„A hőenergiát vonjuk ki, nem a vizet” - íme a kivitelező válasza a zuglói óriásprojekt bírálatára

Amint azt mi is többször megírtuk, a Bayer Construct beruházásában és kivitelezésében épült Zenit by Bayer zugló új irodai és kereskedelmi csomópontjaként épült meg számos előremutató megoldással – mint a geotermikus fűtés vagy az előregyártás rendszerszintű használata. Az utóbbi hetekben azonban a geotermia körül kialakult egy politikai felhangú párbeszéd az elsősorban szakmai kérdésekről. Ennek tisztázására interjút készített az Index Balázs Attilával, a Bayer Construct tulajdonosával. A cikk főbb pontjait alább olvashatják.

 

 

Téves állítások is elhangzottak

„Mi nem csapoljuk meg a vízbázist, a termálvízből hőenergiát nyerünk ki” – reagált a Népszava cikkének egyik állítására az Indexnek adott interjújában Balázs Attila,. A lap állítása szerint a geotermikus beruházás befolyásolná a város alatti termálvízbázist.

A Népszava október 28-i cikke arra mutat rá: „fűtés és meleg víz nélkül maradhat a kormány által 244 milliárd forintért megvásárolt irodakomplexum, ahová számos minisztériumi részleg, a NAV és az Állami Számvevőszék költözne a következő hónapokban, a bevásárlóközpontot pedig már meg is nyitották”. Állításukat arra alapozták, hogy a geotermikus rendszer nem kapott környezetvédelmi engedélyt. Emellett azt is sejtették, hogy veszélybe kerül a budapesti gyógyfürdők vízellátása.

A Bayer Construct tulajdonosa az Index megkeresésére azonban kifejtette: a kritikák szakmailag értelmezhetetlenek és megalapozatlanok, majd hozzáfűzte, hogy lesz meleg víz és fűtés is az irodakomplexumban. Ezt követően részletesen bemutatta, hogyan is működik valójában egy geotermikus rendszer.

 

 

Hőt vesznek ki, vizet nem 

A legnagyobb félreértés Balázs Attila szerint az, hogy sokan úgy gondolják: a geotermikus rendszer véglegesen vesz ki vizet a termálkarsztból.

„Az általunk alkalmazott technológiával egy csepp vizet sem veszünk ki véglegesen a főváros alatt elhelyezkedő termálkarsztvíztestekből”

– hangsúlyozta, majd kifejtette: „Ezzel ellentétben a gyógyfürdők valóban csak egyszer használják fel a kitermelt termálvizet, ezt követően kiengedik azt felszíni vízfolyásokba és egyéb kijelölt befogadóhelyekre, és ezzel a módszerrel valóban folyamatosan csökken a föld alatti rétegek vízkészlete.”

A zuglói geotermikus technológia egy zárt rendszert alkot: fúrással létrehozzuk a termálkutat, ezen keresztül kitermeljük a termálvizet, egy hőcserélő berendezés segítségével kivonjuk a hőenergiát, majd a kitermelt termálvizet egy zárt hálózaton, vezetékrendszeren keresztül visszaküldjük, visszasajtoljuk ugyanazon mélységbe és földrétegbe.

„Itt valójában a termálvíz által hordozott – a Föld magmájából származó – hőenergiát vonjuk ki, nem a vizet, az visszakerül az eredeti közegébe” – magyarázta a cégtulajdonos. 

 

Egy nemzetközi tanulmány szerint évmilliókig elég a geotermia 

Arról is beszélt Balázs Attila, hogy egy nemzetközi tanulmány szerint, ha a világ összes energiáját geotermikus forrásból nyernénk, akkor 100 év alatt mindössze 0,000015 Celsius-fokot (15 mikrofokot) hűlne le a magma.

„Az a szakmai tanulmány, amelyre a zuglói beruházás kritikusai is hivatkoznak, kizárólag elméletekre és modellszámításokra támaszkodik, egyetlen új mérést, kutatást, vizsgálatot sem végeztek hozzá. A budapesti és a városi környezetben egyébként sem lehet pontos szeizmikus méréseket végezni az állandó háttérzaj és rezgés miatt, így a tanulmány inkább regionális áttekintést ad, de konkrét lokációkra nem alkalmazható” – fejtette ki a vállalatvezető. Szerinte ezért van szükség az online monitoringrendszerekre, amelyek valós adatokat szolgáltatnak majd arról, hogy mi történik a mélyben.

A Zuglóban lefúrt kutaknál végzett nyolcnapos tesztek során nem volt mérhető változás a környező kutak vízszintjében.

 

 

Így működik a zuglói irodakomplexum fűtési rendszere

Ezek után arról kérdezte az Index Balázs Attilát, mi a valós helyzet a zuglói projekt geotermikus rendszerével, amelyről a Népszava azt írta, hogy nem kapott környezetvédelmi engedélyt.

Az épületek energiaellátása nemcsak a geotermikus technológián alapul, hanem levegő-levegő hőszivattyúrendszer is működik a létesítménykomplexumban, amely geotermia nélkül, attól teljesen függetlenül is 100 százalékban biztosítja az épületek fűtését, hűtését, és előállítja a használati meleg vizet

– szögezte le határozottan, megjegyezve, hogy a hőszivattyús megoldás egy teljes értékű alternatív energetikai, épületgépészeti konstrukciót jelent. „A geotermikus rendszer létesítéséhez – ideértve a termelő és a visszasajtoló kutat, valamint a technológiai berendezéseket is – minden hatósági engedély rendelkezésre áll, függetlenül attól, hogy egyesek mit állítanak”.

Részletezte, hogy az üzemszerű működéshez előírt engedélyek és a szükséges hatósági szerződések megkötése folyamatban van, ebben jelent fontos előrelépést, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal kiadta a geotermikus rendszer környezetvédelmi engedélyét. Ezzel párhuzamosan a Pólus Center mellé tervezett új, Szilas Liget elnevezésű, XV. kerületi lakónegyed – amelynek szintén geotermikus energiára alapoznák a fűtését – termálkútjainak engedélyeztetése is jól halad.

 

Másfél-két évig tart a teljes folyamat

Amikor a geotermikus rendszer engedélyezési folyamatáról kérdezték, a folyamat részletes vázát mutatta be Balázs Attila:

• Először a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától (SZTFH) kell kutatási engedélyt kérelmezni, amely nagyobb terület lehatárolásával jár, és már ehhez is szükséges a vízügyi igazgatóság vagyongazdálkodási hozzájárulása.
• A következő lépés a kutak létesítési engedélye – minden egyes kútra és az összekötő vezetékre is külön engedélyt kell kérni.
• Ezután különböző szakmai teszteket végeznek, majd be kell adni a kutatási zárójelentést és a védőidom-kijelölési kérelmet.
• Párhuzamosan kérni kell a használatbavételi engedélyt, amelyhez környezetvédelmi engedély szükséges – ez lehet előzetes vizsgálati dokumentáció vagy környezeti hatásvizsgálat.
• Végül az Energiaügyi Minisztériummal kell hasznosítási szerződést kötni.

Az egész folyamat minimum másfél, de inkább két évig tart.

 

 

A piros zóna, ami mégsem jelent tiltást 

Arról is tájékoztatást kértünk a Bayer Construct vezérétől, hogy mi a helyzet a SZTFH által kijelölt úgynevezett piros zónával, amelyre a kritikusok hivatkoznak. Balázs Attila kifejtette: ha a hatóság kijelöl egy piros zónát, majd ugyanaz a hatóság kiad egy engedélyt, az azért van, mert jogszerűen megteheti, és műszaki, szakmai oldalról is megfelelőnek tartja.

„Az úgynevezett »piros zónát« kijelölő hatóság az ugyanaz a közigazgatási szerv, amely kiadta az engedélyt”

– fogalmazott, hozzátéve: az SZTFH-tanulmány nem jogszabály, hanem szakmai iránymutatás, amely semmilyen kötelező érvényű tiltást nem tartalmaz. A tanulmány óvatosságra int, de nem tiltásokat fogalmaz meg – pusztán javaslatokat tesz. Ráadásul amikor a tanulmány megszületett, a zuglói kutak már rendelkeztek kutatási és fúrási létesítési engedéllyel, így visszamenőlegesen nem is lehetne rájuk alkalmazni.

 

Drágább, de hosszú távon megtérül

Az üzleti vonatkozásokról is érdeklődtünk a beruházónál, konkrétan arról, hogy mennyivel drágább ez a zöld megoldás a hagyományos fűtési módszereknél. Balázs Attila őszintén elmondta:

„ma még drágább, nem keresünk rajta.”

A megvalósítás lényegesen többe kerül, mint ha egy kész vezetékről vennék le az energiahordozót. „Hosszú távon azonban megtérül, ráadásul a környezetvédelmi szempontok már nem elvont, elhanyagolható feladatokat jelentenek, hanem teljesen húsba vágó, feltétlenül megoldandó gyakorlati kihívásokat” – vallja Balázs Attila.

Bár a korábbi szabályozás szerint nem lett volna kötelező visszasajtolni a Zuglóban kitermelt vizet, ők saját elhatározásból megcsinálták a visszasajtoló kutat is, mert így lesz valóban megújuló ez az energiaforrás. A távhő egyébként ma a legolcsóbb fűtési forma Magyarországon, és ha azt geotermikus energiával szolgálják ki gáz helyett, az még hatékonyabb és környezetbarátabb megoldás.

„Nagyon fontos kiemelni a zuglói beruházás vonatkozásában azt az igen ritkán említett összefüggést, hogy az itt megvalósított geotermikus rendszer által termelt hőenergia meghatározó mennyiségét (több mint 50 százalékát) nem a Bosnyák téri létesítményeknek – lakóépület, irodaházak és kereskedelmi központ – a kiszolgálására használjuk fel, hanem az Budapest távhőszolgáltatásához biztosít majd megújuló »zöldenergiát«. A BKM Zrt.-vel (BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. – a szerk.) fennálló együttműködési megállapodásunk keretében kötelezettséget vállaltunk arra, hogy az itt megtermelt hőmennyiség meghatározó részét átadjuk a távhőszolgáltatónak, ebből is látszik, hogy tisztán szakmai megközelítésben vizsgálva a fővárosnak is előnyös és támogatható ez a geotermikus rendszer.”