Tavaly a 16 milliárd forintnyi támogatásra 322-en jelentkeztek, ebből 170 nyertest hirdettek.
Folytatódik a kormány építőipari technológiakorszerűsítési programja, a részletekről György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára számolt be budapesti sajtótájékoztatóján.
A hatékonyság növelését célzó programban idén 6 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások korszerűsítését.
A pályázati lehetőség április 17-én nyílik meg, egy hónapig lehet beadni a pályaműveket a vissza nem térítendő támogatásra.
Az államtitkár elmondta, az elektronikus pályázati rendszer gyors bírálati lehetőséget jelent, így várhatóan június elején már kihirdethetik az eredményt, és még az idén kifizetik az elnyert összeget. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pályázati feltételekben több vállalást is kell tenni, például a termelékenység, az árbevétel növelését, és ezeket ellenőrizni fogják.
Tavaly a 16 milliárd forint támogatásra 322-en jelentkeztek, ebből 170 nyertest hirdettek. Jövőre is legalább 6 milliárd forintot terveznek az építőipar technológiai megújulásának támogatására.
Az államtitkár hangsúlyozta: az építésgazdaság jól teljesít, eredményes, megrendelésállománya folyamatosan nő. Fontosnak nevezte, hogy az építőiparban magyar tulajdonú vállalkozások működjenek, és növelni tudják technológiai színvonalukat, termelékenységüket, mert az európai uniós átlaghoz képest két és félszeres a lemaradásuk.
György László beszélt arról, az életminőség javítását eredményező állami beruházásokat úgy kívánják ütemezni, hogy ne kössenek le túlságosan nagy kapacitásokat, maradjon a piaci beruházásokra, lakásépítésre is. "Az építőipar 2018-2023 közötti időszakra szóló, 25 ezer milliárd forintos rendelésállományából 15 ezer milliárdot az állam rendelt meg, ezért is fontos, hogy a kormány létrehozta a beruházási ügynökséget" - fogalmazott az államtitkár.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.