Rozsdaövezeti lakásáfakedvezmény: az építőipar kitörési pontja

Kiterjesztett elnökségi ülést tartott az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) délután, ahol több témára is kitértek: elsőként a kormány új rozsdaövezeti lakásáfa programjáról eset szó, előadást hangzott ela   szakképzési törvény végrehajtásáról, illetve értékelték az elmúlt időszak eredményeit éa az iparág helyzetét a koronavírus okozta változások tükrében.

 

Az eseményen elsőként a rozsdaövezeti 5 százalékos lakásáfa bevezetéséről esett szó. A témáról felszólaló Fürjes Balázs államtitkárt felvezetve Koji László ÉVOSZ-elnök az intézkedéscsomagról hangsúlyozta: a szervezet szerint a program fontos, rendkívül időszerű és nagyon sürgető.

Elmondta: az építőipari kapacitás rendelkezésre áll, a 2020-as évet is a tavalyi lendülettel kezdte az ágazat, azonban aggodalmát fejezte ki, hogy a jogerős építési engedélyek 35 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi számhoz képest, illetve azzal kapcsolatban is, hogy az új rozsdaövezeti akcióprogram projektjeinek szerződéseit alá tudják-e írni 2020-ban.

 

Megköthetik a megállapodásokat szeptemberben

Fürjes Balázs felszólalását megkezdve hangsúlyozta: az építőipari cégek sebességétől függ, hogy mikor kötnek szerződéseket az új keretben, a kormány ennél jóval hamarabb megteremti ennek a lehetőségeit. Mielőtt ezt bővebben kifejtette volna, emlékeztetett: két fajta rozsdaövezetet határoznak meg.

Egyrészt az azonnali rozsdaövezeteket, ahol nevüknek megfelelően az előkészített projektek rögtön elindulhatnak, másfelől pedig a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületeket, ahol fizikai, illetve jogi előkészítés szükséges a munka megkezdéséhez.

 

Rámutatott, hogy az országgyűlés várhatóan a hónap végéig elfogadja azokat a törvénymódosításokat, melyeknek köszönhetően a kormány – az önkormányzatokkal egyeztetve – ki tudja jelölni az első azonnali akcióterületeket legkésőbb szeptemberre, százhektáros nagyságrendben. Az első, lprojektekre pedig erre a hónapra várhatóan megköthetik a szerződéseket, melyek idén legkevesebb több sázz, de akár ezer lakás építkezésének elindítását lehetővé teszik.

 

Megfizethető lakások, a rozsdaövezetek integrálása, az építőipar támogatása

Szavaiból kiderült a korábban főként ipari és közlekedési funkciókat betöltő rozsdaövezeti területek a városok aranytartalékai: általában jól megközelíthetőek, azonban jelenleg nem hasznosíthatóak, inkább problémát jelentenek a várostervezésben. Ebből az akadályból teremt lehetőséget az új program, mellyel hármas célja van a kormánynak.

 

 

Egyrészt el akarják érni, hogy megfizethető árú és bérleti díjú lakások épüljenek, másrészről integrálni akarják a városokba ezeket a korábbi barna zónákat. Szintén hangsúlyos cél, hogy a Magyarországon félmillió embernek munkát adó építőiparnak adott új lehetőségekkel a gazdaságot fellendítsék, illetve munkahelyeket őrizzenek meg és teremtsenek.

 

Gyorsított engedélyezés jön az érintett területeken

A rozsdaövezeti lakásáfaprogramban a kijelölt területeken épült lakások vásárlásának áfája lesz öt százalékos, a bérbeadása pedig áfamentes marad. Emellett ezeken a területeken a fejlesztések – nem csak a lakásépítések, hanem kereskedelmi célúak is - gyorsított, egyszerűsített, a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokra hasonlító, kedvező engedélyezési rezsim szerint valósulhatnak meg. Szavaiból kiderült még: a közép- és hosszútávú rozsdaövezeti akcióterületekkel együtt több mint 1000 hektárt érintő a program második fázisa évekig fog még tartani.

Ezt követően Tóth Istvánné ÉVOSZ-alelnök az építőipari új szakképzési rendszerről és ezen belül az építőipari szakképzésről tartott előadást, melynek során részletesen kitért az átalakuló rendszer több elemére, majd az ezt követő megbeszélsé után áttértek az ülés második felét kitevő harmadik téma: a koronavírus okozta járványhelyzet utáni építőipari helyzetről tartott beszámolókra.

 

 

Az önkormányzati megrendeléseket kifejezetten negatívan érintette a járvány

Mivel az ÉVOSZ regionális képviselői inkább a magasépítés területéről érkeztek, őket megelőzően alágazati megközelítésben szólalt fel három ÉVOSZ-alelnök.

Keszthelyi Tibor, a Főmterv Zrt. elnök-vezérigazgatója a tervezési ágazat szemszögéből elsőként a pozitív oldalakra kitérve elmondta: az elmúlt három hónap során a digitalizációban jelentős előrelépés tettek a piaci szereplők, még ha korábban ez egy lassabb folyamat is volt, illetve egyes tárgyalási folyamatok is felgyorsultak.

 

A mélyépítői megrendelésállományokról elmondta, hogy a vasúti tervezések kikerültek a piacra, illetve az útépítési tervezések már korábban tervezett módon alacsonyabbak voltak 2020 első félévében, mint egy évvel korábban. A mélyépítésben elsősorban a KEHOP-programban finanszírozott beruházások (vízépítés, szennyvíz-, illetve ivóvízfejlesztések) jelentős lelassulását említette. Kifejtette: ez nem feltétlen van összefüggésben a COVID-járvánnyal.

A magasépítési megrendeléseknél a tervezéseknél az önkormányzati szektor a vírus hatására történt leállására mutatott rá. Jelenleg ezek a megrendelők kivárnak és így az alágazat ebben a szektorban az áthúzódó szerződéseken dolgoznak.

 

A vízépítési megrendelések nagyon lelassultak

Varga Antal, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezetője a mélyépítési kivitelezői szektort képviselve fontos számokat mondott el az útépítési, vasútépítési és a vízépítési, illetve a hulladékgazdálkodási szektorról. A meghatározó részben állami és önkormányzati megrendelők által képviselt területen a közbeszerzési adatok alapján indult ki az idei év június 20-i adatokat (összegeket) összehasonlítva a 2019-és adataival, időarányosan, az eredményes szerződéseket tekintve, mintegy előre jelezve későbbi munkákat.

 

Az útépítés csak mintegy 35 százalékon tart, a vízépítés csupán 5 százalékon – kifejezetten alacsonyan; a vasútépítés viszont 55 százalékon – ez az ágazat előzi meg egyedül a tavalyi évhez viszonyítva önmagát. A hulladékgazdálkodás adatai 25 százaléknál tartanak. Mindezzel együtt a jelenleg meglevő teljesítésekben nincsenek jelentős fennakadások se a mélyépítésben, se a magasépítésben és az állami projektek is jó hatással vannak a kivitelezőkre - derült ki összefoglalójából.

 

A szerelésben összetett a kép

A szerelő-alágazatot képviselve Bujdosó Sándor alelnök, a VIV Zrt. elnök-vezérigazgatója többek között arról számolt be, a nagyobb cégek jól bírják a helyzetet és az év végéig várhatóan még van munkájuk is, eddig van szükség arra, hogy újabb beruházások érkezzenek be.

 

A magánmegrendelők állították le a fejlesztéseiket, ami azt eredményezte, hogy kisebb cégek maradtak munkák nélkül. Emellett emlékeztetett, hogy miután 2019-ben befejeződött több nagyberuházás, olyan helyzetben kerültek vállalkozások munkakereső pozícióba, amikor nem volt feltétlen kereslet. Ez részben ahhoz vezetett, hogy meggondolták a munkabéreket, de a kisebb szereplőknél jellemző a feketepiaci alkalmazás hátrányai is előtérbe kerültek, mert az onnan eljövő munkások ugyanazt a bérigényt támasztanák jövedékekkel együtt is.

 

A magasépítésben is hiányoznak az önkormányzati beruházások

Ezt követően az elnökségi tagok számoltak be regionális helyzetről:

• Bakos Miklós, a HUNÉP Zrt. vezérigazgatója Kelet-Magyarország
• Derczó István, a Weinberg ’93 Kft. ügyvezetője Északkelet-Magyarország
• Gönczöl Péter, a STRABAG MML Kft. ügyvezetője Közép-Magyarország,
• Knáb János, a Merkbau Kft. ügyvezetője a Dél-Alföld,
• Dormán József, a ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója Nyugat-Magyarország,
• Peterka Attila, a West Hungária Bau Kft. stratégiai igazgatója pedig Északnyugat-Magyarország

elmúlt építőipari negyedévét összegezte, alapvetően a magasépítés irányából megközelítve.

 

 

Az ágazati meghatározó cégek vezetői általában hasonló tapasztalatokról számoltak be, kiemelve az önkormányzati megrendelések leállását és ennek hiányát a piacon, illetve ennek beindulása híján a jövőben várható problémákat. A kormányzati beruházások továbbra is zajlanak, viszont a kereskedelmi szektorban meglehetősen kiszámíthatatlan viselkedéssel találkoztak több alkalommal is a résztvevők.