A Bozsik Arénát barátságos döntetlennel avatta fel a Budapest Honvéd, melynek új otthonát korábban a Hónap Mérnöke is bemutatta lapunknak.
A Budapest Honvéd labdarúgócsapata felavatta új stadionját, melynek kivitelezési munkálatait a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. és a Pharos '95 Sportpályaépítő Kft. közösen végezte el az Óbuda Építész Stúdió Kft. tervei alapján. A stadion alapozásához, valamint a felszerkezet falainak, pilléreinek és födémeinek zsaluzásához is a PERI termékeit használták.
A beruházásban a régi aréna helyén egy 10 ezer négyzetméteres játéktérrel rendelkező aréna épült fedett lelátóval, amely 8200 néző befogadására alkalmas.
Az új Bozsik Aréna avatómérkőzésén a magyar együttes gól nélküli döntetlent játszott az Európa-ligában címvédő spanyol Villarreal tartalékgárdájával. A mérkőzésre ejtőernyős hozta a labdát a stadionba, a kezdősípszó előtt gyerekkórus énekelte a Himnuszt, a több mint nyolcezer férőhelyes lelátó háromnegyede megtelt.
A régi kispesti stadiont 2019 február közepén kezdték el bontani, és egy hónappal később már sor került az ünnepélyes alapkőletételre. A korszerű létesítmény idén tavaszra már elkészült, a projektben az aréna közvetlen környezete is teljesen megváltozott. A Bozsik Arénát már a pandémiás időszakban használatba vették: a részben hazai rendezésű U21-es Európa-bajnokságon öt mérkőzésnek üres lelátókkal adott otthont.
Az új kispesti stadion építésének kihívásairól korábban a Hónap Mérnöke is beszámolt lapunknak: a WHB projektigazgatója, Mészáros György a helyszínen mesélte el a részleteket ebben az interjúban.
Megfogalmazása szerint az ország egyik legszebb és legkülönlegesebb stadionja épült fel mind a szerkezetét, mind a belső tereit és legapróbb részleteit tekintve.
Kiemelte, hogy a stadion tervezői a külső homlokzati rendszert és a tető acélszerkezetét látványos megoldásokkal álmodták meg. Az aréna egyik sajátosságát az adja, hogy ha kívülről nézi az ember, akkor minden irányba íves. Mindez nem kis kihívásokat hozott, többféle gyártást és szimulációt kellett kipróbálni, mire kiválasztották az ideális megoldást.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.