Az ÉVOSZ podcast sorozatában a Nemzeti Atlétikai Stadion tervezésének és szerkezetépítésének különleges kihívásairól tudhatnak meg részleteket az érdeklődők.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Média Tagozatának közreműködésével készült SPAKLI’21 podcast májusi adásában a 2023-as Atlétikai Világbajnokságra épülő Nemzeti Atlétikai Stadion kihívásairól beszélgettek a résztvevők: Ferenc Marcel, a Napur Architect vezető tervezője és Barócsi Róbert, az acél, - és kábeltetőszerkezet kialakításáért felelős KÉSZ konzorcium vezetője. A műsor állandó vezetője Náray Balázs.
A beszélgetés aktualitását az adta, hogy a már látszik a komplexum legjellegzetesebb eleme, a korona. A projekt fő kivitelezője a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. alkotta konzorcium, építtetője pedig a Beruházási Ügynökség BMSK Zrt.
„Április első hetében − másfél hónappal a generálkivitelezőkkel egyeztetett határidő előtt – megtörtént az acélszerkezet és a kábeltető felhúzása, ezzel a mi tevékenységünk véget ért, már csak néhány utómunka van hátra”
– tájékoztatott bevezetésképp Barócsi Róbert.
„Az alkotás abban a pillanatban indul el, amikor az ember elkezd azon gondolkodni, miként veti papírra az álmát. Hatalmas kihívás volt egy olyan szimbolikus erejű építmény tervezése, melyre a világ úgy emlékezik majd, mint az atlétikai bajnokság helyszíne, és az utóéletében is számos rangos eseménynek adhat otthont.
Ezzel az intuíciós attitűddel felvértezve kellett nekiállni a tervezésnek. A válaszunk az volt, hogy tisztelettel adózunk a sportok királynőjének, az atlétikának, és megfogalmaztunk egy kecses női koronát. Ezúton szeretném kifejezni tiszteletemet a szerkezetépítő cég irányába, hogy az első rajzok után − Szántó László, az Exon 2000 tervezőiroda statikus tervezőjének segítségével − kikristályosította ezt a gyönyörű szerkezetet”
− ismertette Ferenc Marcel.
„A korona nagyon szoros együttműködésben készült, és a célunk az volt, hogy Európa egyik gyöngyszemévé váljon”
− mondta a KÉSZ Metaltech Kft. ügyvezetője.
Majd hozzátette: „Az egyeztetések már a projekt nulladik pillanatában elkezdődtek. Marcellel és Szántó Lászlóval szinte azonnal közös asztalhoz ültünk, és bemutattuk technológiai javaslatainkat, megoldásainkat, − egyebek mellett − a hegesztés területén.”
Arra a kérdésre, hogy miért fontos a hegesztési technológia, a tervező az alábbi párhuzammal válaszolt: „Egy jó szabású zakó megvásárlása előtt, annak a varrását is ellenőrizzük.”
„A tervezés során Budapest kulturális keresztmetszetével is foglalkoznom kellett: az északi sportkulturális kapu a Duna Aréna képében öltött testet, nekem most lehetőségem adódott a Duna déli kapujának megálmodására. Így jöhetett létre egy sportkulturális tengely a Duna mentén. Az építménynek emellett város- és nemzetstratégiai céljai is vannak”
– fűzte hozzá a tervező.
A kivitelezés kihívásairól, a soron következő folyamatokról további részleteket tudhatnak meg az érdeklődők az alábbi beszélgetésből:
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.