Nem kérdés, a beruházások gyorsabbá, tervezhetőbbé és költséghatékonyabbá válása megkerülhetetlen, ennek útja az építőipar digitalizációja, és ezen belül is a BIM-re, azaz építményinformációs modell alapú működésre való áttérés. A BIM szemléletmód alkalmazásának az alapja a folyamatorientált működésre és a strukturált adatgyűjtésre való áttérés, valamint ezen adatok digitális módon történő tárolása. Ha mindezek az alapfeltételek megvalósulnak, továbbá rendelkezésre állnak a megfelelő szoftverek és alkalmazások a begyűjtött információ további hasznosítására, lehetővé válik az építési folyamat és a költségek átlátható és egyszerű nyomon követése, sőt, azoknak nagy pontossággal történő előrejelzése.
A KÉSZ Csoport, Magyarország egyik legszélesebb portfolióval rendelkező, építőipari fókuszú, technológia vezérelt és innovatív vállalatcsoportja szerint a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben erre nagyobb szükség van, mint valaha. A vállalat BIM stratégiája 2022 első negyedévében került elfogadásra, melynek kiemelt eleme a szemléletmód váltás, melynek része mind a belső, mind a piaci edukáció. Az utóbbi néhány hónapban csaknem 700 KÉSZ Csoportos kolléga részesült BIM oktatásban, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BIM szakmérnök képzését is jegyző oktatói tartottak. A képzés tematikáját a vállalatcsoport szakértőivel együttműködésben alakították ki a piac igényeire reflektálva, beépítve a csoport sajátosságait és jógyakorlatait.
Jelenleg pedig a dedikált BIM csapat a cégcsoportos BIM stratégia teljeskörű implementálásán dolgozik. Ezt elősegítendő a KÉSZ Csoport BIM Ösztöndíj Programot indított a Budapesti Műszaki ás Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen, amelynek célja mérnök hallgatók támogatása, és aktuális szaktudással való ellátása, majd a tanulmányok végeztével a cégcsoportnál való alkalmazása.
Az új generáció képzése mellett egyre nagyobb teret nyernek a fenntartható, hatékony és költségkímélő módszerek az építőiparban. A kulcs az optimalizáció, mely a folyamatok tervezhetősége és az átláthatóság biztosítása révén valósítható meg a digitalizáció eszközeivel. A KPMG 2021 Global Construction Survey kutatásából kiderült, hogy bár sok építőipari cég látja a digitális megoldások, így például az építményinformációs modellek (BIM) előnyeit, de mindössze 44 százalékuk használja ezeket minden projektje során. A tanulmány arra is kitér, hogy a megkérdezett cégek szerint a leginkább megtérülő befektetés a BIM – a projektmenedzsment információs rendszer (PMIS) és a fejlett adatelemzés mellett. A fentiek is kellőképp igazolják, hogy van lehetőség és tér a fejlődésre az iparágban.
A BIM (Building Information Management), azaz modell alapú építményinformáció menedzsment az építmények megvalósítását jelenti egy virtuális épületmodell segítségével. Tulajdonképpen szoftverek és alkalmazások sokaságáról van szó, amelyek egymásnak szolgáltatnak adatot, és képesek rendszerezetten tárolni és megjeleníteni azokat. Így az adatok egyszerre elérhetőek, aktualizálhatóak, lekérdezhetőek és módosíthatóak is. A BIM-folyamatok és -modellek nagy előnye a hatékonyságnövelés és a hibák megelőzésének lehetősége a tervezés, gyártás és kivitelezés előtt és közben is.
Egy jól felépített BIM-modell olyan, mint egy háromdimenziós adatbank, ahol minden épületelem kapcsán elérhetőek az előre definiált releváns információk. Azaz kiderülnek belőle akár a szükséges és beépített műszaki tulajdonságok, a tervezett és valós gyártási, szállítási és szerelési időpontok, a költségek, sőt még a hulladékkezelési információk is – bármi, amit BIM végrehajtási tervek mentén előállított a teljes projektcsapat. Ugyanezen információk nagy segítséget jelentenek egy újabb projekt tervezésénél, előkészítésénél és megvalósításánál. Ezáltal időt, energiát és pénzt takarítunk meg.
„Az alapanyag- és energiaárak növekedése miatt a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben az eddigieknél is fontosabb a beruházások kiszámíthatóságának biztosítása, a költségek féken tartása - ezekben pedig mind segítségünkre szolgál a BIM módszertan alkalmazása. A tervezés, gyártás és kivitelezés során használt BIM modellek valós idejű adatokat tartalmaznak, így egyértelműek lesznek a műszaki követelmények, gyorsulhat a döntéshozatali folyamat, jelentősen kevesebb idő alatt lehet lekövetni a változásokat, ezáltal kiszámíthatóbbakká válnak a költségek is. Átláthatóan és naprakészen lehet követni a beruházások aktuális státuszát, de a BIM-nek köszönhetően transzparenssé válik tulajdonképpen az egész folyamat.” – mondta Szalados László, a KÉSZ Csoport műszaki vezérigazgató-helyettese.
A szakemberek szerint ahhoz, hogy a BIM alkalmazásának minden előnyét hasznosítani tudjuk, jelentős szemléletbéli és módszertani változásra van szükség a beruházások teljes életciklusa mentén. A KÉSZ Csoport célja, hogy a BIM módszertan hazai iparági úttörőjeként cégcsoport szinten használja ezt a metodikát, ezzel pedig lényegesen növelni tudja a versenyképességét.
A vállalat BIM stratégiája idén januárban került elfogadásra. Ennek első lépése a releváns működő folyamatok feltérképezése és rögzítése, majd ezeknek BIM alapúvá tétele. Ez így talán egyszerűnek hat, de szakterületspecifikus rövid- és hosszútávú célok, egzakt akciók, valamint a BIM bevezetését támogató ökoszisztéma nélkül megvalósíthatatlan. A KÉSZ Csoport abban a szerencsés helyzetben van, hogy az építőipari értéklánc minden szereplője megtalálható a működésében, hiszen tervező, gyártó, szerelő, kivitelező és üzemeltető tevékenységet is végez. A különböző ágazati és tagvállalati akcióterveket összhangba kell hoznia cégcsoport szinten is az optimális működés elérése érdekében. A cél egy olyan egyedi, egyben univerzálisan használható BIM alapon történő működés kialakítása, amelyet cégcsoport szinten kivétel nélkül minden tagvállalat adaptálni tud.
A 2023 januárjában hatályba lépő új építési és beruházási kerettörvény kimondja, hogy Magyarországon állami beruházás a megrendelő és az üzemeltető bevonása nélkül nem valósulhat meg a jövőben. Ezt támogatandó a kötelező BIM-ben való tervezés előírása. A KÉSZ Csoport műszaki vezérigazgató-helyettese, Szalados László szerint az építőipar működésével kapcsolatos szabályozásokat tehát előbb vagy utóbb BIM kompatibilissé kell tenni. Éppen ezért a cégcsoport célja, hogy hozzájáruljon és aktívan részt vegyen egy BIM szakmai standard kialakításában is. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő az igény a gyártó-specifikus BIM tartalomra is, amely már olyan adatokat is tárol, mint például a termékinformáció, a telepítési útmutató, az energiafogyasztás, az ökocímkék, az üzemeltetési költségek vagy a termék élettartama.
A BIM ökoszisztéma megteremtése, implementálása és a szabályozói elvárások kielégítése hatalmas kihívás, azonban ennek piaci megtérülése egyértelmű. A fentieken felül a KÉSZ Csoport számára kiemelten fontos, hogy egyre több BIM módszertant alkalmazó cég és BIM tudással rendelkező szakember legyen elérhető a piacon, melyet a cégcsoport minden szinten támogat.
Lendület, megújulás és a korábbi értékek megőrzése vezérelte a SZABADICS Group új arculatát.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.