A probléma könnyen elkerülhető, ha a fecskék potenciális fészkelő helyeit akár a napi munkavégzést követően, de legalább az egynapos munkamegszakítások esetén takarással látják el.
A tavasszal Magyarországra visszatérő és gyakran építési területekre fészkelő partifecskék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte, hogy a tavasszal visszatérő partifecskék sokszor olyan helyekre fészkelnek be, ahol miattuk hónapokra le kell állítani a munkálatokat, vagy ha ez nem történik meg, és illegálisan folytatódik tovább a munkavégzés, az teljes kolóniák, a tojások, a kotló és az etető madarak, valamint a fiókák pusztulását okozhatja
- áll az MME hétfői közleményében.
Április második felétől május végéig könnyen előfordulhat, hogy a hétköznap kiásott épületalap-gödör akár csak 0,5-2 méteres függőleges falába, friss vagy az előző évekből maradt építési földhalmának leszakadt, letermelt oldalába, kábelaknákba és -árkokba több tucatnyi, vagy akár százas nagyságrendben költöznek be partifecskepárok.
Ezek a kolóniák automatikus védelmet élveznek, ezért ezeken a helyeken az építkezés a természetvédelmi és az állatvédelmi törvény értelmében nem folytatható tovább.
A probléma könnyen elkerülhető, ha az ilyen potenciális fészkelőhelyeket - amelyek azonosításához érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság szakmai segítségét kérni - akár a napi munkavégzést követően, de legalább egynapos munkamegszakítás esetén ponyvás, Raschel-hálós takarással a partifecskék számára érdektelenné teszik.
Az MME a két sárfészket építő faj, a füsti és a molnárfecske mellett elindította a partfalakban fészkelő partifecskék, és a hasonló költési viselkedésű gyurgyalagok költését segítő akcióját is. A téli időszakban erodálódott, néhány méter magas partfalak március-áprilisi függőlegesre faragásával bárki fészkelőhelyet biztosíthat a kolóniák számára, de ilyen partfalak kézzel és géppel is kialakíthatók, akár a leponyvázott veszélyes fészkelőhelyek pótlásaként is - írják a közleményben.
Az MME felhívásának jelentőségét az adja, hogy
a hazánkban rendszeresen költő valamennyi fecskefaj állománya erősen csökken: az elmúlt közel két évtizedben megfeleződött a hazai füsti fecske (Hirundo rustica) és molnárfecske (Delichon urbica) állománya.
A klímaváltozás miatt ugyanakkor egyre fontosabbá válik a fecskefélék szerepe az emberek, valamint társ- és haszonállataik egészségének védelme szempontjából, hiszen a veszélyes - sok esetben afrikai eredetű kórokat hotdozó - kártevő szúnyogok és legyek elleni biológiai védelemben óriási szerepük van:
éves szinten egy fecske kb. 1,5-3,5 kg rovart fogyaszthat el
- derül ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park korábbi cikkéből.
Elkezdődött a Vizcayai-öblön áthaladó, több mint 300 kilométer hosszú, a francia és a spanyol villamosenergia-hálózat összeköttetését biztosító rendszer tengeri kábeleinek telepítése. A kivitelezést egy speciális kábelfektető hajó végzi: a 11 ezer tonna kábel befogadására képes jármű helyenként 140 méteres vízmélységben dolgozik. Az Európai Unió közös érdekű projektként támogatja a hálózat kiépítését.
Több mint 80 millió tonna kitermelt és értékesített zúzottkő, 8 bányaüzem, 3 bontottanyag-befogadó és feldolgozó, 1 értékesítési-logisztikai központ, napjainkban 146 munkavállaló. Kijelenthető ugyanakkor, hogy a Colas Északkő Kft. eddigi 35 éves története jóval több a számoknál. Termékeik ott vannak azokban az utakban, hidakban, vasúti pályákban, vízi műtárgyakban, épületekben, amelyek nap mint nap szolgálják a hazai infrastruktúra fejlesztését és működését. A jubileum alkalom arra is, hogy a vállalat ügyvezetőjével, Cseh Zoltánnal a hazai kőbányászat stratégiai szerepéről, aktuális helyzetéről is beszélgessünk.