Jön az új generáció az építőiparban

„Nincs könnyű helyzetben az építőipar, kevesen jelentkeznek a szakképzésbe. Míg Ausztriában büszkeséggel vállalják a szakmunkás végzettséget, addig nálunk sajnos nincs elismertsége a kétkezi munkának. Az iparágra jellemző, hogy élőmunka igényes és továbbra is nagy szükség van a jól képzett, magas minőségi követelményeknek megfelelő szakemberekre” – vázolta fel az alaphelyzetet Bertók Ibolya.

„A folyamatos nehézséget jelentő szakemberhiány enyhítése érdekében fogtunk össze az iparágban két, szintén meghatározó hazai vállalattal: a KÉSZ Csoporttal és a Bayer Construct Zrt.-vel, hogy megalapítsuk a Tudásépítő-Team Ágazati Képző Központ Nonprofit Zrt.-t.”

 

 

A konkurensek összefogtak a nemes cél érdekében

A lapunk által is bemutatott szervezet startup vállalkozásként 2022. január 1-jén kezdte meg működését. „A három magyar nagyvállalat - akik egyébként az üzleti életben konkurensei egymásnak - a nemes cél érdekében összefogott, hiszen közös érdek, hogy a képzőintézmények duális partnereiként biztosítsuk az építőgazdaság szakember-utánpótlását” – mutatott rá a szakmai tanácsadó. Hangsúlyozta, az új szakképzési rendszer lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak, hogy ágazati képzőközpontok létrehozásával bekapcsolódjanak a szakmai képzésbe. „A nagyvállalatok szerepvállalásával, a szakképzésben tanuló fiatalok és a felnőttképzést választók egyaránt megismerkedhetnek a legmodernebb építéstechnikai és technológiai tudásanyaggal, valamint a digitalizáció alkalmazásával.”

Bertók Ibolya szerint nevezhetjük ezt missziónak, társadalmi felelősségvállalásnak is, hiszen a tudásátadás, az oktatás hosszútávú befektetés. „Nagyon szeretnénk a tanműhelyi és munkahelyi gyakorlati tudás átadásával megmutatni a szakma szépségét is tanulóinknak és velük együtt igazi értékközösséget létrehozni. Célunk a holnap embereit képezni és folyamatos fejlesztést biztosítani.”

 

Ha nem változtatunk, 15 év múlva szinte nem lesz szakmunkás Magyarországon

„Nagyon komolyan vettük ezt a feladatot, hiszen nem mehettek tovább úgy a dolgok, ahogy eddig. Ha nem változtatunk, 15 év múlva szinte nem lesz szakmunkás Magyarországon” – adta meg az alaphangot Pártay Gregory, képzési vezető.

Szavaiból kiderült, tanulmányozták a német duális képzési rendszert és úgy találták, nagyon hatékonyan működik, minőségi utánpótlást termel. „Szeretnénk tehát emelni a képzési rendszer színvonalán, aminek fontos eleme az építkezéseken való munka, amely komolyan segíti a tanulók életre való nevelését. Ott kell lenniük reggel 7-kor a kezdésnél; mentorok mellett dolgozhatnak, akik – legyen az építésvezető vagy burkoló – felelősek a diákok munkájáért.”

Nagyvolumenű projekteken tanulhatnak a diákok, ezt csak itt tehetik meg

Kiemelte, nagy lehetőség védett közegben megtanulni egy szakmát. „Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy ismerjék az adózási rendszert és tanulják meg, milyen lehetőségeik és kötelezettségeik vannak. Ha esetleg saját vállalkozást alapítanak vagy az egyik alvállalkozónkhoz csatlakoznak inkább, mi mindenképpen felfelé húzzuk az építőipart azzal, ha az elvárt minőségi szintet emeljük.”

Úgy fogalmazott, a részt vevő építőipari cégek a tanműhelyi és a gyakorlati képzést vállalhatják át az iskoláktól, ezért szorosan együtt kell működniük velük. „Sajnos most még azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok intézmény bizalmatlan, attól félnek, hogy mi nagy cégként bedaráljuk őket, amiről persze szó sincs. Természetesen nem minden gyakorlati helyet mi adunk a tanulóknak, vannak más ágazati képzőközpontok is.

Ha azonban a diákok igazi, nagy volumenű generálkivitelezésen szeretnének tanulni, pillanatnyilag nem tudok másik képzési helyet a Tudásépítő-Teamen kívül, ahol ezt megtehetik.

Így egészíti ki egymást az elmélet, a műhelymunka és a kihelyezés

Arra is kitért, hogy a három nagy cég felosztja egymás között a diákokat: egyeztetnek egymás között, melyik hány diákot és milyen munkakörben tud alkalmazni; eszerint kerülnek ki a tanulók az építkezésekre. „Az első évben osztályszerű felosztás szerint dolgoztunk a diákokkal, és jelenleg folynak az egyeztetések arról, hogyan legyen ebből felmenő rendszer.”

Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a három képzési mód során (iskolai, tanműhelyi és kihelyezés) a diákok más-más kompetenciáit erősítsék. „Az iskolában a közismereti tárgyak mellett a szakma elméleti részét tanulják meg, a tanműhelyben minden fogást megismernek, amire a munkájuk során szükségük lehet, a kihelyezés során pedig az együttműködést és a felelősségvállalást sajátítják el. Minden szükséges eszközt és védőfelszerelést biztosítunk az aktuális feladat elvégzéséhez, a mentorok pedig az építkezéseken nem csak feladatot adnak, de folyamatosan monitorozzák is a tanulók munkáját. Ezekből a visszajelzésekből tanulhatnak a leginkább.”

A minőség mellett a tudatosság is cél: a szakmunkás tudja is, hogy mi miért történik

Felhívta rá a figyelmet, hogy nem csupán a tanórákon igyekeznek támogatni a gyerekek fejlődését.

„Csak az elmúlt két hónapban hat épület-, építkezés- vagy gyárlátogatást biztosítottunk számukra, ahol be tudtuk mutatni nekik, hogyan néz ki egy építkezés a mélyépítéstől az utolsó munkálatokig.

A PREbeton gyárban bepillantást nyerhettek a diákok többek között abba, hogyan készülnek a minőségi, előregyártott vasbeton elemek, Debrecenben pedig bejárhatták a közel 4 millió négyzetméteren épülő giga BMW-gyár projektet. Itt szakembereink vezetésével a Market generálkivitelezésében épülő TMO összeszerelő üzem kivitelezési részleteivel testközelből ismerkedhettek meg.”

 

 

A képzési vezető elmondta, a partnercégeikkel folyamatosan egyeztetnek további gyárlátogatásokról. „Például egy burkolónak is nagyon hasznos, ha nem csak használni tud egy anyagot, de azt is érti, hogyan működik és tudja, miből készül. Szeretjük ezt három koncentrikus körrel szemléltetni: a tudásmag, ami ahhoz kell, hogy szakmunkás legyen valaki, az az alap. Egy kicsit nagyobb buborék az, ha minőségi munkavégzésre képes valaki, a legnagyobb pedig talán a tudatos minőségi munkavégzéssel írható le: amikor a munkás tudja is, mi miért történik. Mi ezt a szintet szeretnénk elérni a szakmunkásoknál. Egyszerű példa, hogy a kőműveseknek és a festő-mázolóknak néha együtt érdemes dolgozniuk, hiszen a festő a kőműves által rakott falat festi majd és ugyanígy a kőművesnek is figyelnie kell arra, hogy úgy rakja a falat, ahogyan könnyebb dolga lesz majd a festőnek.”

Az első magyar cégként használnak képzésre nehézgép-szimulátort

Hozzátette, a tudatosság-építésben az ágazati képzés előtti és utáni szakasz szétbontása talán a legfontosabb, hiszen kiemelt kérdés a pályaorientáció. „Ne azért menjen valaki burkolónak, mert csak ezt a lehetőséget ismeri, holott könnyen lehet, hogy remek kőműves vagy kiváló szárazépítő lenne belőle. Természetesen lehet váltani, de nehezebb dolga lesz annak, aki később dönt. Ennek érdekében – és persze prezentációs céllal – szereztünk be egy nehézgép-szimulátort is. Mi vagyunk az első magyar nagyvállalat, aki képzésre használ majd ilyen eszközt.”

Zárásként a legfontosabb célként azt jelölte meg, hogy jelenleg minél inkább bővülni szeretnének. „Nagyon szeretnénk vidékről is toborozni gyerekeket, de szívesen látnék hátrányos helyzetűeket is, hogy kiutat mutassunk nekik nehéz helyzetükből. Látniuk kell, hogy ha megtanulnak egy szakmát, arra jövőt lehet építeni.”

Fontos cél láthatóvá tenni: az építőipar már sokkal vonzóbb, mint korábban volt!

„Fontos talán azzal kezdeni, hogy gyakran nem is olyanok már a szakmák, amilyennek az emberek elképzelik: számtalan dolog gépesített, automatizált. Ha valaki ránéz például a MOL székházra, könnyen beláthatja, hogy a technológia nem ott tart, ahol száz évvel ezelőtt, mégis, ha felmerül, hogy valaki kőművesnek áll, az emberek szeme előtt egy idejétmúlt sztereotípia jelenik meg” – ezzel a figyelemre méltó képpel indította mondanivalóját Tóth Áron Gergely, vezérigazgató. „Ezzel az alaphelyzettel kell szembenéznünk, ennek feloldása érdekében pedig számos tervünk van, de mindegyikben közös cél, hogy láthatóvá tegyük: az építőipar megváltozott, sokkal vonzóbb lehetőségek állnak rendelkezésre, mint amit az átlagember sejtene. A másik feladatunk, hogy a tanulóknak megalapozott, biztos tudást adjunk, hogy meghatározó tagjai lehessenek az építőipari szakmák új generációjának.”

Amint megszerzik a kellő tudást, kihelyezik a diákokat a valós építkezésekre

A vezérigazgató elárulta, a három tisztán magyar tulajdonú építőipari nagyvállalat összefogásából létrejött Tudásépítő keretein belül szeretnének egy saját, digitálisan elérhető tananyagot kidolgozni, amely a lehető leginkább gyakorlati, és amelyhez bármikor könnyen hozzáférnek a tanulók. „Sok szakmát szeretnénk kis területen tanítani, ezért nem minden szakmának külön, inkább szakmacsoportoknak lesz műhelye. Az a cél, hogy sok, akár kapcsolódó terület is elérhető és bemutatható legyen számukra egy helyen.

Az a célunk, hogy olyan keretrendszert építsünk fel, ami a lehető legrugalmasabban alkalmazkodik a folyamatosan változó körülményekhez, munkaerőpiaci igényekhez. Sőt, szeretnénk az ipar olyan területeit is vonzóvá tenni idővel, amelyeket most lehet még mi sem ismerünk.”

A Tudásépítő tevékenysége természetesen illeszkedik a duális képzéshez. „A diákjaink az első évben az építőipari szakmák alapjait tanulják meg, amelyekből az év során ágazati vizsgát tesznek és kiválasztják a számukra legmegfelelőbb szakmát. Innentől az iskolai létük átalakul: a mi tanműhelyeinkben sajátítják el a szakmák alapjait. Azon dolgozunk, hogy az építkezésen használt technológiák tekintetében szintre hozzuk a tudásokat. Központunk jelenleg is egy aktív beruházási területen, a Market kivitelezésében megvalósuló BudaPart projekten található, tehát olyan környezetet látnak a diákok nap mint nap, mint amilyenre valójában felkészítjük őket. Amikor pedig az oktató úgy ítéli meg, hogy kellő tudással rendelkeznek, kihelyezzük őket valós építkezésekre.”

A vezető hangsúlyozta, a Tudásépítőhöz hasonló képzőközpont felépítése és fenntartása hatalmas költség: „Ez a mi esetünkben kizárólag a tulajdonos cégek finanszírozásával valósult meg. A konténerirodában található tanműhelyeken kívül építettünk két 300 m²-es tanműhely-sátrat, amelyeknek a felszerelését most véglegesítjük. Egyelőre budapesti és az agglomerációban található iskolák tanulóit tudjuk fogadni, de hosszútávú cél, hogy több városban is legyen hasonló képzési helyünk.”

 

 

A gyakornoknak járó munkabér, az étkezési hozzájárulás és a későbbi munkalehetőség egyaránt vonzó lehet

Hangsúlyozta, egy-egy építkezésen a diákok olyan feladatot látnak el, amire épp szükség van. „Annak érdekében tehát, hogy minden tanuló ugyanazzal a tudáskészlettel jusson el a záróvizsgájához, igyekszünk biztosítani a képzések párhuzamosságát és rendszeres időszakonként vissza fogjuk hívni őket a műhelyekbe, hogy egyenlő szintre hozzuk a tudásukat a különböző munkahelyi tapasztalatok mellett. A legmodernebb eszközökkel igyekszünk megismertetni a diákokat, illetve olyan – sokszor drágább – anyagokkal, amelyekkel ténylegesen találkozni fognak az építkezéseken.”

Ide kapcsolódik, hogy százezer forint nettó munkabért adnak a náluk gyakorlatot teljesítő diákoknak, valamint étkezési hozzájárulást: „Ezzel is ösztönözve őket arra, hogy a mi, jó piaci értékű képzésünket válasszák. Fontos motivációnk emellett, hogy a tehetséges tanulók esetében a hosszútávú foglalkoztatás lehetőségére is ráirányítsuk a figyelmet, ilyen értelemben ez egy életpálya-modell első lépése.

A három alapító cég és az alvállalkozóik olyannyira versenyképes fizetést tudnak kínálni, aminél a diák már megfontolja, hogy külföldre költözzön-e.”

Fontos, hogy az együttműködést is megtanulják

A Tudásépítő kimondott célja, hogy az onnan kikerülő szakemberek olyan tudással rendelkezzenek, amelynek komoly piaci értéke van. „De ugyanennyire lényeges, hogy minden, ami kapcsolatos az építőiparral, itt megtalálható legyen; mi legyünk a tanulók számára az elsődleges tudásforrás és találkozási pont is egyben” – húzta alá Tóth Áron Gergely. „A szakképzősök egész évben itt vannak és a lehetőségekhez képest a legjobban meg kell ismerniük egy szakmát.”

A szakmunkás három, a technikusi képzés ötéves. Utóbbinál két év ágazati képzést követően tesznek vizsgát a diákok, majd eldönthetik, hogy magas- vagy mélyépítő technikusnak kívánnak-e tanulni.

Innentől számított három év múlva kapják meg a végzettségüket. „Mivel a technikusok esetenként a szakmunkások, segédmunkások munkáját irányítják, az ő tömbösített szakmai gyakorlatuk során az a cél, hogy minél több szakterületbe kapjanak betekintést. A jelenlegi évfolyamon 120 szakmunkás tanulónk van, míg nyáron 150 technikus diákot fogadunk, akik intenzív képzést kapnak. Azért lényegesek a közös gyakorlóhelyek, mert így a diákok az együttműködést is ki meg tudják tapasztalni: fontos, hogy megtanuljanak összedolgozni.”

 

 

A hely, ami világítótoronyként jelzi az építőipar és a képzés jövőjét és jelenét

A vezérigazgató elmondta, bíznak benne, hamar híre megy, hogy milyen tapasztalati-alapú tudás szerezhető náluk. „Bár jövőre még az ideihez hasonló létszamban tudjuk fogadni a tanulókat, de pár év múlva reményeink szerint már nagyobb merítésből fogunk tudni dolgozni, ha több diákot tudnak az iskolák segítségünkkel beiskolázni az általunk keresett szakokon. Fogunk továbbá külső és belső megrendelők számára is nyitott továbbképzéseket indítani, ami lehet akár anyaghasználati jellegű is, sőt célunk, hogy a rendszerünk alkalmas legyen az egyes modernebb technikai újítások megismertetésére az iskolarendszerű képzésbe beleépítve is.”

Középtávú célként azt jelölte meg, hogy kiválóság-központtá nője ki magát a Tudásépítő-Team.

„Óvatosan mondom ki, de szeretnénk, ha ez nem csak szakképző oktatási, de kvázi élményközpont lenne, ahol bárki megismerheti az építőipar jelenlegi, vonzó lehetőségeit, egy hely, ami világítótoronyként jelzi az építőipar és a képzés jövőjét és korszerű jelenét is.

Ez a fiataloknál a pályaválasztást segítheti, felnőtteknél pedig hordozza akár az átképzés lehetőségét is. Jelenleg ehhez keressük hosszútávú partnereinket.”