A debreceni autóipari beruházásban felmerült, megválaszolatlanul maradt kérdések vezettek a kutatás beindításához, amely a PREbeton és a BME részvételével zajlik.
A PREbeton Zrt., valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködésében értékes kutatási projekt zajlik a magyar építőiparban. Lapunk a Market Csoporthoz tartozó PREbeton segítségével tájékozódott a részletekről.
Az Erdőtelken vasbeton-szerkezet előregyártó üzemet működtető vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese elárulta, a feszített vasbeton gerendák terheléses tesztelésének ötlete a korábbi jó kapcsolat és a közös gondolkodás nyomán született. „A múltban a cégünk több alkalommal és több témában kérte már ki a BME dolgozóinak szakmai véleményét” – fogalmazott Csukás Zoltán. „Termékpalettánk néhány elemének fejlesztése során is dolgoztunk már együtt terheléses vizsgálatokon, és jelenleg is folynak az oktatási intézménnyel közös projektjeink más területeken is” – utalt többek közt a lapunk által is bemutatott, saját fejlesztésű 3D-s betonnyomtató projektjére.
A most szóban forgó kutatás előzményeire áttérve a vezető elmondta, a debreceni ipari csarnok beruházásában a PREbeton olyan ipari csarnok építésére kapott megbízást, amelynek szabad nyílása 39 méter. „Azonban az építéshely környezetében nem állt rendelkezésre olyan gyártói kapacitás, amely a szükséges számú gerendát a rendelkezésre álló idő alatt képes lett volna legyártani” – tette hozzá.
„Ekkor a PREbeton Zrt. a Murobau Kft. szakembereivel karöltve szerelvényekkel toldott feszített vasbeton gerendák gyártása mellett döntött. Ezzel a megoldással a gerenda hosszánál rövidebb feszítőpadokat is be tudtak vonni a gyártásba, jelentősen lerövidítve ezzel a kivitelezési időt.”
Ugyanakkor az újszerű kialakítás próbaterhelése több olyan hibalehetőségre is felhívta a figyelmet, amelyek megfelelő kezelése elengedhetetlen az ilyen típusú elemek biztonságos telepítéséhez. Mivel a felmerülő kérdések egy része a korábbi alkalmazási gyakorlat alapján nem volt megválaszolható, a PREbeton úgy döntött, hogy egy PhD kutatás keretében a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékkel karöltve egy, a konkrét alkalmazáson túlmutató vizsgálatsorozatot kezdeményez, illetve támogat.
Az együttműködés keretében a PREbeton a BME részére felajánlotta további terheléses vizsgálatokhoz a debreceni ipari csarnokhoz készített, három darabból összeállítható, 39 méteres feszített gerendákat. „A továbbiakban vállaltuk, hogy legyártjuk a vizsgálatokhoz még szükséges elemeket, és az erdőtelki üzemterületen biztosítjuk a vizsgálat helyszínét és feltételeit” – árulta el a műszaki vezérigazgató-helyettes.
A vizsgálatokhoz szükséges előregyártott vasbeton gerendák teljeskörű gyártása és a telephelyi mérőhelyszín elkészítése mellett a PREbeton vállalta a vizsgálati elemek összeállítását, illetve a vizsgálat folyamán az állandó műszaki és fizikai jelenlétet is. „Emellett a szükséges eszköz- és géppark biztosítása, valamint az elemek utólagos megsemmisítése is a mi feladatunk volt.
Ennek során összesen közel 30 köbméter betont és 6.100 kilogramm betonacélt használtunk fel. A látványos kísérletek sikeres lebonyolítását két targonca, egy 400 tonnás emelőkapacitású autódaru, valamint súlyelemként 44 darab másfél tonnás betonhasáb segítette. A kísérlethez a felfekvéseket biztosító betonelemekre is szükség volt.”
A méréshez a BME Hidak és Szerkezetek Tanszék számítógép-vezérelt mérőrendszerét használták. A gerendák alakmérését a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék lézerszkennerével hajtották végre.
A kutatás egyik ága a különböző tökéletlenségekkel terhelt, egy az egyes léptékű gerendák próbaterhelése volt. Ilyen tökéletlenség, azaz imperfekció lehet egyebek mellett a felfekvési felületek ferdesége, a toldószerelvények irányhibája vagy a gerenda görbesége” – ismertette Csukás Zoltán.
Kérdésre válaszolva a szakember a vizsgálat konkrét menetére is kitért. „A terhelést megelőzően lézerszkenner segítségével mértük fel a próbatestek alakját, globális és lokális geometriai imperfekcióit. Az egyes elemek tehát eltérőek voltak geometriai tökéletlenségeik mértékében. Ezen kívül paraméterként kezeltük a húzott toldóelemek előfeszítésének mértékét.”
Ezt követte a terhelés, amelynek során precíziós elektronikus szenzorokkal mérték a gerenda lehajlását, a felső öv keresztirányú kitérését, illetve a toldási csomópontban mindkét oldalon a felső és az alsó toldóelemek vonalában fellépő hosszirányú alakváltozást.
A kutatás kimondott célja, hogy eredményeivel lehetőséget teremtsen a különféle gyártók hasonló termékeinek széleskörű, biztonságos alkalmazására, a szerkezeti elemek szilárdsági és stabilitási ellenállásának számítására. Ennek érdekében a kutatás igyekszik meghatározni az alkalmazotthoz hasonló toldóelemek elvárható beépítési pontosságát, valamint annak ellenőrzési metódusát. „Cél továbbá, hogy a tervezők számára megadjuk a kapcsolóelemek számításba vehető merevségét és a merevség imperfekciótól való függését, továbbá a kapcsolati merevségnek a gerenda stabilitási viselkedésére gyakorolt hatását” – összegzett a vezető.
A kapcsolati elemek imperfekcióit a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék kéziszkennerével készített háromdimenziós modellek alapján elemzik.
„A vizsgálati eredmények feldolgozása még folyamatban van, de azt már most kijelenthetjük, hogy a globális és lokális imperfekciók jelentősen befolyásolják a szerkezet merevségét, stabilitását, teherbírását” – mutatott rá Csukás Zoltán. „A tervezőknek és a gyártóknak nagy segítséget nyújt, ha az ilyen jellegű kapcsolatok merevségi jellemzőiről, megengedhető beépítési hibáiról részletes információt kapnak.”
A műszaki vezérigazgató-helyettes arra is kitért, hogy a vizsgálat idejére a BME hallgatóit is meghívták. „Nagy örömünkre szép számmal el is látogattak hozzánk a tesztelésre. Bízunk benne, hogy néhányan az előregyártásban találják meg a jövőjüket és juniorokként a körünkben üdvözölhetjük majd őket” – zárta a beszámolót Csukás Zoltán.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.