Összesen 96 milliárd forint értékben támogatják a szakmai utánpótlást biztosító intézményrendszert.
Az idei esztendő a fejlesztések éve az "Európa-bajnok" magyar szakképzésben - jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön Szolnokon. Hankó Balázs a a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal uniós támogatású, "RRF-2.2.2-23 21. századi szakképző intézményfejlesztési program szakmai támogatása" című projektjének nyitórendezvényén szólalt fel. Kifejtette még:
a szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztések országszerte 18 szakképző centrum 31 intézményének 34 helyszínét érintik csaknem 96 milliárd forint értékben, melybe 53 milliárd forintos építési beruházás is beletartozik.
A magyar szakképzés fejlesztését folytatni kell - emelte ki Hankó Balázs, hozzáfűzve, hogy ennek egyik pillére a digitális fejlesztés. A másik pillérként a bérfejlesztést említette, a harmadik pillérként pedig a 21. századi szakképző intézményeket fejlesztő programot jelölte meg.
A programban Szolnokon 6 milliárd forintból újulhat meg két szakképző intézmény.
Csontos Dávid, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal általános és projektirányítási elnökhelyettese az eseményen kifejtette:
a fejlesztéseknél 7 helyszínen új építés, 8 helyen bővítés és felújítás, 19-en pedig felújítás valósul meg. A 95,8 milliárd forintból a teljes projektben 110 ezer négyzetméter iskolai tér újul meg, ebből csak Szolnokon 7300 négyzetméter.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára elmondta:
a szakképző intézmények a benyújtott pályázatok alapján várhatóan 55 százalék feletti energiamegtakarítást érnek el. Az infrastrukturális és építési beruházások célja a megújuló energiaforrások használatát biztosító rendszerek kiépítése mellett a tanműhelyek fejlesztése, oktatási terek átalakítása is
- ismertette, megjegyezve, hogy a fejlesztések lehetőséget adnak a modern oktatási eszközök alkalmazására.
Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a beruházásoknál fontos az alapos tervezés, előkészítés, a műszaki ellenőrzés. Úgy fogalmazott, a jövőben csak olyan beruházásokat szeretnének Magyarországon, ahol a funkcionális, gazdaságossági, üzemeltethetőségi, fenntarthatósági, esztétikai szempontok minden eleme "a helyén van".
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.