Internetes szavazáson dönthetjük el immár 14. alkalommal, hogy a 35 jelölt sportlétesítmény közül, melyik nyerje el a díjat.
Labdarúgó stadionok között száll versenybe a 2023-as Év Stadionja címért, a világesemények idején 40 ezer főt, azonkívül 14 ezer főt befogadó budapesti Nemzeti Atlétikai Központ, amelynek építéséről portálunk rendszeresen beszámolt. A stadion építtetője a Beruházási Ügynökségként eljáró BMSK Zrt, generálkivitelezője a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. alkotta konzorcium volt.
Egészen március 10-ig szavazhatunk arról, hogy melyik sportlétesítmény nyerje el az Év Stadionja címet.
A 35 jelölt között szerepel a Nemzeti Atlétikai Központ, amely tavaly adott otthont óriási sikerrel az atlétikai világbajnokságnak.
A végső szavazásra jelölés után kerülhettek be a sportlétesítmények. A részvételi feltételek között többek az szerepel, hogy minimum tízezer férőhelyesnek kell lennie és tavaly avatták fel új, vagy felújított stadionként. A 35-ös listán mindössze öt európai helyszín, köztük Budapest küzd meg az elismerésért.
A mindössze 28 hónap alatt elkészült Nemzeti Atlétikai Központ versenybe szállt 34 másik jelölttel együtt a 2023-as Év Stadionja címért. Szavazni online lehet egészen március 10-ig. Ennek menete egyszerű: a voksolónak az általa 5 legjobbnak ítélt létesítményt kell kiválasztania a 35-ös listából.
A TOP 5 közül a legjobbnak 5, majd a további négynek a helyezéssel megegyező számú csillagot kell adnia. Lényeges, hogy öt létesítményre mindenképpen szavazni kell, hogy érvényes legyen a leadott voks. Az összes csillag kiosztása után, a lista alján lévő szavazás gombbal segíthetjük a budapesti helyszínt a jó helyezéshez. A szavazáshoz kattintson IDE!
A Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezése 2020 novemberében kezdődött el. A munkálatok első szakaszának egyik látványos eseménye volt a munkaterületen lévő, közel 60 méteres VITUKI-torony felrobbantása, amelyet a Magyar Építők videón is megörökített. A feszített ütemű kivitelezés ezután a monolit szerkezetépítési munkálatokkal folytatódott, amelyekkel 2021 júniusában végeztek a szakemberek.
A stadion rendkívül impozáns látványát nyújtó acélszerkezetét a 48 darab, 28 méter magas gyémántelemet az ezt követő hónapban kezdték a helyére emelni.
Az egyenként mintegy 100 tonnás a helyszínen összeszerelt szerkezetet, egy kifejezetten nagyméretű áruk fuvarozására használt SPMT járművel szállították a speciális lánctalpas daruhoz.
Ez emelte a helyére a tetőszerkezet egyes részeit. Az acél és a kábeltető szerkezet mindössze négy és fél hónap alatt készült el. A kivitelezés a tető membránfedésével folytatódott, a 27 ezer négyzetméternyi felület kialakítása 2022 szeptemberében fejeződött be. A következő hónapban az épület elérte a legmagasabb pontját, a bokrétaünnepség időpontjában felavatták azt a 168 méter hosszú gyalogos hidat is, ami a Csepel-szigeteken lévő edzőpályák és a stadion közötti átjárást biztosította.
2023 márciusában elkezdődött a projekt műszaki átadás-átvétele. A májusi hang- és fénypróbák után, június 17-én adták át a stadiont, amelyben kilenc napon át versenyeztek a világ legjobb atlétái.
A budapesti világesemény számos rekordot megdöntött, 404 ezer jegyet adtak el a versenyekre, 2100 sportoló indult el a különböző versenyszámokban, ami szintén új csúcs volt. A helyszíni óriási nézőszám mellett, új rekordot jelentett a több mint egymilliárd tévénéző. A vb hivatalos oldalának internetes látogatottsága óránként 14 millió volt, ezzel a budapesti a második helyre szorította a 2017-es londoni, eddigi legsikeresebbnek tartott atlétikai világbajnokságot.
Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb építési projektje az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában valósult meg, a generálkivitelezését a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. végezte. A projekt lebonyolító-műszaki ellenőre a Főber Zrt. és Óbuda-Újlak Zrt. alkotta konzorcium, a generáltervezést a NAPUR Architect Kft. végezte. Az építmény központi struktúrájának tervezését, gyártását és szerelését, valamint az acél kábeltetőszerkezet helyére emelését a KÉSZ Csoport tagjaként a KÉSZ Metaltech Kft. és a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. kivitelezte. Az acél és a kábeltető szerkezet tervezéséért, gyártásért és kivitelezéséért a cégcsoport stratégiai partnere, a bim.GROUP felelt. A NAK mellett megépült Robinson hidat a konzorcium alvállalkozójaként a Hídépítő Zrt. építette a Speciálterv Kft. tervei alapján. Kiemelt alvállalkozóként a Mészáros és Mészáros Kft., a V-Híd Zrt., a WHB Elektro Kft., a Zala Elektro Kft., a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft., a Kanizsai Magasépítéstő Kft., a Graboplan Kft., az Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft., a Bayer Construct Zrt., a Gedi Építő Kft, valamint a PBM Mélyépítő Kft. vett részt a munkákban.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.