Így változik meg az M1 a következő években – 40 perc az M1 múltjáról, jelenéről, jövőjéről

InnoWay - autópályák új korszakban – ezen a néven debütált az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.  podcastjének új, innovációs sorozata. Az első részben az M1-es történetébe, annak kezdetektől napjainkig tartó fejlesztésébe vezeti be a hallgatókat Koch Domonkos fejlesztési projektkoordinátor, Szimicsku László kommunikációs igazgató kérdéseire válaszolva. A beszélgetésből az is kiderül: a jelenlegi fejlesztés túlmutat egy egyszerű kapacitásbővítésen.

 

 

Máris szinte 100%-os kapacitással működik az M1

Az M1-es autópálya első, Budapest és Törökbálint közötti, M7-essel közös szakaszát 1965-ben adták át. Az M1 később több évtized alatt, szakaszonként épült tovább nyugat felé, és csak 1996-ban érte el Hegyeshalomnál az osztrák határt, ahol csatlakozott az osztrák A4-es autópályához. Az út Budapest és Nyugat-Európa között teremt közvetlen kapcsolatot, ezért gyakran nevezik Magyarország „nyugati kapujának” – hasonló jelképes szerepet tölt be a közlekedésben, mint a Lánchíd a főváros történetében.

Külön érdekességként az is kiderült a beszélgetésből, hogy a Lánchíd volt az első koncessziós építkezés Magyarországon.

Az elmúlt évtizedekben azonban a forgalom jelentősen megnőtt: ma már napi 55–60 ezer jármű halad át a pálya egyes szakaszain, az agglomerációs részeken 80-90 ezer jármű is használja a pályát, amelynek 20–30 százaléka teherautó, kamion. A szakemberek szerint ez a forgalom már meghaladja az eredetileg tervezett kapacitást, ezért ahogyan a szakemberek mondják: a pálya rendkívül „zavarérzékeny”, vagyis bármilyen forgalmat zavaró esemény szinte rögtön forgalmi dugót alakíthat ki. Egy hirtelen fékezés vagy sávváltás is könnyen láncreakciót indíthat el, ami szinte azonnal torlódásokhoz vezet.

 

 

Másfélszeresére nő a pályavastagság

A jelenlegi autópálya szerkezete többnyire 20–23 centiméter vastag aszfaltburkolatra épül, amely különböző alaprétegekre került az évtizedek során. A mostani fejlesztés során azonban teljesen új, homogén pályaszerkezet készül.

A kibővített M1-esnél:

• az aszfaltvastagság 32 centiméterre nő,
• a burkolatot 30 éves élettartamra méretezik,
• és a teljes pályaszerkezetet 11,5 tonnás tengelyterhelésre tervezik.

A munkálatok során nemcsak az aszfaltot bontják vissza: több helyen a földmű felső, mintegy egy méteres rétegét is cserélni kell, hogy egységes, jó vízelvezető és tartós alap jöjjön létre.

 

Nemcsak sávbővítés, teljes rendszerfejlesztés

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy az M1-es fejlesztése komplex infrastruktúra-átalakítás, rendszer szintű fejlesztés. Az autópálya 2X3 forgalmi sávval és egy intelligens vagyis digitális táblák segítségével megnyitható leállósávval működik majd.

Ez azonban számos további fejlesztést is magával hoz:

• hidak és felüljárók átépítése (72 db épül át vagy újra),
• műtárgyak szélesítése,
• új csomópontok építése (11 meglévőt alakítanak át, épül 4 új),
• pihenőhelyek fejlesztése, családbaráttá tétele,
• valamint 300 új kamionparkoló kialakítása.

A csomópontok környezetében akár 2X5 sávos keresztmetszet is kialakulhat a biztonságos fel- és lehajtás érdekében. Hiszen az ITS sáv miatt a le- és felhajtó ágakat külön sávként alakítják ki, a közlekedés biztonsága érdekében.

 

 

Digitális autópálya és ITS-rendszer

A megújuló M1-es egyik kulcseleme az intelligens közlekedési rendszer (ITS).

A digitális kijelzők és a központból irányított forgalomszabályozás lehetővé teszi, hogy a leállósáv szükség esetén forgalmi sávként működjön, ami jelentősen növeli az út kapacitását.

Ez különösen fontos egy olyan tranzitfolyosón, amely nemcsak Magyarország, hanem a közép-európai áruszállítás számára is meghatározó.

 

Fenntartható útépítés

A fejlesztés során kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatósági szempontok is. A projektben az egyik legfontosabb ilyen elem a mart aszfalt újrahasznosítása (erről részletesebben írtunk egy korábbi interjúban).

A nemzetközi trendekhez igazodva és a koncessziós szerződés alapján, az építkezés során kikerülő anyagok 20–30 százalékát visszaépítik az új burkolat alsó rétegeibe, miközben a kopóréteg teljesen új aszfaltból készül. Ez jelentősen csökkenti az építkezés környezeti terhelését.

 

 

A fejlesztések részeként új vízelvezető rendszerek és záportározók is épülnek, valamint több helyen és magasabb zajvédő falak épülnek.

 

Egy új korszak kezdete

Az M1-es autópálya fejlesztése egyszerre jelent rekonstrukciót, bővítést és technológiai modernizációt. A cél nem csupán a forgalom növekedésének kezelése, hanem egy olyan infrastruktúra létrehozása, amely a következő évtizedekben is biztosítja Magyarország modern nyugati irányú gyorsforgalmi kapcsolatát.

Az M1 múltjáról és jövőjéről, valamint további érdekességekről szóló teljes beszélgetés a következő linkeken lehet meghallgatni:  

YouTube gyűjtőlink:

Pályán vagyunk! - YouTube

Spotify:

Pályán vagyunk! - podcast | Podcast on Spotify