Budapest-Belgrád vasútvonal: 300 kilométernyi vágány épült meg, 2025 végére készül el az óriásberuházás

Az eddigi legfontosabb mérföldkövéhez ért az új Budapest-Belgrád vasútvonal építése, hiszen az utolsó sínszál lefektetésével a fővároson kívüli szakasz nyíltvonali vágányépítési munkálatai lezárultak, s így a jövő év végére elkészülhetnek a magyarországi munkálatok - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Kiskőrösön.

 

Mint korábban is beszámoltunk róla, a hatalmas projektet a magyar RM International Zrt., illetve a kínai érdekeltségű China Tiejiuju Engineering & Construction Kft., valamint a szintén kínai China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. fővállalkozásában végzik el.

Most a tárcavezető a projekt kivitelezésében prominens alvállalkozó V-Híd gépbemutató eseményén rámutatott, hogy

a vasútvonal magyarországi nagysebességű kétvágányú szakaszának megépítése mintegy 800 milliárd forintos beruházás, és ennek most az eddigi legfontosabb állomásához érkeztek. Az elmúlt időszakban a V-Híd és partnerei 150 kilométeres kétvágányú vasúti pályát építettek meg, ami azt jelenti, hogy nagyjából 300 kilométernyi vágány fektetésére kerül sor

- mondta.

 

 

Épülhetnek a felsővezetékek

"Egyes állomásokon még zajlik a munka, készítik elő a biztosítóberendezések telepítését is. Ezt követik majd a felsővezeték-építési munkálatok, az oszlopokat már látjuk is, és a budapesti szakasz kivitelezése is kezdetét vette" - tette hozzá.

"Mindez azt jelenti (...), hogy a jövő év végére már teljesen készen lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza, és egy új korszak nyílik a Budapest és Belgrád közötti vasúti közlekedésben"

- folytatta.

 

Budapesten keresztül lehet Rotterdam riválisa Píreusz

A miniszter többek között kiemelte azt is, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal, jelentős hasznot hoz majd Magyarország számára: egyrészt minden korábbinál közelebb hozza a szomszédos Szerbiához, másrészt ez lesz a legversenyképesebb teherszállítási útvonal a dél-európai kikötőkbe érkező, Nyugat-Európába tartó távol-keleti áruk számára.

 

Aláhúzta, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom értéke évi 800 milliárd euró körül van, ez Kelet-Ázsia egésze esetében több ezer milliárd eurós nagyságrendet képvisel. "Ennek pedig egy jelentős része bizony hajón Dél-Európába érkezik, ahonnan vonattal ezeket az árukat Nyugat-Európába kell szállítani"

- mutatott rá.

Ez utóbbi gondolatmenetet nemrég Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium tárcavezető-helyettese is kifejtette a napokban a hazai út- és vasutas szakma egyik vezető eseményén, a MAÚT30 nemzetközi szimpóziumon.

 

Külgazdasági miniszter: Magyarország történetének legnagyobb kötötpályás fejlesztése nemcsak európai, hanem tágabb nemzetközi szinten is megállja a helyét

Szíjjártó Péter arra is kitért, hogy a beruházásnak köszönhetően óriási fejlődés előtt áll a budapesti elővárosi vasúti közlekedés is, illetve a magyarországi teher- és személyszállítás még nagyobb arányban kerül át vasútra, amely a legkörnyezetkímélőbb szállítási mód.

 

"Ez Magyarország történetének a valaha volt legnagyobb és legösszetettebb kötöttpályás közlekedési fejlesztése" - emelte ki. Megjegyezte, hogy ez európai összevetésben is nagy, összetett vasútépítési munka, márpedig a magyar gazdaság elmúlt években végbement dimenzióváltását tanúsítja, hogy a projektben egy hazai vállalat vezető szerepet tudott és tud játszani.

"A V-Híd ezzel a munkával nemcsak az európai, hanem nemzetközi szinten is végleg letette a névjegyét (...) Megvannak a gépek, megvannak az emberek, ma már 1200-an a vállalatcsoport kötelékében, és a referencia is megvan" - sorolta.

Tudatta, hogy

a magyar vasúti építőipar teljesítménye 2010 óta már hétszeresére nőtt, tavaly az értéke nagyjából 340 milliárd forint volt, ami egy év alatt több mint 50 százalékos bővülést jelent.