2024.07.23, Kedd

Hirdetés

A tiszta levegőjű munkahely már nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés
Fotó: magyarepitok.hu / Nagy Mihály

A tiszta levegőjű munkahely már nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés

magyarepitok.hu

2024.06.17. 07:59 - Sándor Csilla

Az igényvezérelt szellőztetési megoldással a Lindab németországi irodaházának átalakítása során, közel 70 százalékos energiamegtakarítást realizáltak, miközben csökkent a dolgozók egészségügyi kockázata is.

Hirdetés

A klímaváltozás, az életmódunk, szokásaink átalakulása, az emberi szervezet változása egyaránt hatással van a légtechnikai ágazat fejlődésére. Ezeknek a tényezőknek az összefüggéseiről, a tiszta levegőjű munkahelyek iránti igény gazdaságra és ingatlanpiacra gyakorolt hatásairól, az igényvezérelt szellőztetőrendszerekről és arról, hogyan közelít az iparág a fenntarthatóság megvalósítása felé Csipszer Zoltánnal, a Lindab Kft. légtechnikai üzletágának vezetőjével beszélgettünk.  
 

Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. légtechnikai üzletágának vezetője - Fotó: magyarepitok.hu / Nagy Mihály

 

Falak közé zártuk az életünket

„Átalakult az életmódunk, de különösen az Y és Z generációé, az időnk jelentős részét már nem a szabadban, hanem zárt terekben töltjük. Edzőtermekben, falak között sportolunk, a munkahelyek többsége szintén zárt térben van. Ha szórakozni megyünk a mozik, színházak programjait is többnyire falakkal körbe véve élvezhetjük. Így egyre inkább – bár az egészséges víz és ételek iránti igényhez képest, még van lemaradás - fókuszba kerül, hogy milyen minőségű körülöttünk, a munkahelyeinken, otthonunkban a levegő” – foglalta össze az életmódunk átalakulásának főbb jellegzetességeit Csipszer Zoltán.

A beteg épület szindróma szedi áldozatait

Az emberi szervezet különösen érzékenyen reagál a légkör legkisebb változásaira is. A tiszta levegőjű munkakörnyezet iránti igény, nemcsak a járványhelyzet miatt került a fókuszba, kutatások igazolják, hogy ez már rég nemcsak egészségügyi kérdés, hanem van egy sor gazdasági vonzata is.

A zárt térben lévő rossz levegőminőség egyre több embernél okoz gyakori fejfájást, fáradtságot, szem- vagy bőrviszketést, amit az SBS, vagyis „beteg épület szindrómaként” foglal össze a szakirodalom. Továbbá a rossz minőségű levegőben álmosság, dekoncentráció, fáradékonyság jelentkezhet.

 

 

A Lindabnál megvalósítottak egy pilot-projektet*, árulta el a légtechnikai szakember. Az egyik németországi felújított irodaházuk szellőztetését igényvezérelt berendezésekkel alakították ki. Ennek eredményeképp amellett, hogy energiamegtakarítást, ezáltal jelentős költségcsökkentést értek el, a dolgozók a közérzetük javulásáról is beszámoltak.

A belső levegő minősége összefüggésben van az egészségünkkel, teljesítményünkkel. Egy jó belső komforttal rendelkező iroda esetén a kollégák kevésbé lesznek fáradékonyak, jobban tudnak teljesíteni, és az egészségügyi kockázatok minimalizálásával csökkenő betegszabadságok realizálhatók.

Ez nemcsak a cég számára kedvező, hanem jó hír az adott ország gazdasága számára is, hiszen a kevesebb megbetegedés csökkenti az ellátórendszerre nehezedő terhelést. Mi változik meg az igényvezérelt légtechnikai rendszerrel felszerelt munkakörnyezetben?

 

 

A korszerűbb rendszerek azonnal reagálnak a levegőminőség változásaira

Jelenleg a legtöbb irodaházban működő légtechnikai rendszerben a légkezelőgép állandó térfogatárammal működik. Az ilyen légtechnikai megoldásoknál nem számít, hogy hány ember tartózkodik az egyes helyiségekben és azoknak mi a funkciója. A Lindab szakembere a közérthetőség kedvéért példaként egy olyan rendszert hozott fel, ami óránként 80 ezer köbméter levegőt képes az épületbe bejuttatni. Ez kb. 100 tonna levegő megmozgatását jelenti, amit megpróbálnak a szintek között egyformán elosztani.
Az igényvezérelt rendszereknél viszont érzékelők szabályozzák a működést. A legtöbb irodában a home office miatt, hektikusan változó a jelenléti létszám, egyes napszakokban is eltérő lehet egy-egy helyiség, például tárgyalók, kihasználtsága.

Az igényvezért légtechnikai rendszerek érzékelik az emberek jelenlétét a terekben és a szén-dioxid szintjének változását. Ennek megfelelően emelik vagy csökkentik a bejuttatott tiszta levegő mennyiségét.

 

Csipszer Zoltán hozzátette, az igényvezérelt légtechnikai megoldások kiépítése költségesebb ugyan, de a befektetés megtérülésének ideje jelentősen lecsökken többek között az üzemeltetés során elért energiamegtakarítással. Ez a típusú rendszer mindig csak annyi levegőt továbbít az épület adott helyiségeibe, amennyire ott valóban szükség van.

A Lindab németországi pilot-projektje* során az igényvezérelt szellőztetési megoldásnak köszönhetően 68%-os energiamegtakarítást, 73%-os költségcsökkenést realizáltak.

 

Az ingatlanpiac szereplői számára is jó lehetőség a tiszta levegőjű munkakörnyezet kialakítása

Azok a beruházók, akik fejlesztéseik során beruháztak a tiszta levegőjű irodaházak építésébe, arról számoltak be, hogy magasabb áron tudták értékesíteni, bérbe adni azokat. Ez az épületekkel szembeni elvárás idővel, ugyanolyan súllyal jelenhet majd meg, mint a fenntarthatóságé. Itt a szakember szerint körvonalazódik egyfajta beruházói szemléletváltás. Csipszer Zoltán hozzátette,

 az elmúlt időszakban elindult az a folyamat, amelyben már nemcsak az épületeket minősítik meghatározott szempontok alapján, hanem a beltérben az emberek környezetét vizsgálják meg.

 

 

Az épületek 2014 óta szerezhetnek úgynevezett WELL minősítést. A COVID járvány után ebből a kezdeményezésből nőtt ki a WELL Health and Safety Rating. Ennek keretében monitorozzák többek között a belső terek fertőtlenítési és tisztántartási lehetőségeit, a levegő- és vízminőséget, az akusztikát. A minősítést évente felülvizsgálják, így az a vásárló, bérlő, aki látja az épületen az ezt igazoló táblát, kap egy visszajelzést, hogy az adott épületben az egészséges munkakörnyezet alapvető feltételei biztosítottak.

„A Nemzetközi WELL Építési Intézet kutatásai alapján a beltéri környezet minőségének növelése a fejlesztések mértékétől függően 61% és 101% között növeli az emberek kognitív teljesítőképességét. A WELL minősített épületekben a felhasználók általános elégedettsége közel 30%-kal , az érzékelt wellbeing értékük 26%-kal és a produktivitásuk 10 medián ponttal nőtt. Így azok a vállalatok, akik egészséges beltéri környezet kialakításába invesztálnak versenyelőnyre tehetnek szert. Már Magyarországon is vannak ilyen vállalatok.”

– emelte ki Kurucz Regina, WELL Certification tanácsadó és a HuGBC WELL & Environment Munkacsoport vezetője.

 

Lépéskényszer: Nagyvárosi környezetben csak gépi szellőztetéssel biztosítható a tiszta levegő

Napjaink építészeti követelményei és az elszabadult energiaárak miatt, egyre szigeteltebbé válnak az épületek, eltűnnek az iroda- és középületekről a nyitható ablakok, ezáltal nő az ingatlanok energiahatékonysága és csökkenthető a fenntartásuk költsége. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet Csipszer Zoltán - a levegőminőség szempontjából viszont ezzel azt okozzuk, hogy a falak közé bezárjuk a párát és az általunk elhasznált levegőt.

Az ember az egyik legnagyobb levegőfelhasználó, egy fő naponta átlagosan kb. 20 kilogramm levegőt fogyaszt el.

Az épületek tiszta levegője hagyományos módszerrel főként nagyvárosi környezetben már szinte csak gépi szellőztetéssel biztosítható.
A nyitott ablakokon ugyanis távozik a fűtött vagy a hűtött levegő és a kültérről kontrollálatlan minőségű levegő, szálló por jut a helyiségekbe. A szűrőrendszerek és az energiafelhasználás terén is sokat fejlődött az iparág.

 

A fenntarthatóság átformálja a légtechnikát és az ingatlanpiacot is

Ahogy valamennyi iparággal szemben elvárás, hogy törekedjenek a fenntarthatóságra, ez igaz a légtechnikára is. A svéd vállalat élen jár ennek teljesítésében.

A Lindab fontos célkitűzései között szerepel a zöldebb alapanyagok alkalmazása. A vállalat ebben élenjáró a légtechnikai vállalatok között. Már elérhető a 75 százalékban újrahasznosított acélból gyártott légcsatorna elemek kínálatunkban, illetve tesztelik a fosszilis anyagoktól mentes acélt, mint légtechnikai termékek alapanyagát.

 

 

Csipszer Zoltán elmondta, a fenntarthatóság átformálhatja az ingatlanberuházói szemléletet is. Nem feltétlenül új épületek építésre lenne szükség, hanem a meglévő állomány hasznosításának újragondolására.

Magyarországon 30 évvel ezelőtt kezdték el tömegével építeni a vasbetonszerkezetű irodaházakat, melyek életciklusa 100-150 évre kinyújtható, ezért jó megoldás lehet, az épületszerkezet megtartásával, a fűtési, hűtési, légtechnikai rendszerek felújításával, fenntarthatóvá tenni ezeket. Szintén előremutató lenne, ha megvizsgálnák ezeknél az épületeknél a funkcióváltás szükségességét. A home office elterjedésével egyre kevesebb az igény az irodai terekre, megnőtt viszont a kereslet a konferencia és a közösségi terek iránt. Az épületek alkalmazhatóságát ehhez kellene igazítani belsőépítészeti és gépészeti megoldásokkal.

*Lindab igényvezérelt szellőztetés (Demand Controlled Ventilation=DCV) és esettanulmány: https://www.lindab.hu/inspiracio/legtechnika/igenyvezerelt-szellztetes/

Galéria

Iparági hírekLindabigényvezérelt szellőztetésSBS szindrómabeteg épület szindrómaLindab légtechnikagépi szellőztetésetiszta levegőjű munkakörnyezetHuGBC WELL & Environment Munkacsoportfenntarthatóság

Hírlevél

Hirdetés