A HÉP és a Portula munkájának minőségét már a kecskeméti Városházán is Nívódíj-tábla jelzi.
Az ágazat legmagasabb elismerését, az Építőipari Nívódíjat vihette haza a kecskeméti Horváth Építőmester Zrt. (HÉP) fővállalkozóként az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) decemberi ünnepi éves gálájáról. A díjra már tábla is emlékezteti az épületbe betérőket.
A kecskeméti Városháza restaurálásért a HÉP és a Portula vehette át a rangos elismerést, a projekt a műemlék-helyreállítás és rehabilitáció kategóriában érdemelte ki a kiemelkedő munkáért járó Nívódíat. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte épület rekonstrukciója 2019 márciusa és 2022 decembere között közel 12 ezer négyzetméternyi területen valósult meg, amelyben az utolsó részleteket – így a Zsolnay-díszeket és a történelmi alakokat formáló homlokzati reliefeket is megújították.
A kivitelező HÉP és Portula munkájának minőségét jelzi, hogy korábban ICOMOS díjjal is elismerték a műemlékvédelmi szempontból példamutató fejújítást. Amint Frey Lajos, a bírálóbizottság referense a Nívódíjat jelző tábla avatóünnepségén elhangzott köszöntőjében is kiemelte:
„műemléképületek felújítása az egyik legkomplexebb beruházás, hiszen már azt is sokszor nehéz meghatározni, melyik ponthoz nyúljon vissza az épületrekonstrukció; a döntéseket pedig a legszorosabb szakmai érvek mentén is képviselni kell. Kecskeméten ráadásul folyamatos üzemben állt az épület, annak teljes lezárására nem volt lehetőség. Ez a kivitelező számára is hatalmas feladatot jelentett.”
Gyenes Balázs, a HÉP igazgatósági tagja az ünnepélyen felhívta a figyelmet arra is: ez az épület bár egy gyönyörű művészeti alkotás, amelyet az utolsó szegig kitaláltak építésekor, az azóta eltelt több mint száz év mély nyomokat hagyott az épületen.
„Az utolsó pillanatban indulhatott el végül a Városháza rekonstrukciója, hiszen az épület sok szempontból válságos állapotban volt: akadt olyan terület, ahol a födém rászakadt egy munkatárs asztalára.”
Nagy vállalás volt a megrendelő részéről, hogy azt kérte: a kivitelezők az eredeti alaprajzokkal állítsák helyre a belső tereket, elbontva így számos aktívan használt irodát. E kényelmetlenség vállalásával érhették el azonban a beruházás résztvevői azt, hogy itt valóban kijelenthető: a terek ma eredeti pompájukban élhetők át.
„Sokat gondolkodtunk – mesélte Gyenes Balázs – a felújítás vége felé azon, mivel hagyhatnánk nyomot magunk után, ahogyan a százévvel ezelőttiek is felírták nevüket a tető gerendáira. Így találtunk rá az Építőipari Nívódíj pályázatára.
„Csodálatraméltó csapat dolgozott azon, hogy a kecskeméti városháza ilyen minőségben újulhatott meg”
- hangsúlyozta Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere a táblaavató ünnepségen, hozzátéve: „az örökséget, amit itt kaptunk, méltó módon hagyhatjuk majd az utókorra. E felújítás ugyanis legalább a következő két-három generációt szolgálja majd, aminek hatalmas a jelentősége. Talán mi is elmondhatjuk: nyomot hagytunk az utókornak, hiszen olyan léptékű munkán vagyunk túl, amire nincs példa minden évtizedben. Fontos emellett az elismerés is, hiszen segít visszatekintve egységében látni mindazt, ami mögöttünk áll.”
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.