Uniós viszonylatban Magyarország a geotermikus energiahasznosítás terén az első öt ország között helyezkedik el. E pozícióját tovább erősítheti a termelési technológiák és a földkéregre vonatkozó adatbázis fejlesztése révén. Utóbbiban kulcsszereppel bír a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) is.
Hazánk földtani adottságai kedvezőek, a geotermikus energia révén, a földhő kitermelésével, a termálvizek hasznosításával kiszámítható és megfizethető energia biztosítható a háztartások és a vállalkozások számára. A sikeres beruházásokhoz azonban elengedhetetlen a korszerű és naprakész földtani térképek és mélyföldtani modellek készítése és elérhetővé tétele. Többek között ezt a feladatot is ellátja a 2021-ben létrejött Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely stabil és kiszámítható működési és szabályozási környezetet kíván kialakítani a felügyelete alá tartozó valamennyi ágazatban, így a bányászat és a földtani tevékenységek területén is, melyek a biztonságos energiaellátás miatt napjainkban kiemelt fontosságúak.
A hatóság vezetői személyes tapasztalatokat is gyűjtenek: a közelmúltban bejárást tartottak a Bayer Construct tököli geotermikus kútfúrásának területén. A delegációban részt vett Nagy László elnök, Gonda Bence stratégiai elnökhelyettes, Káldi Zoltán országos bányakapitány és Fancsik Tamás, a Földtani Szolgálat igazgatója.
Hazánk a világ azon országai közé tartozik, amely számára a geológiai adottságai révén óriási távlatokat nyithat meg a biztonságos energiaellátás terén a termálvíz, valamint a Föld hőjének geotermikus hasznosítása. A bolygónk belső rétegeiből származó hő fúrások révén kinyerhető és villamos energiává alakítható.
A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága mintegy fele a kontinens átlagos értékének. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon magasabb a felszín alatti hőmérséklet, mint Európa nagy részén, ami rendkívül előnyös a geotermikus energia hasznosításának szempontjából. Ennek érdekében elkészült egy átfogó geotermikus program.
A célkitűzés az, hogy 2030-ra a földhő felhasználásával éves szinten 1-1,5 milliárd köbméterrel csökkenthető legyen a földgáz-szükséglet.
Az energiaárak elszabadulása és az ellátásban fellépő zavarok, az importkitettség negatív hatásait tehát ellensúlyozhatja a geotermikus adottságok kihasználása. Az elmúlt másfél évtizedben dinamikusan fejlődött a geotermikus hőenergia kitermelése, a további bővítést segíti a Nemzeti Földhő Stratégia kidolgozása, valamint az engedélyezési rendszer rugalmasabbá tétele, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása is.
2022 óta az SZTFH égisze alatt végzi tevékenységét a Földtani Szolgálat, amely a 20. század eleje óta gyűjti és építi a geofizikai adatbázisát. A hatóság vezeti az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartást is. A sikeres geotermikus beruházásokhoz kulcskérdés a rendelkezésre álló állami geológiai adatok szakszerű kezelése, folyamatos bővítése és a szakma számára elérhetővé tétele. Az SZTFH által vezetett állami geotermikus kutatási program fő célja, hogy a rendelkezésre álló adatállományt adatcsomagokba rendezze és az ország geotermikus szempontból kevéssé kutatott területein vizsgálatokat végezzen.
A 2022-ben bevezetett új jogszabályi keretrendszer kiterjed a geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására is. Az új engedélyezési keretrendszer hatékonyságát mutatja, hogy eddig több mint 100 kutatási engedélykérelem érkezett az SZTFH-hoz, és
kevesebb mint másfél év alatt meg tudtak valósulni az első sikeres fúrási beruházások.
A beadott kérelmek döntően Budapestet célozzák. Emiatt sürgetővé vált a főváros alatti térrész feltérképezése, elsősorban a budapesti termálkarsztra vonatkozó ismeretek komplex bővítése. Ezáltal növelhető ugyanis a hatósági engedélyezés hatékonysága, csökkenthető ugyanakkor a kiemelt hasznosítások földtani kockázata és továbbra is biztosítható például a történelmi fürdők vízbázisának védelme.
Az SZTFH tevékeny szerepet vállal abban, hogy országszerte egyre több, sikeres fenntartható geotermikus beruházás valósulhasson meg.
Lendület, megújulás és a korábbi értékek megőrzése vezérelte a SZABADICS Group új arculatát.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.