Többek között a Market, a KÉSZ és a Graphisoft képviselői vitatták meg a BIM építőipari helyzetét és lehetőségeit az ÉKM szervezésében megtartott konferencián.
2024. december 4-én, Szentendrén, az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpontjának rendezvénycsarnokában rendezték meg a BIM – innováció és lehetőségek című konferenciát, amelyet az Európai Unió soros elnökségéhez kapcsolódóan, a magyar elnökség támogatásával szervezett az ÉKM a KTI és az ÉMI.
A konferencia bevezető köszöntőjében Határ Renáta, az ÉKM építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte:
„A tavalyi évben megjelent, az építésgazdaság egészét átalakító új törvényi szabályozás alapelvei közé emelte a digitalizációt, a BIM szemléletű szervezési folyamatokat az építésgazdaság teljes folyamatában, a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig.
Ahhoz, hogy mindez ismertté váljon a beruházás előkészítésében és megvalósításában részt vevők, valamint az üzemeltetők körében, továbbá jól használhatóvá tehessük ezen ismereteket a nem állami beruházásokhoz kapcsolódóan is, kiemelten fontosak az ilyen és ehhez hasonló szakmai fórumok, események, ahol a digitalizációban elkötelezett szakértők ilyen színvonalas programokban ismerhetik meg a legújabb trendeket, tapasztalataikat megoszthatják egymással.
Mayer András, az ÉMI és a KTI vezetője bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy az általa irányított két intézmény a legmagasabb szintű technikai, technológiai műhelye és háttérintézménye az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, ahol olyan európai színvonalú kutató-fejlesztő munka zajlik, amely ezeket a változásokat lehetővé teszi az építésgazdaság számos jelentős területén.
A BIM használatának gyakorlati tapasztalatairól és fejlődési lehetőségeiről számos vezető építőipari vállalat képviselője egyeztetett, mert a közös célhoz a tudásmegosztáson keresztül vezethet az út. Ezt hangsúlyozta Grátzer Szabolcs, a Market Építő Zrt. BIM menedzsere is, aki előadásában a többi cég számára is hasznos tanácsként a Market BIM csapatának indulásával kapcsolatban kiemelte:
„Alapvető kérdés volt, hogy mire akarjuk használni a BIM-et”
A Market nyolc fős BIM-szakértői gárdája révéna nagyjából 75 befejezett projekt már lehetőséget ad hosszútávú következtetések levonására is. „Mi nyolc éve – jegyezte meg – azt a megállapítást tettük: nem azért csináljuk mindezt, hogy olcsóbb legyen a kivitelezés és nem is azért, hogy hamarabb készüljön el az épület. A BIM használatával el akarjuk érni azonban, hogy növekedjen a teljesítés biztonsága.
Ez többrétegű dolog, amelynek első és legfontosabb eleme a kommunikáció. BIM rendszerünket mindenki – különösen az alvállalkozók – számára elérhetővé kívánjuk tenni, mert napi szintű kommunikációra szeretnénk használni.”
A tervezés átláthatósága és a koordináció könnyebbsége teszi igazán hasznossá egy BIM-rendszer használatát. „Ehhez társul az elszámolások támogatása, ami – emelte ki Grátzer Szabolcs – elég fajsúlyos része a tevékenységünknek.”
Fontos hangsúlyozni, hogy a jó példa – részletezte – nem biztos, hogy azt jelenti, hogyan lehet gyorsan építeni. A legsikeresebb projektekben tapasztalatai szerint ugyanis a kommunikáció vált a legfontosabb elemmé.
„Transzparensnek kell lenni az ügyfelek felé, egyeztetni kell egyetemekkel. Szerveztünk és fogunk is szervezni hallgatói pályázatokat. Ugyanilyen fontos, hogy az ÉVOSZ-on és a kamarákon keresztül próbálunk részt venni munkacsoportokban, mert a tudásmegosztás viheti előre ebben az iparágat” – mutatott rá.
Tervezéstámogatás számtalan apró részletben felmerülhet, ezek közül csak az első lehetőség az ütközésvizsgálat, de „már két éve foglalkozunk azzal is, hogyan lehet a tervek jóváhagyási köreit redukálni” – jegyezte meg, hozzátéve:
„a pontfelhős technológiát például nem csak felületek elemzésére használjuk, de arra is jó, hogy az alvállalkozók készültségét és szerelési pontosságát ellenőrizhessük.”
Lassan mindenre kiterjed a BIM egy épület létrehozásánál a padlótól kezdve a gépészeti eszközökig. A BIM modellezés mára követelmény, amely nélkül nem is tudnánk hatékonyan dolgozni; térbeli helyszíni organizációt is egyre gyakrabban kérnek az építésvezetők, ami „viszonylag új igény, de kiválóan optimalizálható BIM-eszközökkel. Amikor bevezetünk egy technológiát, az építésvezetők hamar ráállnak és sorra jönnek az igényekkel. Ez nem véletlen.”
Kiemelt cél a LEAN-módszer alkalmazása az építőiparban, amelynek „következő lépése az lehet, hogy – osztotta meg Grátzer Szabolcs - összefésüljük a BIM-menedzsmenttel. Ezt a témát még csak kerülgetjük, de látszik, hogy nagyon nagy potenciál van benne.”
„Jelenleg – tért rá a problémákra – számos általunk is használt technológia szigetszerű. Nagy lépés lesz, amikor majd rájövünk, hogyan lehet mindent összehozni egymással, mert akad, ahol erőforráshiány a probléma, máshol a technológia maradt le a többihez képest, esetleg a tudásanyag nem forrta ki magát.
Ezek összehangolása akkor lehet sikeres, ha a tapasztalatokat megosztjuk egymással. Mindez akkor fog működni, ha beszélünk, ha megosztjuk a tudásunkat. Látnunk kell egymás hibáit is, mert akkor tanulhatunk igazán egymástól.”
A résztvevők – előadók, hallgatóság – egyetértettek abban, hogy ez az esemény kiváló lehetőséget adott a szakmai párbeszédre, melynek hatására a piac szereplői fontos lépést tettek meg egy új szemléletű és hatékony beruházásszervezési folyamat eredményes végrehajtása felé.
A tervek szerint 2028-ra teljesen felújítja székházát az Erste. A bank új irodaház vásárlása helyett azért döntött a meglévő épület modernizálása mellett, mert ez akár 50-75 százalékkal kisebb széndioxid-kibocsátással jár.
Habár egy atomerőmű építése során a fókusz nem a kiszolgáló létesítményeken van, egy 124 építményből álló bázis építésének koordinálása is mindenképpen érdemes a figyelemre. Péter Zsolt, a Paks II. Atomerőmű programelem felelőse kifejezetten élvezi az ezzel járó kihívást.