Hazánk két legnagyobb múltú építőipari vállalata: a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. kivitelezésében felépített Nemzeti Atlétikai Központ számos nemzetközi díjat nyert. A mai naptól nívódíjtábla jelzi, hogy az épület a magyar építőipar legrangosabb elismerését is megkapta.
Mindössze 28 hónap leforgása alatt a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. kivitelezésében épült fel hazánk egyik legkiemelkedőbb sportlétesítménye, a 2023-as atlétikai világbajnokságnak otthont adó Nemzeti Atlétikai Központ.
A barnamezős területen megvalósított világszínvonalú sportlétesítmény építése során, megőrizték a Dunapart kivételes adottságait, természeti értékeit. A projekt hatása a távlati hasznosítása révén, messze túlmutat a vb megrendezésén: a stadion környéke hangulatos folyóparti séták helyszíne, sport- és rekreációs helyszín, amely nyitott mindenki számára.
A Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezése 2020 novemberében kezdődött el a NAPUR Architect Kft. (vezető tervező: Ferencz Marcel DLA) tervei alapján, a projekt lebonyolító-műszaki ellenőri feladatait a Főber Zrt. és Óbuda Group alkotta konzorcium végezte el.
Az egyik leglátványosabb esemény a munkálatok első szakaszában a munkaterületen lévő közel 60 méteres VITUKI-torony felrobbantása volt. Ezt videón is megörökítettük.
A kivitelezést feszített tempó és a közreműködők magasszintű szakmai felkészültsége jellemezte. A monolit szerkezetépítési munkálatok 2021 júniusára fejeződtek be az Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft., a Bayer Construct Zrt. és a Gedi Építő Kft. munkája révén.
2021 decemberére a helyére került a 48 darab előreszerelt acél tetőszerkezeti elem is. A gyémántelemekből kirajzolódó, kerületét tekintve 840 méteres gyűrű, a nemzetközi szakma figyelmét is felkeltette. A KÉSZ Csoport által kivitelezett tetőszerkezet felkerült a világ legimpozánsabb szerkezetterveit értékelő Institution of Structural Engineers Structural Awards 2024 shortlistjére.
2023 júniusában családi fesztivállal avatták fel a létesítményt, amelyben azután megrendezték az atléták legnagyobb éves versenyét. A sportközpontot nemcsak az építész és az építőipari szakma értékelte, hanem a közönség is gyorsan megszerette. Az atlétikai világbajnoksággal debütált létesítmény az előkelő ötödik helyet szerezte meg a 2023-as nemzetközi Év Stadionja címért kiírt szavazáson, 35 sportlétesítmény versenyében. A magyar sportlétesítmény az élen végzett a nem futballmérkőzések céljára emelt létesítmények versenyében.
A Nemzeti Atlétikai Központ a Stadion és Aréna és a Fenntartható sport- és rekreációs épület kategóriában is győzött a világ egyik legrangosabb építészeti versenyének, a 13. Architizer A+Awardsnak a döntőjében.
A szakmai elismerések sorát gyarapítja az ÉVOSZ Építőipari Nívódíja is. A magyar építőipar legmagasabb elismerését a bírálóbizottság Középület / sport és szabadidős építmény kategóriában ítélte oda a Nemzeti Atlétikai Központnak.
A mai naptól tábla hirdeti az épület kiválóságát. Nívódíj táblaavató ünnepséget rendeztek a Nemzeti Atlétikai Központban. A szakma részleteiben is értékelte a projektet, amelynek tervezésénél és kivitelezésénél közlekedési, árvízvédelmi szempontok szerinti megoldások születtek. Budapest egyik barnamezős területén megvalósított projekt révén a sportolók egy világszínvonalú sportlétesítménnyel és versenyhelyszínnel, míg a közösség egy páratlan panorámájú sport- és szabadidős komplexummal gyarapodott.
Az atlétikai világbajnokság után a stadiont a világon egyedülálló módon átalakították.
A nyitottság jegyében az ideiglenes felső lelátókat elbontották és a helyükön egy közel 15 ezer négyzetméteres, mindenki számára ingyenesen használható, fedett és kivilágított panorámás szabadidőparkot hoztak létre futópályával, szabadtéri edzőpályákkal. Ezzel a Nemzeti Atlétikai Központ a világ első olyan „Nyitott Arénája”, amely új funkciókkal, a szabadidősportot szolgálja ki az év minden napján egy világesemény után.
2023-ban a Nemzeti Atlétikai Központ mellett található Robinson gyaloghíd is elnyerte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és az Építéstudományi Egyesület által alapított nívódíjat. Ez a projekt, hasonlóan a stadionhoz, nagyban hozzájárult a terület rejtett értékeinek bemutatásához.
A Csepel-sziget északi részén álló híd pilonja a mesterséges Osztószigeten helyezkedik el, ami kettéválasztja a Soroksári Duna-ágat. A kecses szerkezet 275 m-es sugarú vízszintes íves híd generálkivitelezője: a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építők Zrt. volt. Alvállalkozóként a Hídépítő Zrt., az A-Híd Zrt., HSP Hídépítő Speciál Kft. és az Acélhidak Kft. szakemberei segítették a projekt megvalósulását. A lebonyolításért a FŐBER Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. felelt.
Ünnepség keretében avatták fel az Építőipari Nívódíjtáblát. A köszöntők sorát az ÉVOSZ Nívódíj bíráló bizottság referense, Tolnay Tibor nyitotta, aki arra emlékeztetett, hogy huszonnégy éve alapították az építőipari nívódíjat. Időközben kibővült a díjakról döntő testület, amelyben a magyar tervezés, kivitelezés, megvalósítás valamennyi ágazata képviselve van és ez még inkább rangot ad a díjnak. Felidézte a díj odaítélése kapcsán született értékelés néhány részletét is: "a stadion mind építészeti, mind mérnöki szempontból nagyszerű alkotás. Könnyedségével, a térlefedésével a táj és a városkép meghatározó eleme lett. Az összetett funkcióra való használhatóságát rendkívüli módon bizonyította a 2023-as atlétikai világbajnokság.”
Hozzátette, a kivitelezés műszaki, technikai színvonala, az épületgépészeti és villamossági rendszerek garantálják a gazdaságosságot és az üzemeltethetőséget.
Dormán József, ZÁÉV Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntőjében a projekt összetettségét emelte ki. Nemcsak egy stadion épült, hanem egyszerre valósult meg a Kvassay úti 15 méteres aluljáró, egy 40 méter széles gyalogos aluljáró, az 1 km hosszú árvíz- és partvédelem, a stadion körüli táj- és kertépítészet, valamint a különböző közműkiváltások és kiépítések. Ehhez társult még a stadion és a Csepelt és a Ferencvárost összekötő Robinson híd építése. További projektelem volt az atlétikai edzőpálya és annak kiszolgáló létesítményeinek megvalósítása is. Dormán József a projekt méreteinek érzékeltetésére számos adatot ismertetett.
A stadion hasznos alapterülete 67680 nm, az alapozáshoz 1200 tonna betonacélt és 13 ezer köbméter betont építettek be. Kétezerhatszáz cölöpöt fúrtak le 42 km hosszan. A szerkezetépítési munkákhoz 4300 tonna betonacélt, 40 ezer köbméter betont használtak fel. A tető merevacél szerkezete 48 darab gyémántból áll, amelyek egyenként közel 100 tonna súlyúak. A stadion tetőszerkezetét Magyarországon egyedülálló módon feszített kötélszerkezet tartja. A tető együttes tömege meghaladja a 18 ezer tonnát.
A sportpályát aszimmetrikusan építették meg, ennek köszönhetően a nézők a futó és az ugró számoknál is közelebbről követhetik az eseményeket. Közel 7 nm gyepszőnyeget fektettek le a kivitelezés során.
Zárszavában a ZÁÉV vezérigazgató-helyettese köszönetet mondott valamennyi alvállalkozónak, a konzorciumi partner szakembereinek.
A Nemzeti Atlétikai Központ nagyszerű üzenetet hordoz: „csatlakoztunk a világ élvonalához” – fogalmazott a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója Szikszai Zoltán. A nemzetközi elismerések is ezt igazolták vissza. A szónok számos példával érzékeltette a kivitelezés volumenét mielőtt köszönetet mondott volna a tervezőknek, a beszállítóknak és atz óriási projekt megvalósításában résztvevőknek.
A stadion acélszerkezetéből három Lánchidat lehetne felépíteni. A felhasznált kábelek hosszával oda-vissza össze lehetne kötni Londont és Budapestet. A világ legnagyobb utasszállítójából négy darab elférne a stadionban.
Több ütemben kiépülő földalatti bővítés, a Rákos-patak rekultivációja, a Szegedi úti felüljáró – csak néhány az új budapesti városrész most megosztott részleteiből.
Felkészül a Váci út-Üllői út és a Nagykörút vonala.