Komplett nukleáris város épül

 

 

Az első beton a Nemzetköz Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint az a mérföldkő, amelytől épülő atomerőmű státuszba kerül egy atomerőművi projekt. "A megvalósításhoz szükséges tervcsomag készen van, a hatóság jóváhagyását várjuk" – mondta Szarvas Krisztián vezérigazgató-helyettes. A kiviteli tervek nemcsak az első betonra, hanem a teljes nukleáris sziget alaplemezére, azon belül a legalsó épületszerkezetekre vonatkoznak. "Az első beton ebben egy organizációs művelet. Amint megtörténik, természetesen a betonöntés folytatódik. Az első beton néhány száz köbmétert jelent, de a teljes alaplemez esetében több tízezer köbméternyi betonról van szó" – érzékeltette a munka volumenét Szarvas Krisztián.

Hozzátette, az erre való felkészüléssel párhuzamosan nagyon sok munka folyik a Paks II. projektben. Épületek, beleértve a felvonulási terület létesítményeit is, energiaellátást biztosító rendszerek kiviteli tervei készülnek, mások esetében magvalósulási tervjóváhagyások, a befejezett beruházások esetében használatba vételi engedélyezési eljárások zajlanak. "Jelen pillanatban ötven építési dokumentáció van munkában nálunk. Ez volumenét tekintve több százezer oldalt jelent, tehát igen nagy mennyiségű az a munkafolyamat, amit végig kell vinni" – tájékoztatott a szakember.

 

 

"Nem egy darab gyártócsarnokról vagy egy létesítményről van szó, a két blokk a kiszolgáló létesítményeivel, épületeivel együtt több mint 240 épületet és benne lévő technológiákat jelenti, tehát kvázi ez egy nukleáris városnak, egy technológiai városnak is tekinthető" – hangsúlyozta. Egy atomerőmű építéséhez ráadásul nem elég egyetlen létesítési engedélyt megszerezni, hanem minden egyes épületre, berendezésre vonatkozóan újabb és újabb engedélyekre van szükség.

"Egyetlen atomerőmű sem úgy épül a világban, hogy a polcról leveszik a terveket és másnap nekifognak a kivitelezésnek. A Paks II. Atomerőmű esetében is először adaptálni kellett a referenciablokkok terveit, azaz meg kellett feleltetni a fővállalkozói szerződésben megjelenő műszaki, a hazai jogszabályokban megjelenő egyéb követelményeknek, illetve a magyar szabványkörnyezetnek. Ezt követően koncepcióterv készült, azaz célirányosan az adott projektre vonatkozóan megkezdődött a műszaki megoldások kidolgozása. Ennek az időigénye egy-másfél évre volt tehető. Ezt követte a műszaki terv fázis, amikor már részletesebben kibontotta a tervező a teljes erőműre vonatkozó terveket, ez körülbelül 2-2,5 félévig tartott. Ezzel párhuzamosan pedig elkészült az előzetes biztonsági jelentés, amely a létesítési engedélykérelemnek volt az alapja. Ha ezeket az időket összeadjuk, láthatjuk, hogy ez egy óriási léptékű folyamat volt" – emelte ki Szarvas Krisztián. Hozzátette, a hatóság által jóváhagyott kiviteli tervek alapján fogják a fővállalkozó alvállalkozói az építés és technológiai szerelést elvégezni.