Új vágányt terveznek Kelenföld és Budaörs között

Fontos budapesti elővárosi vasútfejlesztés elindításáról és az előkészítési munkák fedezetének biztosításáról döntött a kormány. Az 1-es számú, Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon a Kelenföld és Budaörs közötti vasúti kapacitásbővítéssel a vonal legforgalmasabb belső szakaszán kezdődik meg a harmadik vágány – és a negyedik távlati helyének – tervezése 9 km-es hosszúságban.

 

Javuló elővárosi és nemzetközi vasúti kapcsolatok

Az új vágány Kelenföldtől egészen Törökbálint határáig vezet, és az elővárosi vonatok sűrítésén túl távlatban az innentől kiágazó Budapest és Pozsony-Prága/Varsó közötti nagysebességű vasút fővárosi bevezetését is segíti majd.

A fejlesztés része Budaörs állomás akadálymentesítése, illetve a budaörsi lakótelep közelében egy új vasúti megálló létesítésének vizsgálata is.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában is szereplő kapacitásbővítéssel az a célunk, hogy Tatabánya irányából is zónázó vonatok indulhassanak Budapestre, jelentősen javítva ezzel Tatabánya, Oroszlány, Tata és Komárom térségéből Budapest elérését. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a belső szakaszon, Biatorbágytól a mai S10-es és S12-es elővárosi vonatok sűrítésére is sor kerülhessen, így azok a jövőben a jelenlegi 30 perc helyett 15 percenként közlekedhessenek.

A sűrítő vonatok a Déli pályaudvar helyett Kelenföldtől a Déli Körvasúton át közlekednek majd Pest felé, és kiszolgálják a következő években épülő Nádorkert, Közvágóhíd és Népliget vasúti megállóhelyeket is.

 

A nyugati agglomeráció bekapcsolása a Déli Körvasúton keresztül

A Déli Körvasút építése azért is szükséges, hogy a nyugati agglomerációból megnövekvő vasútforgalmat a budapesti hálózat fogadni tudja. A fejpályaudvarokon erre nincs kapacitás, így a már felújított székesfehérvári, a fejlesztés alatt álló pusztaszabolcsi és a jövőben bővítendő tatabányai vonalról érkező többletvonatok a Déli Körvasúton közlekedhetnek Pestre, ott csatlakozva a szintén fejlesztés alatt álló hatvani és a tervezett reptéri leágazás révén fejleszteni tervezett ceglédi vonalhoz.

A Déli Körvasúton a tervek szerint a mai óránként 2 helyett óránként 6 db elővárosi vonat közlekedne irányonként,

ezek közül kettő Székesfehérvár, kettő Pusztaszabolcs, kettő pedig a budaörsi kapacitásbővítés révén Tatabánya felől érkezne a körvasútra és haladna tovább az új budapesti megállók (Nádorkert, Közvágóhíd, Népliget) érintése után az Élessarkon át Pécel és Gyömrő, illetve Kőbánya-Kispesten és Ferihegyen át Monor felé is.

A tatabányai vonal fejlesztése tehát azt szolgálja, hogy a vasút versenyképesebb alternatívává válhasson a nyugati agglomerációból a Budapestre való bejutáshoz az M1-M7 autópálya közös bevezető szakaszán keletkező torlódások enyhítésével

és egyidejűleg a Budapesten belüli versenyképesebb vasúti szolgáltatások elérését is segíti. A tervezési feladatot Fürjes Balázs államtitkár felügyelete mellett a Budapest Fejlesztési Központtal együttműködésben a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irányítja és az Európai Unió Kohéziós Alap támogatásával finanszírozza.

A nyílt európai uniós közbeszerzési eljáráson kiválasztott tervező az UNITEF, a tervezési díj 705,2 millió forint, mely magában foglalja az engedélyezési és tendertervek elkészítését, a szükséges környezetvédelmi és költség-haszon elemzései feladatok elvégzését.

A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.