Garanciakezelés megrendelői szemszögből - vendégcikk

Az elmúlt évek során, a garanciakezelésnek köszönhetően új szakterület jelent meg a megrendelői oldalon, olyan projektek esetében is, ahol ezt a szerepkört a NIF Zrt. látta el. Központosított garanciakezeléssel elsőként még az Állami Autópályakezelő Zrt. foglalkozott a kétezres évektől kezdődően. A folyamat kizárólag a gyorsforgalmi úthálózatot érintette, melyek üzemeltetője akkoriban még az ÁAK volt. Az ügykezelés pozitív hozadéka céljából, 2011-ben, az országos közúthálózatot üzemeltető Magyar Közút NZrt. is létrehozta a saját garanciakezelési osztályát, szem előtt tartva a hosszútávon elérhető megtakarításokat, melyeket az üzemeltetési, fenntartási folyamatok fejlesztésére, és a saját beruházásból épülő utakra fordíthatott.

 

 

A múlt hozománya

A garanciakezelés nagymértékű reformálása akkor következett be, amikor 2013 novemberében a két társaság összeolvadt. Az összevonásnak köszönhetően, a párhuzamosan működő tevékenységi köröket is racionalizálták, így a garanciakezelés közös platformra terelődött. Ezzel párhuzamosan pedig létrehoztak egy egységes informatikai programot, mely UTGAR néven került bevezetésre, és azóta is az egyetlen mérvadó nyilvántartási programként szerepel a garanciakezelési folyamatban.

A program létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, bevezetése óta gyakorlatilag az összes megvalósult beruházásra vonatkozó garanciális hibát tartalmazza, állapotuktól függetlenül.

Így, akár a lezárult garanciális időszakkal bíró beruházások során keletkezett, és rég lezárt hibák státusza és pontos leírása is lekérdezhető, mellyel könnyedén rekonstruálhatjuk egy adott beruházás garanciális életfázisait.

Ennek jelentősége a későbbiekben válik egyértelművé mindenki számára.

Azon beruházások esetében, ahol a megrendelő szerepét a NIF Zrt. töltötte be, ettől némileg eltért a garanciakezelés folyamata, amelynek módosítása - szem előtt tartva a többi szereplő által képviselt ügymenetet - szükségessé vált. A módosítás hatására, a 2013-ban megkezdett aktív garanciakezelési jelenlét során tapasztalt eredmények arra sarkallták NIF Zrt-t, hogy az üzemeltetői oldalon felépített szervezeti struktúra alapján, önálló osztályt hozzanak létre, mely ellátta a garanciával kapcsolatos feladatokat, tehermentesítve így a projektirodákat. A Műszaki Igazgatóság 2015 januárjától vett át a NIF Zrt-n belül minden a garanciakezeléssel kapcsolatos feladatot, és kezdte meg együttműködését immáron szorosabban az üzemeltetési feladatokat ellátó társaságokkal.

Az időzítés remek volt, mert a NIF Zrt. a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban 650 km gyorsforgalmi utat, 220 km főutat, és közel 335 km vasútvonalat épített, vagy újított fel, továbbá 200 km vasútvonalat villamosított,

és a 2019-es évtől kezdődően megannyi, újonnan épült kerékpárút műszaki átadása is megtörtént, melyeknél a megrendelő, és részben a a mérnök szerepét is betöltötte. Így a felsorolt területek, garanciakezeléssel kapcsolatos feladatai már közvetlenül a Műszaki Szakértő Osztályhoz kerültek, amely 2017 év augusztusától, hivatalosan a vasúti beruházások garanciakezelési ügyeit is ellátja.

 

 

A garanciakezelés folyamata

A NIF Zrt., érintettségéből fakadóan, a garanciakezelési folyamatok során minden esetben a megrendelő szerepét tölti be, az utóbbi években viszont egyre több projekt során a mérnöki feladatokat is ellátja, mely a garanciális időszakban sokszor kiemelt jelentőséggel bír.

Az elmúlt évek során a szereplők az alábbiak szerint osztották meg egymás között feladataikat:

• NIF Zrt., mint megrendelő
• Magyar Közút NZrt., érintett önkormányzat, MÁV Zrt, stb. mint üzemeltető
• vállalkozó, mint az beruházás megfelelő minőségben elkészült műszaki tartalmáért felelős kiemelt szereplő
• mérnök, mint a kivitelezés, valamint a garanciális időszak jótállási periódusában résztvevő szereplő, aki egyben felel a beruházás műszaki megfelelőségéért.

A garanciakezelési folyamat minden esetben egy adott beruházás sikeres műszaki átadás-átvétel lezárását követően kezdődik, melynek lebonyolítása az adott Fejlesztési Igazgatóság alá tartozó illetékes projektiroda feladata. Ezt követően, a beruházás projektvezetője, és a mérnöki feladatokat ellátó szervezet, mely lehet külsős – a megrendelő megbízásából független, mérnöki feladatokat ellátó szervezet - és belsős – a NIF Zrt. mérnök Osztálya által biztosított –  egyaránt, garanciaindító egyeztetést hív össze, melyen az érintettek részvétele elengedhetetlen. Itt Ismertetik a garanciális időszakra vonatkozó feladatokat.

A folyamatot minden esetben a Műszaki Szakértő Osztály garanciakezeléssel foglalkozó műszaki képviselője ismerteti, aki a továbbiakban átveszi a projekttel kapcsolatos, garanciális időszakot érintő feladatokat a projektvezetőtől.

 

A NIF-en belüli mérnökök szerepe

Mint a fentiek során említettem, a megrendelő az utóbbi években, kapacitás függvényében egyre gyakrabban belső mérnökök segítségével látja el a feladatokat, mely nemcsak a kivitelezés időszakában, de a garanciális időszakban is hasznos lehet megrendelői szemszögből. Ennek jelentősége leginkább a NIF Zrt.-n belüli elérhetőségben, azonos feltételrendszert és műszaki irányelveket szem előtt tartó munkatársak együttműködésében mutatkozik meg, és jelent könnyebbséget akár a vitás esetek rendezésében is. Továbbá, míg a külsős mérnöki feladatokat ellátó társaságok szerződése kizárólag a jótállási időszak végéig van érvényben, addig a megrendelői hatáskörben elvégzett mérnöki feladatok esetében, a felelős mérnök szakmai támogatására még a szavatossági időszak során is lehetősége nyílik a garanciális feladatokért felelős műszaki képviselőnek.

 

 

A garanciális időszak megkezdését minden esetben, a fent említett garanciaindító szemlén készülő garanciaindító jegyzőkönyvvel hitelesítik a felek. A garanciális időszak a szerződés szerint jótállási és szavatossági időszakból áll, mely a legtöbb esetben pénzügyi fedezettel biztosított. Ennek formája lehet bankgarancia, biztosítói kötelezvény, vagy óvadék. A jótállási, valamint szavatossági időszakot az különbözteti meg egymástól, hogy míg előbbi során a hibás teljesítés visszavezethetőségének bizonyítása a vállalkozót terheli (Ptk. 6:171. §), addig a szavatossági időszakban ez a feladat a megrendelőre, valamint üzemeltetőre hárul.

A garanciális időszak jótállási periódusa során a feladatok az észlelt garanciális hibák bejelentésével kezdődnek. A hibákat általában az üzemeltető jelenti be a megrendelő felé, aki továbbítja azokat a vállalkozó számára a mérnök tájékoztatásával. A sorrend kialakításának oka, hogy jellemzően az üzemeltető az első, aki a helyszínen a hibákat észleli és rögzíti.

A vállalkozónak megküldött hibákra vonatkozóan a megrendelő kitűzi a szükséges javítási határidőt, mely alap esetben harminc nap, a sürgős, forgalombiztonságot veszélyeztető esetekben tíz nap – a vasúti meghibásodások javítási határideje ettől eltérhet -, mely javításokat a vállalkozónak a megszabott határidőn belül el kell végeznie. Amennyiben bizonyos külső tényezők, műszaki indokok hátráltatják, úgy módjában áll határidőmódosítást kérni a megrendelőtől. A javítások kizárólag az előzetesen jóváhagyott, javítási technológia utasítás szigorú betartása mellett végezhetők el, a szükséges kezelői, üzemeltetői engedélyek birtokában, dokumentálásuk, garanciális javítási naplóban történik.

 

 

A hibák javítását követően a vállalkozó készre jelenti a hibákat a megrendelő felé a mérnök tájékoztatása mellett. A javítás folyamatát a mérnök lehetőség szerint a helyszínen figyelemmel kíséri és ellenőrzi. Ezt követően a mérnök helyszíni szemlét hív össze, melyen minden érintett részt vesz. Amennyiben a javítást az érintettek megfelelőnek tartják, úgy a helyszíni szemlét követően a mérnök erről jegyzőkönyvet készít.

A garanciális időszakban bejelentett hibákat - amennyiben az üzemeltető szerepét a MK NZrt. látja el - a korábbiakban említett, mindenki által elismert UTGAR programban rögzítik, és itt kísérik figyelemmel életfázisának alakulásait, módosítják annak állapotát, és adott esetben zárják le, archiválás mellett.

Az archivált hibák természetesen visszakereshetők, ezáltal a hibák életfázisa rekonstruálható, mely során felismerhető akár egy, már korábban többszörösen gondot okozó helyszín, mely ilyen esetekben részletesebb szakmai vizsgálatot igényel.

Azon hibák is, melyek nem az UTGAR programban kerülnek rögzítésre más üzemeltető által történt bejelentés miatt, egyedi, ún. „beszédes” sorszámot kapnak, melyeket a megrendelő egy külön, e célból létrehozott táblázatban kezel, de a javítási folyamat megegyezik a fent leírtakkal. (Megjegyzés: A beszédes sorszám alapvetően tartalmazza a projekt egyedi azonosítóját, üzemeltető nevét - amennyiben nem az MK NZrt. - valamint egy hibasorszámot.)

 

Garanciakezelés a szavatossági időszakban

A garanciális időszak szavatossági periódusában a fenti folyamat abban tér el, hogy a mérnök szerepét a megrendelő műszaki képviselője látja el, bár a folyamat során nagy segítséget jelenthet – korábban már kitértünk erre - amennyiben az azt megelőző időszakban belső mérnök látta el a mérnöki feladatokat.

Vitás helyzetek esetén, a szerződésben foglaltak szerint döntenek a felek a javítás sorsáról. Jótállási időszakban a felelősség, az esetek többségében a vállalkozót terheli. Szavatossági időszakban, visszautasítás esetén, a megrendelő állásfoglalást kér az üzemeltetőtől, aki további javíttatási igény esetén, saját forrásból feltárásokat végeztet a meghibásodásokat illetően. Jellemzően aszfaltfúrási vizsgálatok történnek hasonló esetekben, továbbá ellenőrizhetik a beépített rétegek hézagtartalmát, és teherbírását. A bizonyítás kimenetelének függvényében dönt a megrendelő a hiba további sorsáról.

 

 

Amennyiben a vállalkozó többszöri felszólítás ellenére is visszautasítja a hiba javítását, abban az esetben - ha felelőssége egyértelműen bizonyítható - a megrendelő ezeket kijavíttathatja a biztosíték terhére. A biztosíték lehívása minden esetben egy előkészített, szabályozott ügymenet szigorú betartása mellett történik, a lehívott összeggel pedig elszámolási kötelezettsége van megrendelőnek vállalkozó felé.

Az üzemeltető a garanciális hibákat az észlelést követően bejelenti a megrendelő részére. Ugyanakkor évi egy, kötelező szemle minden esetben szükséges – lehetőség szerint a műszaki átadás évfordulójának időpontjában - a jótállási időszak során, akkor is, ha a beruházáson az üzemeltető garanciális meghibásodást nem észlelt.

A téli üzemeltetési időszakban is különös figyelmet kell fordítani a garanciális hibák bejelentésére. A hiba súlyosságát, és az időjárást figyelembe véve a megrendelő dönthet a javítási határidőről, és amennyiben szükségesnek tartja, a vállalkozó felé ideiglenes javítást rendelhet el.

A garanciális időszakot – annak mind a jótállási, mind a szavatossági periódusát – egy helyszíni szemlével zárják a felek, amely során az adott időszakra vonatkozó garanciális hibák már nem állhatnak fent. A szemlét egy garanciális időszakot lezáró jegyzőkönyvvel hitelesítik.

 

A jelenlegi helyzet

Az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy a garanciakezelés folyamata jelentős mértékben átalakult, sok esetben racionalizálódott. Ez különösképp köszönhető annak, hogy a beruházások jelentős hányadát hosszútávon megbízható, stabil likviditással rendelkező vállalkozások végzik, melyek az építőipari piacon hosszú távra terveznek, ezért fontosnak tartják a jól kialakított szerződéses viszonyok megőrzését a megrendelővel, valamint az üzemeltetővel.

Az átalakulás viszont egyéb területeken is megtapasztalható.. Ennek megfelelően a vállalkozó igyekszik megkövetelni a garanciális, illetve üzemeltetési feladatok egymástól való elhatárolását, ebből kifolyólag pedig ösztönözni az üzemeltetői oldalt egy fokozott jelenlétre, proaktív magatartásra.

Természetesen, mint minden esetben, az átalakulás folyamata néha vitákkal, nehézségekkel tarkított volt, mára mégis azt mondhatjuk, a felek kölcsönösen elérték céljaikat, és hosszú távon profitálhatnak az átalakulásból.

Sajnos kijelenthetjük azt is, hogy a jellemzően előforduló típushibák így leginkább még a tervezési hiányosságokra, adott esetben az idei esztendőben tapasztalt viszontagságokkal teli időjárására vezethetők vissza, amelyek garanciális megítélése természetesen nem egyértelmű.

 

A vízelvezetés jelentősége nőtt

 

 

Megfigyelhető, hogy a garanciális hibák jelentős hányada leginkább a vízelvezetés hiányából, annak nem megfelelőségéből, adott esetben alulméretezettségéből fakad, melyek leginkább a vízépítési műtárgyakon, azokhoz tartozó elemeken (kiemelt szegély, surrantó, surrantó tálca), vagy a surrantó közvetlen környezetében található rézsűfelületeken jelennek meg. . Továbbá sok esetben a növénytelepítés nem megfelelő megvalósítása is gondokat okozhat. Ez garanciális szempontból leginkább a rézsű füvesítések nem megfelelőségében, és hidak alatti burkolatlan felületek okozta problémákon mutatkozik meg.

A vízelvezetés ebből kifolyólag pedig még kiemeltebb jelentőséggel bír, mint korábban, és a rézsűépítés, valamint az abban felhasználható anyagok magasabb fokú ellenőrzése javasolt.

Míg előbbi egy terveket érintő kiemelt odafigyelést jelent a tervező részéről, utóbbi sokkal inkább vállalkozói felelősség.

Ezek átgondolásával és betartatásával minden bizonnyal a rézsűk állékonysága is magasabb szinten biztosíthatóvá válik. A projektek jelentős hányadánál megfigyelhető, hogy a surrantók száma a szükségesnél lényegesen kevesebb. A tervek felülvizsgálatával, a megváltozott időjárási körülmények figyelembe vételével, és ennek megfelelően a tervezett lokalizációk pontosításával, és beépített surrantók sűrítésével az ebből fakadó rézsű kimosodások megelőzhetők lennének, mely hosszú távon egy sikeresebb füvesítési folyamatot is eredményezhetne a garanciális időszak végére.

A vízelvezetési rendszerek, és ezekhez csatlakozó elemek gyakori meghibásodása, például elemek elmozdulása, munkahézagok közötti fuga kipergése, kizárólag abban az esetben lenne megelőzhető, ha a helyszíni munkavégzés során ezek a feldatok sokkal nagyobb odafigyelés mellett készülnének. Ugyanakkor mindenki számára ismert, hogy sok esetben az időjárás sajátosságai még így is keresztülhúzhatják számításaikat. A fentiek jövőbeni megelőzésére a vállalkozók sok esetben már jelezték, hogy újabb technológiai javaslatokat készülnek benyújtani az élettartam megnövelése érdekében.

 

Két konkrét garanciális folyamat

Mint az élet bármely területén, a kommunikáció, és annak hangvételének megválasztása a garanciakezelés során is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az elmúlt évek tapasztalataira hagyatkozva kijelenthetjük, hogy az érintettek hosszú távú érdeke egy közös, egymás tevékenységét figyelembe vevő munkavégzés. Az érdekek érvényesítése, igények megfogalmazása sokkal inkább egy higgadt, megbízható magatartást követel. A fentiek szem előtt tartásával számos, vitás eset került békés úton rendezésre, mely az érintettek számára elfogadható eredménnyel zárult. Ezek közül emelnénk ki az alábbiakban, példaképpen két esetet.

 

62. sz. főút Budapest - Nagykanizsa vasúti korrekciója külön szintű kereszteződés kivitelezés garanciális munkáinak elvégzése 

Egy projekt, mely egy sok évvel korábbról itt maradt garanciális hiba megoldása végett született. Ennek értelmében a vállalkozó feladata egy burkolatjavítás volt, aszfaltozási munkák keretein belül, a kialakult deformáció megszüntetése érdekében. A vállalkozó a feladatát a szerződésnek megfelelően elvégezte, viszont a jótállási időszak kezdetén a megyei hídmérnök észlelte, hogy a hiba bizonyos mértékben ismételten jelentkezett. Egy hosszú egyeztetést követően, a vállalkozó a szakmai szempontokat szem előtt tartva, részletes geodéziai felmérést készített a területről, és a hossz-szelvényt újra terveztette a deformáció megszüntetésének érdekében. Az elkészített tervek, és a hossz-szelvény birtokában az aszfaltozási munkák újból elvégzésre kerültek, mely ez alkalommal a felek kölcsönös megelégedésével zárult.

 

8. sz. főút Várpalota elkerülő I. és II. ütem

A beruházás kapcsán több üzemeltető érintett, mely részben nehezíti a garanciakezelési folyamatokat, főleg azokon a területeken, ahol az érintettség nehezen behatárolható. Viszont egy adott meghibásodás során, sok esetben nincs lehetősége a vállalkozónak a felelősségi körök tisztázására, amikor az elhárítás azonnali beavatkozást követel. Ilyen esetekben, szem előtt tartva a szak-kivitelezőként vállalt felelősséget, és a szerződéses kötelezettséget, proaktív magatartással hárította el a hibákat, lehetővé téve az üzemeltetési feladatok későbbi zavartalan elvégzését.

 

Takarékos vagy tartós?

Nem titok, s talán az olvasók számára is elfogadható állítás, mely szerint egy beruházás életében legalább annyira fontos az előkészítési időszak, mint a gondos munkavégzés a kivitelezés során. Az előkészítési időszakban a NIF Zrt. beruházói kötelessége meghatározni bizonyos szempontokat, mielőtt egy fejlesztési beruházás megvalósításra kerül. A folyamat során kiemelt szerepe lehet a későbbiekben a technológiai kérdésekkel foglalkozó munkatársaknak. Hiszen a fent leírtak alapján, a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve megállapítható, hogy a kivitelező és a megrendelő számára egyszerűbb helyzetet teremtene, ha a vállalkozási szerződésben, vagy a szerződés hivatalos mellékletét képező, mindkét fél számára betartandó műszaki előírásban rögzítésre kerülne, hogy az adott beruházásnak pontosan milyen paraméterekkel kell bírnia a jótállási valamint a szavatossági időszak végére.

Így a takarékosság mindenki számára előre meghatározhatóvá, kiszámíthatóvá válna a jövőben.

Guld Péter (NIF Zrt.)