Az ágazatban van munka és ki is fizetik, ennek pedig megvolt a gyümölcse a Magyar Építők magazin 2022-es első számában összefoglalt elmúlt három hónapban is. Nagyszabású, célba ért projektek dominálják magazinunkat, melyet ezúttal egy történelmi visszatekintés zár az elmúlt három évtized magyarországi úthálózat-fejlesztésének kulisszatitkairól.
A legjobb parlamenti ciklus talán az, ha ismét azt vesszük csak észre, hogy a parlamenti választások közeledtével a legkülönbözőbb politikai szerveződések úton-út-félen ordítják az arcunkba, hogy ők miért jobbak, vagy az ellenfelük miért rosszabb...
Aki az építőiparban dolgozik, annak ezek a nézetek nem igazán érdekesek.
Nekünk az a fontos, hogy legyen munka, legyen lehetőség azt elvégezni, és a végén ki is legyünk fizetve.
A regnáló kormány 2010 óta eszi a kormányzati kenyeret. Amikor hatalomra kerültek, azt mondták, hogy a hazai tulajdonú cégeket kívánják segíteni az EU-s normáknak megfelelően, de a hazánkban működő multinacionális vállalatok is megtalálhatják a számításukat. Ezt a kijelentésüket az elmúlt 12 évben betartották. Mint ahogyan megszűnt az ágazati szereplőket kizsigerelő körbetartozás is. Mondhatni az elmúlt 12 évben a kormányzat számítani akart az építőiparra, az építőipar pedig a kormányzatra.
Nem ment ez könnyen, de mind a mély-, mind a magas- és közműépítések terén is igaz, amit a miniszterelnök kijelentett, miszerint az elmúlt 100 év legsikeresebb tíz évén van túl Magyarország.
Mindezt azok az elmúlt negyedévben, lezárult, illetve most is zajló fejlesztések is látványosan demonstrálják, melyeket rekordhosszúságú, közel száz oldalas magazinunkban be tudunk mutatni (és meg kell jegyezni: így sem fért bele minden projekt, amiről exkluzív cikkeket írtunk, közel sem).
A lap borítóján az az Európában is egyedülálló szerkezetű Tisza-híd látható, melyen az M44-es autópálya legújabb, 10 kilométeres szakasza szeli át a folyót. Szintén elkészült az M85-ös egy újabb szakasza Sopron mellett, és a veszprémi elkerülő mintegy fele is, de talán a zászlóshajó a Miskolc-Kassa közötti gyorsforgalmi összeköttetést magyar részét megteremtő M30-as autópálya, melyet teljes egészében átadtak.
A magasépítés hasonlóan tág, de nem teljeskörű projektlistájának első helyéért verseng a méltán látványos és többszörösen díjnyertes Magyar Zene Háza, az MVM Dome, a Kanizsa Aréna, a megújult Hungexpo, vagy éppen a különleges szerkezetű új gödöllői uszoda. Ezek csak az elkészült projektek, számos folyamatban levő építkezést is bemutatunk.
Az M3-as metró óriásprojektjéről szóló állandó rovatunkban a ferdepályás liftek építkezéséről képriport, az állomások kivitelezésének szakmai vezetését ellátó (és pályáját mondhatni az M3-as eredeti építkezésén elkezdő) vezető szakember interjúja, valamint a sínek munkálatai is helyet kaptak.
Végül, de nem utolsósorban pedig a magazinunkat egy hiánypótló munka zárja: a Magyar Építők az Indexszel fogott össze, hogy a magyar útépítés elmúlt három évtizedének történelmét megírja, mindezt 12 oldalban most nyomtatásban is közöljük.
A spontán privatizáció korszakától a NIF szerepén keresztül a mai hazai és multi cégek közötti egyensúlyig mutatjuk be szakértők megszólaltatásával az eddig egyben el nem mondott történetet.
Az újság megrendelése esetén az adatait kizárólag az Ön előfizetésével kapcsolatos ügyintézéshez használjuk fel.
Rendelje meg a MAGYAR ÉPÍTŐK magazin éves előfizetését 4.400 Ft + postaköltség 2.394 Ft értékben. (Az árak az 5%-os áfát tartalmazzák.)
A megrendeléséhez visszaigazoló e-mail-ben díjbekérőt küldünk. Kérjük, ez alapján utalja át az előfizetés díját! Amint regisztráljuk a befizetést, levélpostai küldeményként feladjuk a számlával együtt az Ön által megadott szállítási címre.
Érvényes: 2021. január 1-től visszavonásig.
Lapozzon bele nyári magazinunkba, hogy lássa a saját szemével is: hazánk építkezéseit kimagasló jelenléttel uralják az infrastrukturális beruházások az elmúlt hónapokban.
A Magyar Építők tavaszi magazinjában egy példaértékű építőipari teljesítményt és egy figyelemre méltó ágazati kezdeményezést helyeztünk a fókuszba.