2019.11.14, Csütörtök

„Másfél órán át záporoztak a kérdések” – így birkózunk az új építési joggal

2016.02.03. 14:46

Jámbor Attila arra vállalkozott, amihez előtte egy egész konferencia kevésnek bizonyult. Az építési jogi ügyvéd a nemrég bevezetett bürokráciacsökkentő intézkedések sűrűjében próbálta eligazítani a szakmát egy előadásában. A bürokrácia tényleg csökken, de helyette ezer aggály és kérdőjel támad, a további változások egészen biztosak. Utóbbit jelzi a kormány üzenete is, akárcsak az építészek és a mérnökök kamarájának reakciója.

Jámbor Attila arra vállalkozott, amihez előtte egy egész konferencia kevésnek bizonyult. Az építési jogban szakértő ügyvéd a nemrég bevezetett bürokráciacsökkentő intézkedések sűrűjében próbálta eligazítani a szakmát egy előadásában. A bürokrácia tényleg csökken, de helyette ezer aggály és kérdőjel támadt, a további változások szinte biztosak. Utóbbit jelzi a kormány üzenete is, akárcsak az építészek és a mérnökök kamarájának reakciója.

 „Öt előadás után még másfél órán át záporoztak a kérdések, és még azt követően is volt olyan kérdés, amiben nem tudtunk dűlőre jutni” – ezt Jámbor Attila ügyvéd arról az építési jogi konferenciáról mesélte, ami kizárólag a most bevezetett egyszerű bejelentés dilemmáit próbálta tisztázni. Az epitesijog.hu szerkesztője ugyanezt kísérelte meg egy nappal később az Építem a Házad konferencián, ahol a magyarepitok.hu is jelen volt.
 

Gyökeres szemléletváltás

Jámbor Attila az előadásában úgy fogalmazott, nem emlékszik az építési jog területén ekkora jelentőségű korábbi változásra. „Óriási szemléletváltást jelent, hogy az előzetes hatósági kontroll megszűnik: vagyis a hatóság nem tilthat, nem akadályozhat, nekem csak be kell jelentenem, hogy építek.”

A jogszabály lényege, hogy a 300 négyzetméter alatti új lakóépületeknél eltörölte a kötelező építési engedélyezési eljárást. Az építés tényének bejelentése után 15 nappal az új törvény szerint már meg is lehet kezdeni a munkálatokat, ráadásul a bejelentésért illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni.

A bürokráciacsökkentő szándékot Jámbor Attila nem vitatta, de hangsúlyozta, az új kormányrendelet száz oldalas, ami szerinte befogadhatatlan egy hétköznapi ember számára, és a szakmának is kihívást jelent az értelmezése. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az építőipart nem csupán az egyszerű bejelentés bevezetése érinti, ugyanilyen fontos, hogy az egyéb építési jogszabályok is változtak. „A médiában először csak az áfacsökkentésről és a CSOK-ról beszéltek, aztán lassan szóba került az egyszerű bejelentés, de az építési szabályzatok nem kaptak figyelmet.” Pedig ezekben is lényeges változások történtek. „Az egyik, hogy az energetikai követelményeket a használatba vétel időpontjában kell megvalósítani. Az energetikai tanúsítvány pedig már a használatba vétel előtt benyújtandó, korábban erre 90 nap volt a használatba vételt követően.”

 

A fogalmak használatára nagyon oda kell figyelni!

A változások könnyebb feldolgozását az epitesijog.hu által is igyekszik segíteni a szakember. Mind az építési törvény, mind a közigazgatási eljárási törvény (ket) változásait – „mert az utóbbit is jelentősen átszabták január 1-től” – külön tájékoztatókkal értelmezik az oldalon. Kiemelt hibalehetőségnek látja, hogy az építési jogban használt fogalmakat eltérően alkalmazzák: „A CSOK-rendelet nem ugyanúgy használ egy-egy fogalmat, ahogy az áfatörvény vagy az illetéktörvény. Emiatt gyakori hiba a jogalkalmazásban, hogy valaki például a CSOK-rendeletben megtalálja a hasznos alapterület fogalmát, és ez alapján tesz egy bejelentést.” Az új épület fogalma pedig eleve nincs is meghatározva szerinte: „Az egy tévút, ha valaki a CSOK-rendeletben meghatározott új lakóépületet veszi alapul.” A probléma súlyát jelzi, hogy az orvoslására külön létrehoztak egy fogalomtárat az epitesi.jog.hu-n, amiben egy-egy fogalomhoz az összes területen értelmezett jelentést hozzárendelték.

A honlap a felmerülő kérdésekre úgy próbál hétköznapi nyelvezeten válaszolni, hogy közben pontosan megjelöli, az adott válasz melyik jogszabály melyik részén található meg.

 

Nem szólnak rád, hogy nem jó, ne építs

Ahogyan azt korábban a miniszterelnökséget vezető Lázár János is jelezte egy a CSOK-ról tartott sajtótájékoztatón, Jámbor Attila is hangsúlyozta: az egyszerű bejelentésnél maga az építés nem jelenti azt, hogy szabályos az épület. „Azt, amit eddig be kellett tartani, azután is be kell tartani.” A változás Jámbor Attila szerint az építtetőnek kedvezőtlen: „A hatóság nem mondja meg neki előzetesen, hogy nem jó, ne építs, hanem átterheli a felelősséget. Az egyszerűsítés valójában egy hatósági kivonulás az engedélyezésből.” Az ügyvéd elismerte, hogy a korábban mindenhol előforduló engedélyezési huzavona, ami akár hónapokig is eltartott, ezennel megszűnik. „Viszont eddig legalább egy építési engedély garantálta, hogy az épületem fel is épül.”

További hiányosság szerinte, hogy megváltozott a szakhatóság szerepe. „Eddig a hatóság megnézte, hogy mely szakhatóságot kell bevonni, és ezt megtette. Ezt mostantól a tervezőnek kell körbejárnia, és megtudni, hogyan építhet. Márpedig ha egy szakági követelményt nem valósítunk meg, annak fajsúlyos következményei vannak.”

 

Azért mert lassú, még nem kellene lebontatni

A szakember hangsúlyozta, a mostani jogszabályban előírt 200-as léptékű, alaprajz nélküli bejelentési dokumentációval nem lehet kivitelezni egy házat. „Ezért a szakembereknek fontos feladata lesz rávilágítani az építtetőnél, hogy ha akar egy jó házat, akkor kivitelezési dokumentációt is készítsen.”

A bejelentés díjmentes, de ha utána három éven túl fejezi be az építtető az épületét, akkor onnantól kezdve a díjmentesség megszűnik, és évi 200 ezer forintot kell fizetni. Tíz éven túl múlva pedig le kell bontani. „Nagy tételben merek fogadni, hogy ha nem is most, de legkésőbb 9,5 év múlva ez megszűnik” – utalt a várható finomításra Jámbor Attila. „Semmilyen indoka nincs annak, hogy egy egyébként szabályos épületet el kelljen bontani valakinek, mert nincs kész. Az előző konferencia egyik előadója 26 éven keresztül építette a házát, neki kétszer kellett volna közben elbontania.”

 

Változtatás? A kormány sejteti, a szakma nyomatékosan kéri

Hogy az építési jog változásai képlékeny állapotban vannak, azt Lázár János fent említett sajtótájékoztatója is jelezte. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor (január 20-án) úgy fogalmazott, „az építésztársadalommal közösen akarják meghatározni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják az építési szabályok betartását”.

Az új szabályozás finomításáért a szakma is síkra szállt, az építészek és a mérnökök kamarája egyaránt közleményben üzent a kormányzatnak.

A Magyar Építész Kamara elnöksége konkrét javaslatokat tett, és fel is ajánlotta segítségét a Miniszterelnökségnek. A szervezet közleménye hangsúlyozta, a szakmát felügyelő helyettes államtitkárral egyéves közös munkát végeztek az új jogszabályok előkészítésekor. A közös munka eredményeként kialakult egy rendszer, ami egyértelművé tette az építési folyamat szereplőinek (az építtető, az önkormányzat, a hatóság, a tervező) jogait, kötelezettségeit és felelősségét. Emellett a bürokráciacsökkentés és az építészeti minőség is megvalósult volna. Az új szabályozás azonban szerintük „e rendszernek csak egy kis szegmensét szabályozza, ami nem tükrözi az egy éves munka eredményét.”

A Magyar Mérnöki Kamara hasonlóan reagált, leszögezve, támogatja egy olyan építési kultúra kialakítását, amely a hatósági bürokráciát csökkenti oly módon, hogy a „felelősséget első körben a hatóság helyett az építtetőre, a tervezőre és a kivitelezőre helyezi”. Ugyanakkor a mérnökök hangsúlyozzák, a tervező csak akkor tudja az építményért a felelősséget vállalni, ha a szabályok rögzítik, hogy munkáját az építtető érdekeit is szolgáló szakmai szabályoknak megfelelően végezze. Az új kormányrendeletből azonban szerintük hiányoznak ezek a szakmai-tervi garanciális elemek.

Az Építem a Házad konferencia szervezőjével, Bodnár Györggyel készített interjúnk itt olvasható.

(magyarepitok.hu)

Aktuálisépítési jogegyszerű bejelentésMagyar Építész Kamara