A Leier cégcsoport az egykori MTESZ-székházat irodaházzá alakítja bérbeadás céljából, a helyi védettségű épület építészeti értékeit restaurálják és megőrzik.
A Leier csoport még tavaly év végén vásárolta meg Győrben a Szent István úton álló sarokpalotát, hogy elsősorban irodaházzá alakítsa egy leendő bérlő számára. A most 113 éves épületet várhatóan 2018 harmadik negyedévére újítják fel félmilliárd forintból. A valaha kamarai székháznak épült ingatlan északi részéből egy darabot már kibontottak a készülő mélygarázs kedvéért, ezt később visszaépítik. A 250 négyzetméteres mélygarázs és az udvari parkoló elkészülte után következhet a teljes felújítás.
Összesen 1000 négyzetméternyi bérelhető irodát alakítanak ki három szinten, a tetőtérben pedig – annak megemelése nélkül – egy 130 és egy 150 négyzetméteres, tetőteraszos penthouse lakás születik, amikhez külön lift vezet majd. Az irodák és a lakások is bérelhetők lesznek.
Mártonné dr. Baj Mária, a Leier ügyvezető igazgatója a kisalfold.hu-nak elmondta: a Leier a győri védettségű épület legfőbb építészeti értékének a köralapú aulát tartja, amibe beletartozik a kapriorai márványból készült lépcső, a kovácsoltvas korlát, az ólomüveg ablak és a kupola is. Ezeket felújíttatva meghagyják, akárcsak a külső homlokzatot és a hozzá tartozó szobrokat, amelyeknek a restaurálását egy győri cég fogja elvégezni. A homlokzat színe nem változik.
Az épület története |
---|
A sarokpalota eredetileg kamarai székháznak épült, benne első közgyűlését 1904. november 3-án tartotta a Győri Iparkamara. Az állam a kamarák megszüntetésével az épületet az MTESZ-nek adta 1948-ban. Az elmúlt években a TIT Pannon Egyesület használta, de csak a földszintet, a fenti 700 négyzetméter jó ideje üresen állt. |
A Magyarországon 1990 óta jelenlévő osztrák Leier cégcsoport idén júliusban jelentette be, hogy összesen 7,1 milliárdból fejleszti kapacitásait.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.