Gyógyító vízéről nevezetes zarándokhely újul meg a Bakonyban

Három ütemben 2,6 milliárd forintból újul meg a csatkai zarándokhely − jelentette be a Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden a Komárom-Esztergom megyei településen. Az államtitkár elmondta: a Veszprémi Érsekség beruházásában megvalósuló fejlesztésre idén 700 millió, jövőre egymilliárd, 2023-ban pedig további 900 millió forintot biztosít a kormány.

Hozzátette: a közeli Vértessomlón egy másik kegyhely 1,1 milliárd forintból újulhat meg. Soltész Miklós megjegyezte: a csatkai zarándokhely jelentős, szinte első számú kegyhelye a magyar és a határon túlról érkező cigányságnak.

 

Megújul a kegyhelyre vezető út is

Udvardy György veszprémi érsek kiemelte: a kegyhelyeknek fontos szerepe van a hit megélésében.

A csatkai beruházás része lesz a kápolna rekonstrukciója mellett a kültéri oltár, a forrás és környéke, a kiszolgáló létesítmények, valamint a kegyhelyre vezető út megújítása.

Szintén része a projektnek a település ősi templomának rekonstrukciója − tette hozzá. Az érsek közölte: az egyházmegyében 76 templom újul meg több mint egymilliárd forintból.

Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős tagja kiemelte: a csatkai kegyhelyre 1862 óta járnak zarándokok, jelenleg 80-90 százalékuk roma. Elmondta, hogy a cigányok a csatkai Kisboldogasszony-búcsún szeretnek gyerekeket is keresztelni.

Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője elmondta:

a felújítás célja, hogy az évszázados kegyhely alkalmas legyen a megnyugvást és lelki békét keresők méltó fogadására.

A csatkai zarándokhely ma is kedvelt, gyalogosan és autóval is megközelíthető, nemcsak a vallási turizmus, hanem a csendre vágyók számára is - tette hozzá.

 

A Szentkút vize elsősorban lábfájás és bénaság gyógyítására jó

A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, amelyet 1357-ben említenek először az írásos források. A virágzó kolostor a mohácsi vészt követő években pusztult el.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult.

Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként, és engedélyezte a búcsújárásokat.

A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják.