Az A-Híd Zrt. szervezésében angol nyelvű idegenvezetéssel járták be a munkaterületet a külföldi hallgatók.
Négy kontinens 13 országából látogattak ki építőmérnök hallgatók a Lánchíd felújítására, hogy testközelből láthassák, hogyan zajlik egy több mint 170 éves hídszerkezet rekonstrukciója. A külföldi diákok a Nemzetközi Építőmérnök Hallgatók Szövetségének (IACES) helyi szervezete, a BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium szervezésében érkeztek Budapestre. Az egyhetes rendezvény az A-Híd Zrt. kiemelt támogatásával valósult meg.
A Műegyetem Építőmérnöki Karának legnagyobb öntevékeny hallgatói és szakmai köre, a BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium 2017 óta tagja a Nemzetközi Építőmérnök Hallgatók Szövetségének. A szervezet egyik legfontosabb rendezvénye az angolul Mid-Term Meetingnek nevezett egyhetes program, amelynek során egy választott tagországban összeül a IACES „parlamentje”, küldöttgyűlése, a hallgatók pedig a nemzetközi kapcsolatok építése mellett szakmai előadásokon és workshopokon is részt vesznek – idén mintegy 60-an érkeztek Budapestre.
Minden ilyen esemény hangsúlyos része, hogy a nemzetközi csapat a fogadó ország egy kiemelt jelentőségű projektjével is megismerkedik.
Így esett választásuk a Lánchíd felújítására, míg a teljes programsorozat az A-Híd Zrt. kiemelt támogatásával valósult meg. A jövő építése az utánpótlásneveléssel kezdődik – vallja az építőipari vállalat, amely társadalmi felelősségvállalási tevékenységéhez kapcsolódva évek óta támogat műegyetemi programokat és hallgatói rendezvényeket, például a Vásárhelyi Napokat vagy a Gólyabált, ezért egyértelmű volt, hogy a IACES budapesti rendezvénye mögé is beáll.
A diákcsoport Puskár Anett kommunikációs vezető angol nyelvű idegenvezetésével járta be a munkaterületet. A hallgatók által feltett számos kérdés és a kapott visszajelzések alapján a látottak a következő mérnökgeneráció fantáziáját is megmozgatták.
A temesvári szervezettől érkezett Ioan Pop, aki egyúttal az IACES elnökségének is tagja, az egész szervezet nevében mondott köszönetet a látogatásért: „Az egyetemen az elméleti ismereteket sajátítjuk el, de kijönni egy munkaterületre, látni, hogyan folynak a dolgok valójában és mennyi munka egy ilyen műtárgy karbantartása vagy felújítása ebben a gyönyörű városban, különleges tapasztalat a számunkra. Nagyra értékeljük a befektetett energiát.”
Alice Segura Souffront a Dominikai Köztársaságban tanul, már most kíváncsi arra, hogyan néz majd ki a felújítás végeredménye: „Első alkalommal jártam hídépítésen, és rendkívül izgalmasnak találtam. Eddig csak olyan építkezéseken voltam, amelyeknél az alapoktól építettek fel valami újat. Most látom, mennyivel nehezebb kijavítani valamit, mint a nulláról kezdeni. Ki kell például találni, mi a legjobb módja egy felújításnak, hogyan lesz hatékonyabb és gazdaságosabb. A mai nap egyedülálló élmény volt!”
A Berlinből érkező Oliver Geisler szintén azt emelte ki, az elméleti előadások és workshopok mellett elengedhetetlen, hogy a hallgatók testközelből is lássák, hogyan valósítanak meg egy ilyen összetett projektet. „Nagyon fontos, hogy a diákok mindannak, aminek az elméletét megtanulják, a gyakorlati oldalát is megtapasztalják, most pedig testközelből láthatják, hogyan zajlik egy több mint 170 éves híd felújítása, milyen kihívásokkal kell szembenézni egy ilyen munka során. Az például egyértelmű, hogy a mérnökök már a híd építésének idején is nagyon okos emberek voltak, de a rozsdásodás ellen ilyen időtávban nem sokat lehet tenni. Egy sikeres felújításnak köszönhetően viszont a híd élettartama újabb 25-30 évvel is meghosszabbodhat.”
„Örülünk, hogy a látogatás alkalmával a különböző országokból érkezett diákok megismerhették, milyen technológiával dolgoztak és dolgoznak ma a magyarok, és láthatták, hogyan zajlik Magyarországon egy építkezés. A Lánchíd egy különleges és szimbolikus híd, amelynek a felújításánál speciális módszereket kell alkalmazni, ebbe pedig még magyar diákként is szuper volt bepillantást nyerni – osztotta meg véleményét Kopitkó Tünde, a BME Zielinski Szilárd Szakkollégiumának elnöke. A rendezvény főszervezője, Sebesy Csanád pedig egyetértve hozzátette: a csapat számára az is világossá vált, hogy míg bizonyos országok kisebb súllyal kezelik a műemlékvédelmet, hazánkban mennyire tudatosan vigyáznak a történelmi örökségre.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.
A 100 éves gyárat ellátó rendszer jövő márciusban lép működésbe.