Számos téren előre lép a Búzaszem Iskola a bővítéssel, amely négy alapérték mentén ad választ a felmerülő pedagógiai kérdésekre.
Gödön augusztus 31-én felavatták a Búzaszem Iskola új épületszárnyát. A tanévnyitóval együtt megtartott épületátadón Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség országgyűlési képviselője; Szabó István, Pest vármegye közgyűlésének elnöke és Kammerer Zoltán, gödi polgármester is részt vett.
Az évnyitót megindító szentmisén Ország Tibor atya, dabasi plébános áldotta meg az új épületet. A tornacsarnokot magába foglaló épületet Horváth Szilárd, a magyar szerves műveltségre alapozó, organikus nevelési módszereket alkalmazó, katolikus iskola igazgatója adta át.
A 2004-ben négy család által létrehozott alapítványi iskolának 2010-re készült el az első épülete Salamin Ferenc tervei alapján. A főépület az önkormányzat által adott telken állami, egyházi támogatás nélkül, a közösség saját erejéből épült fel.
A most átadott új szárny beruházása 2021-ben kezdődött el. A szintén az Ybl-díjas Salamin Ferenc által tervezett új épület szervesen illeszkedik a főépülethez. A Pest vármegyei közgyűlés 762 millió forintos támogatást biztosított az építkezésre a Búzaszem Alapítványnak.
A 870 négyzetméteres, kétszintes, napelemekkel ellátott új épület legnagyobb területét a tornaterem teszi ki, amely városi közösségi térként is szolgál. Ugyanakkor az új szárnyban kapott helyet az intézmény új ebédlője és konyhája; emellett könyvtár és új tanári szobák, valamint öltözők és raktárak segítik az iskola munkáját.
A közel 200 gyermeket nevelő intézményben a beruházást megelőzően a tornaórákat és a néptáncórákat egyaránt az aulában tartották; mostantól mindegyiknek külön terme lesz, és az öltözködést sem kell ezentúl a tanteremben és szekrények segítségével megoldaniuk. Az új ebédlő a korábbinak több mint kétszerese, így a gyerekek a korábbi négy helyett két turnusban tudnak étkezni. További komoly előre lépés, hogy immár saját könyvtára is van az intézménynek.
A lapunkhoz eljuttatott beszámoló szerint a 2004-ben 7 gyermekkel induló alapítványi iskola ma már 190 gyermeket nevel, a felvételi időszakban évről évre 3-4-szeres a túljelentkezés. Az összegzésből az is kiderül,
hogy az intézmény kezdeményezői fiatal szülők voltak, akik szerették volna a gyermekeiket úgy nevelni, ahogy otthon nevelték: keresztény, magyar, családi és természetközeli módon.
Ország Tibor atya, Göd díszpolgára, korábbi gödi, ma már dabasi plébános a kezdeteknél beállt a kezdeményezés mellé, így lett belőle valóság.
„Az iskolai közösség az elmúlt 21 esztendő minden napján választ adott a felmerülő pedagógiai kérdésekre a kereszténység, a magyar néphagyomány, a családiasság és a természet koordináta rendszerében, így alakult ki az a nevelési rendszer, amelyet ma már Búzaszem modellnek neveznek, s amely miatt sokan látogatnak el az iskolába” – olvasható az összefoglalóban. „A Búzaszem ma több mint egy iskola, mintaadó intézmény sok magyar oktatási szakembernek és közösségnek.”
A beszámolóban kiemelték, a tapasztalatok szerint a diákok magas értelmi és érzelmi intelligenciával kerülnek ki a Búzaszemből, így könnyebben be tudnak kerülni a különböző középiskolákba.
Hozzátették, az organikus pedagógia alkalmazása mellett ez annak is köszönhető, hogy a szülőkkel együttműködve 2018 óta a gyerekek kezéből az iskolában és otthon is kivették az okoseszközöket. Ennek megfelelően nincs a nyolcadik osztály végéig a gyerekeknek saját okostelefonjuk, tabletjük, nincs digitális játék és közösségi oldal. „A jutalom a kapcsolatok virágzása, magas szintű érzelmi és értelmi intelligencia” – írják.
A vasárnapi megnyitón elhangzott beszédekben külön megemlékeztek az idén nyáron 52 éves korában elhunyt Mokos Béláról. Az iskola alapító tagja az első épület kivitelezésének javát vezette, a most átadott épületszárny felépítését pedig teljes egészében ő irányította. 2018-tól haláláig a Búzaszem Alapítvány elnöke volt, három gyermeke végzett az iskolában. A tanévnyitón a helyét üresen hagyták, és az ott elhelyezett fényképével tisztelegtek előtte.
A létesítményt magánberuházásban hozták létre, üzemeltetését a NAV végzi.
A szerencsi Világörökségi Kapuzat felújítása mindkét torony szerkezetét és azok környezetét is érinti.