Szennyvízből energia - Komplex fenntarthatósági fejlesztés indul Szerencsen

Országos léptékben is jelentős víziközmű-fejlesztés valósul meg Északkelet-Magyarországon. A Szerencs Központú Szennyvíz-Agglomerációs Projekt keretében teljesen megújul a térség szennyvíztisztítási rendszere, miközben új csatornahálózati elemek, korszerű iszapkezelési technológiák és energiahatékony megoldások is épülnek. A beruházás kivitelezője a régió egyik meghatározó építőipari cége, a többgenerációs családi vállalkozás, a  „KE-VÍZ 21” Építőipari zRt.

A fejlesztés nem csupán kapacitásbővítést jelent, a beruházás egyik legfontosabb célja a környezetterhelés csökkentése, a fenntartható erőforrás-hasznosítás és a térségi szennyvízkezelés hosszú távú biztonságának megteremtése.

A projekt uniós támogatással, KEHOP és KEHOP Plusz források bevonásával valósul meg önkormányzati és állami együttműködésben. Az üzemeltetési feladatokat a Borsodvíz Zrt. látja el. A fejlesztés összértéke közel 12 milliárd forint.

 

 

A meglévő rendszer elérte teljesítőképességének határát

A projekt hátteréről Tuza Viktor projektvezető beszélt, aki szerint a fejlesztés elindítását elsősorban a szerencsi szennyvíztisztító telep túlterheltsége indokolta.

„A meglévő technológia már nem tudta hosszú távon biztonságosan kezelni a növekvő szennyvízterhelést, miközben több településen továbbra sem volt teljes körű csatornázottság” – fogalmazott a projektvezető.

A rendszer problémáit tovább súlyosították az időszakos hidraulikai csúcsterhelések, az átemelő rendszerek üzembiztonsági kihívásai, valamint a még csatornázatlan településrészek. Legyesbényén például a település jelentős része eddig nem rendelkezett közüzemi szennyvízelvezetéssel, de Szerencsen is több városrész közműpótló megoldásokra szorult.

 

 

Hat települést érint a regionális fejlesztés

A beruházás közvetlenül Szerencs, Bekecs, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor és Rátka településeket érinti. Az agglomeráció lakossága meghaladja a 18 ezer főt, a rendszer pedig közel 19.230 lakosegyenértéknyi szennyvízterhelést kezel.

A projekt egyszerre foglalja magában

• a szerencsi szennyvíztisztító telep teljes technológiai korszerűsítését,
• a regionális iszapkezelő és -hasznosító központ kialakítását,
• az új csatornahálózati elemek építését,
• a nyomóvezetékek és átemelők fejlesztését,
• valamint a meglévő hálózati elemek rekonstrukcióját.

 

 

Teljes technológiacserével modernizálják a szennyvíztisztító telepet

A fejlesztés egyik legfontosabb eleme a szerencsi szennyvíztisztító telep teljes megújítása. A korábbi rendszer több ponton elavulttá vált, egyes műtárgyak pedig már üzemen kívül kerültek.

A korszerűsítés során új mechanikai és biológiai tisztítási egységek, automatizált rendszerek, fejlett gépészeti megoldások és energiahatékony technológiák épülnek ki.

A beruházás után a telep kapacitása eléri a 24.500 lakosegyenértéket, míg a hidraulikai terhelhetőség 2350 köbméter/nap lesz. A rendszer a csapadékos időszakokból eredő extrém terheléseket is nagyobb biztonsággal képes majd kezelni.

„A cél nem egyszerű kapacitásbővítés, hanem olyan korszerű rendszer kialakítása, amely hosszú távon is stabilan képes teljesíteni a környezetvédelmi kibocsátási határértékeket”

 – hangsúlyozta Tuza Viktor projektvezető.

 

 

Fenntartható iszapkezelés

A fejlesztés egyik legjelentősebb eleme a térségi iszapkezelő és -hasznosító központ létrehozása. A szerencsi telep nemcsak a helyben keletkező szennyvíziszapot fogadja majd, hanem további 15 térségi szennyvíztisztító telepről érkező biológiai iszapot is kezel.

A rendszer így összesen több mint 132 ezer lakosegyenértékhez kapcsolódó iszapkezelési feladatot lát majd el.

A projekt egyik legfontosabb fenntarthatósági eleme, hogy a keletkező szennyvíziszap energetikai hasznosítása is megvalósul. A rothasztási technológia során képződő biogázt a rendszer energiatermelésre használja fel, amely részben fedezheti a telep villamosenergia-igényét.

„A cél nem pusztán az ártalmatlanítás, hanem a hasznosítás és az energiahatékonyság növelése” – emelte ki a projektvezető.

A beruházás részeként korszerű gáztárolási és energetikai infrastruktúra is épül, miközben a rendszer egyes élelmiszeripari eredetű szerves melléktermékek fogadására is alkalmassá válik.

 

 

Napenergiával csökkentik az iszap mennyiségét

A projekt részeként egy közel 5000 négyzetméteres szoláriszap-szárító rendszert is kialakítanak. A technológia a napenergia felhasználásával csökkenti az iszap víztartalmát, ami jelentősen mérsékli a szállítási és kezelési költségeket.

A megoldás nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos, hiszen kisebb mennyiségű végtermék keletkezik, miközben csökken az energiafelhasználás és a kapcsolódó környezetterhelés is.

 

 

Több száz új ingatlan kapcsolódhat be a hálózatba

A beruházás jelentős életminőség-javulást is hozhat az érintett településeken. Legyesbényén gyakorlatilag teljes körű csatornázás valósul meg, míg Szerencsen több, jelenleg ellátatlan városrész kapcsolódhat be a rendszerbe.

A fejlesztés eredményeként

• környezetbarát technológiák kerülnek alkalmazásra,

• a nagyfokú automatizálásnak köszönhetően javul az üzembiztonság,
• mérséklődik a túlfolyások és környezeti károk kockázata,
• valamint stabilabbá és fenntarthatóbbá válik a térség szennyvízelvezetése.

A projekt egyik legnagyobb kihívása, hogy a fejlesztéseket folyamatos üzem mellett kell végrehajtani. A kivitelezés során egyszerre zajlik új hálózatok építése, meglévő rendszerek rekonstrukciója és a teljes technológiai modernizáció.