„Minőségi lépést várunk az építőipartól” – így érzékeltette az állam gazdaságösztönző intézkedései utáni helyzetet a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Lepsényi István a lakásépítés megduplázódásával számol, ami fél százalékpontos többletet hozhat a GDP-be. Demográfiai fordulatot és a fiatalok otthon maradását várja az új szabályozásoktól, az építőipartól pedig munkaerőképzést és kapacitásbővítést. Utóbbihoz állami támogatást is ígért.
A gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár visszafelé tekintve kezdte pénteki sajtótájékoztatóját, és sikeresnek ítélte az építőipar belső problémáinak kezelését. Kiemelte a Teljesítés Igazolási Szakértői Szerv 2013-as létrehozását, ami azt eredményezte, hogy az ágazatot korábban majdnem leállító lánctartozások 400 milliárdról 200 milliárd forintra csökkentek. Hasonlóan hatékonynak ítélte az új beszerzési törvényt, és hangsúlyozta, a most bevezetett bürokráciacsökkentő lépések is ezt az irányt viszik tovább.
Utalt arra, hogy az állami megrendelésekkel a foglalkoztatottság növelését ösztönözték, és pár szóban kitért az építőipar legfrissebb, pénteken megjelent adataira is. Ezek közül kiemelte, hogy 2015-ben 11 ezerrel bővült a foglalkoztatottság az ágazatban, ahol a 2012-es mélyponthoz képest 40 ezerrel többen, 275 ezren dolgoznak jelenleg. Hozzátette, érzékelhető az ágazat fejlődése, miután tavaly januártól novemberig 2,8 százalékkal nőtt éves szinten a termelése. „Novemberben az ágazat úgy mutatott javuló teljesítményt, hogy az otthonteremtési programmal kapcsolatos várakozások miatt jellemzően elhalasztották az építőipari beruházásokat” - emelte ki.
Lepsényi István a visszatekintés után áttért az otthonteremtési programra. Kifejtette, amellett hogy gazdaságélénkítő szerepe van, a legfontosabb, hogy a demográfiai folyamatokat változtassa meg. „Továbbá érjük el azt, hogy a fiatalokat, a jól képzett munkaerőt itthon tartsuk. Ha ugyanis látják azt, hogy záros határidőn belül, rendezett körülmények közt lakáshoz jutnak, akkor sokkal kevésbé fogja őket vonzani a külföldi munkavállalás.”
A CSOK és az áfacsökkentés a többi élénkítő intézkedéssel együtt komoly kihívásokat jelentenek szerinte az építőipar számára. „Számításaink szerint az élénkítő programnak köszönhetően épülő lakások értéke 2016-ban a korábbi 8-9 ezer helyett elérheti a 19-20 ezret, ez éves szinten 200-240 milliárd forintot jelent. Ez az összeg a GDP-t 0,4-0,5 százalékkal megnövelheti.”
Kérdésre válaszolva kifejtette tavaly tízezer lakosra 8,7 új lakás jutott Magyarországon. Csehországban ennek majdnem a háromszorosa, Lengyelországban több mint a háromszorosa az arány évente.
Ebből kiindulva legalább a duplájára, tízezerről húszezerre kellene növekednie a lakásépítéseknek évente Magyarországon. „Becsléseink szerint az építőipar kapacitása is nagyjából ezt a növekedést biztosítja.”
Leszögezte, az építőipar kihívása az, hogy az adódó lehetőségnek maximális hatékonysággal, korszerű technikák és anyagok alkalmazásával feleljen meg. „Minőségi lépést várunk az építőipartól, hogy ezekkel az esélyekkel optimálisan éljen. Munkaerőt kell felvenni, ki kell képezni, és bizonyos területeken kapacitásbővítést kell végrehajtani. Utóbbihoz elsősorban az alapanyaggyártásban építőanyag-gyártásban számíthatnak állami támogatásra a cégek.”
(magyarepitok.hu)