Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kibővített elnökségi ülésén több meghívott előadó is felszólalt. A harmadik előadást Dr. Henn Péter, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezérigazgatója tartotta.

 

Dinamizálódik a félpiaci hibrid

Az általa vezetett szervezet megújulásáról a szakember elmondta, új épületet és új arculatot kaptak, emellett új tevékenységekkel kell foglalkozniuk. Hozzátette, alapvetően a cég dinamizálása volt a cél. A sokféle minőségügyi szolgáltatást nyújtó ÉMI laboratóriumait is fejlesztik, emellett Pakson és Miskolcon is új labort hoznak létre.

Henn Péter elárulta, az ÉMI-t „félpiaci hibridnek” szokta nevezni, hiszen van egy állami tulajdonosa, ami közfeladatokat ad, ugyanakkor piaci feladataik is vannak: „Nem egyszerű egy ilyen vegyes szervezeti kultúrával építkezni.” A vezető hangsúlyozta, a cég alkalmazottjainak egyharmada lecserélődött az utóbbi másfél évben, és fontos változás, hogy angolul beszélő új munkaerőt kellett felvenniük: „Ma már a partnereink egy része szlovák, osztrák, német és távol-keleti, tehát ez ma már egy egészen más ÉMI” – fogalmazott Henn Péter.

 

Bevett gyakorlat az ÉMI-tanúsítvány hamisítása

A folytatásban a szakember kijelentette, Magyarországon jelentős számú jó termékötlet van, ez igaz az építőiparra is. „Ebben jelentős potenciál van, ezeket az ötleteket érdemes lenne a prototípusból elvinni a szériagyártásba” – mondta Henn Péter. „Ha kapnának segítséget, és egy európai tanúsítással ki tudnának kerülni a piacra, akkor sok esetben tudnának piacot fogni.” Hozzátette, meglátása szerint a mostani kormány innovációs politikája ezt támogatja, azzal a céllal, hogy alkalmazott kutatások legyenek és ne elméletiek. Véleménye szerint jelenleg 30-50 kkv tudna piachoz jutni az efféle szemlélettel.

Henn Péter az építőipari termékhamisításra és a nem megfelelő minőségre is kitért. Meglátása szerint jelenleg Magyarországon nincs meg a védekezési mechanizmus a beáramló silány építőipari termékek ellen. Más országokban ezt úgy oldják meg, hogy a beépíthetőség feltételévé a nemzeti tanúsítást teszik. „Erre itt is nagy szükség lenne, ezért több javaslatot is tettünk rá, az intézkedés a hazai építőipari gyártókat is támogatná bizonyos szegmensekben, bizonyos volumenig.” Arról is beszámolt, az utóbbi egy évben 13 esetben tett feljelentést az ÉMI-tanúsítvány meghamisítása miatt. „Teljesen bevett gyakorlat, hogy a tanúsítványt internetről szedik le képszerkesztő programokkal.”

 

Paks II a teljes építőipari volumen felét tenné ki

A vezérigazgató szakemberhiányra is kitért: „A technológusok és a mérnökök oldalán is hiányt tapasztalunk. A technológusok alatt azokat a szakembereket értem, akik bizonyos típusú fejlesztésekben otthon vannak, kint vannak a terepen, és ott helyben kitalálják, illetve elvégzik a dolgokat – belőlük egyre kevesebb van. Ezt nagyon kritikusnak látjuk az ÉMI-n belül és azon kívül is.”

A témához kötve megemlítette, az esetleges második paksi beruházásnál az orosz-magyar megállapodás szerint 40 százalékos magyar teljesítés lesz. „Nagy kérdés, hogy a magyar fél képes lesz-e ezt a részt lehívni, megvan-e hozzá a felkészültségünk.” A mai építőipari szerkezet mellett ugyanis szerinte nem biztos, hogy az ehhez szükséges szaktudás gyorsan mobilizálható lesz: „Ne feledjük, a kettes beruházás volumenét tekintve majdnem akkora, mint a teljes építőipari kibocsájtás fele.”

Henn Péter kifejtette, a jelek szerint a magyar kormány a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban az eddigi puha felhasználást – mely szolgáltatást, oktatást és egyéb nem közvetlenül termelő ágazatokat fejlesztett – markáns iparfejlesztésbe akarja átfordítani. A cél az, hogy ez a megújuló ipar eleget tudjon termelni az országnak, a 2020 utáni időszakra legyen egy olyan hazai vállalati réteg, ami stabil piaccal bír. „Ez teljesen racionális gondolat, és egy iparosodási folyamatot eredményez, ami komoly infrastrukturális fejlesztésekkel jár, közepes és nagy beruházásokat hoz, tehát egy újabb kihívást jelent az építőipari szakmának.”

(magyarepitok.hu)