2019.08.23, Péntek

Szociális szerepben éledt újjá a vályogvetés

2016.04.24. 17:33

A kockázatokkal és előnyökkel is bíró vályogos építkezést Tiszatenyőn vetették be, mára tíz településen van folyamatban szociális céllal vályogtéglás otthonok létesítése.

A szoljon.hu részletesen beszámol a tiszatenyői projektről a Szolnok melletti település polgármesterét idézve. Miután Tiszatenyő kifejezetten belvizes település, Kazinczi István sokat gondolkodott azon, mit lehetne a sáros földdel kezdeni. Ekkor jutott eszébe, hogy vályogot is vethetnének belőle, abból pedig házakat építenének, így megoldva a szociális bérlakás problémáját a településen. „Úgy véltem, számos közmunkásnak értékteremtő munkát adhatnánk, a helyi családoknak pedig otthont” – fogalmazott a polgármester.

Kazinczi István előadta az ötletét a belügyminisztériumnak, ahol az kedvező fogadtatásra talált. „A sors iróniája, hogy ötleteim alapján például Baranyában sokkal hamarabb elkezdődhetett az ifjúsági lakópark építése vályogból, mint nálunk. Ott már át is adták a fiatal családoknak az első ilyen sorházat.” Tiszatenyőn két éve kezdődött el a megvalósítás, beszereztek egy vályogvető gépsort, elkezdték gyártani, majd szárítani a téglákat. Az építkezés tavaly kezdődött.

Kazinczi István elmondta, a vályogot abból a sárból és iszapból készítették, amit közmunkások termeltek ki az árkokból. Egy négylakásos sorház falai már állnak.

A szoljon.hu cikkéből kiderül, az országban tíz helyen létesül hasonló lakópark, a tiszatenyői mintát követve. „A miénk tavasszal lesz készen, jelenleg a belső munkálatok zajlanak.”

A polgármester elmondta, minden lakás tetőteres lesz, egy plusz két félszobás és összesen 60 négyzetméteres. Az önkormányzat szigorú pontozási rendszerben értékeli az igénylőket szociális rászorultság alapján, emellett díjazzák, ha valaki igazolhatóan dolgozott, illetve nincs közüzemi tartozása. A lakásokra máris túljelentkezés van, de hamarosan újabb vályogházakat épít az önkormányzat.

 

A vályoggal való építkezésnek számos kockázata és előnye van, ezeket az amiotthonunk.hu szedte csokorba.

Kockázatok

  • A vályog nem vízálló. E tulajdonsága miatt nagyon körültekintően kell védeni az esőtől és fagytól. A védelem történhet különböző épületszerkezeti megoldással (komolyan túlnyúló tetővel, előtetővel, csapóeső elleni lábazattal, és talajnedvesség elleni vízszintes szigeteléssel), illetve megfelelő felületi kezeléssel (burkolattal, bevonatokkal).
  • A vályog száradásra zsugorodik. A kiszáradás során a fal veszít a térfogatából, száradási, illetve zsugorodási repedések jelennek meg rajta. Ezek a repedések különböző vályogtechnológiai módszerekkel (például a hozzáadott víz mennyiségének optimalizálása, vagy a vályog összetételének befolyásolása által) csökkenthetők, de igazán nem szüntethetők meg. 
  • A vályog nem, illetve nehezen szabványosítható építőanyag. Az ipar fejlődésével egyre fontosabb szerepük van a szabványoknak. A szabványosítás nyújtja a minőségbiztosítás alapját, ez teszi lehetővé a szélesebb körű együttműködést stb. A vályog lelőhelytől függően más és más tulajdonságokkal rendelkezik, mindig más az összetétele, és ennek megfelelően mindegyik anyag más feldolgozási technológiát igényel.

 

Előnyök 
 

  • A vályog állandóan szabályozza a belső levegő páratartalmát. Viszonylag gyorsan képes felvenni a levegő többlet-páratartalmát, és igény esetén visszapárologtatni. A németországi Kasselben öt éven keresztül végeztek méréseket különböző vályogtechnológiával készült épületekben, és az eredmény azt mutatta, hogy a helyiségben a levegő páratartalma gyakorlatilag állandó értéken maradt, ami egész évben egészséges, kellemes belső klímát jelent. A vályogfal a levegő nedvességtartamával együtt megköti a finom porszemeket, ami a meghűléses betegségek megelőzése szempontjából nem közömbös. 
  • A vályog hasonlóan a többi nehéz anyaghoz jó hőtároló tulajdonságokkal rendelkezik, amit, ha ügyes építészeti megoldásokkal ki is aknázunk, csökkentheti az épület fűtési költségét.
  • A vályog energiatakarékos, és környezetbarát építőanyag. Előállításához és feldolgozásához minden egyéb építőanyaggal szemben nagyon kevés energiabevitel szükséges. Míg egy köbméter cementburkolat 500 kWh energiába kerül, ugyanennyi vályog feldolgozásához ennek csupán az egy százalékára van szükség. Az energiát többnyire a földi véges fosszilis energiakészlet elégetésével nyerjük, a vályog ily módon nagyon környezetbarát.
  • Mivel a vályog egyedül a benne lévő víz elpárolgása által keményedik meg, víz hozzáadásával könnyen ismét képlékennyé és formálhatóvá válik. Így minden más építőanyaggal ellentétben a vályog újra felhasználható.
  • Jelentősen alacsonyabb építőanyag- és szállítási költségei vannak. Közép-Európában a legtöbb építési helyen a pinceszint, illetve az alap kiásásakor vályogot termelünk ki. Mivel a földkiemelésnél nincsen mit elszállítani, nem jelentéktelen szállítási költséget spórolunk meg. Ha közvetlenül a telken nincs építésre alkalmas vályog, akkor is a legtöbb esetben szomszédos területről könnyen és olcsón beszerezhető.

(szoljon.hu, miotthonunk.hu)

(fotó: elohazak.com – illusztrációként egy minősített vályogtéglából készülő ház, az alkalmazástechnikában előírt helyeken égetett tégla részekkel)