Hatalmas a népszerűsége a közútkezelő útfelújítási programjának, melyet a vállalat saját állományból képzett szakemberekkel, saját gépláncokkal vitt sikerre az elmúlt néhány évben. A folyamatról Mikesz Csabát, a Magyar Közút műszaki vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a közelmúltban növelte géplánc állományát, így az üzemeltetés mellett kivitelezőként is komoly szerepet vállal az országos közúthálózat karbantartásában és fejlesztésében. A gépbeszerzésről és annak közútfejlesztésre gyakorolt hatásáról, az eddig elért eredményekről Mikesz Csaba, műszaki vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk.
A szakember 2004-ben kezdte pályafutását a Magyar Közútnál, illetve annak jogelődjénél, és az azóta eltelt közel 20 év alatt a vállalat szinte teljes műszaki vertikumában dolgozott, a forgalomtechnikai osztálytól az üzemeltetői vonalon keresztül egészen a fejlesztésig.
Bevezetésképp arra kértük, hogy ismertesse a vállalat aszfaltozó géplánc állományának gyarapodását:
„A Magyar Közút Nonprofit Zrt. megalakulásakor, 2005-ben összesen három géplánccal rendelkezett ország keleti részén. Ezek nem voltak megfelelően kihasználva: kisebb munkákon vetették be őket, és nagyfelületű burkolatjavításokban, illetve olyan helyzetekben, ahol elemi kárnál azonnal be kellett avatkozni.”
„A társaságot üzemeltetésre és fenntartásra hozták létre, így nem merült fel az igény további gépláncok beszerzésére, mindaddig, amíg a kormány 2018-ban életre nem hívta a Magyar Falu Programot”
– ismertette Mikesz Csaba.
A program egyik célja, hogy segítse a munkába járást az ötezer lélekszám alatti települések lakói számára. Ehhez elengedhetetlen a jó minőségű és biztonságos közlekedési infrastruktúra, ezért a programon belül létrehozták a Falusi Útalapot, mely a három, négy, öt számjegyű utak felújítását célozza.
Az útalap két részre osztható: a nagy útfelújítások során három év alatt 211 milliárd forint értékben, több mint 1400 kilométer úthálózat felújítása történt meg, illetve van folyamatban. A program 2021-ben indult, és a 2021-2022-2023-as évet öleli fel. A másik rész a Magyar Közút célgépeinek, gépláncainak fejlesztését szolgálta.
„2021-ben hat darabra növeltük gépláncaink számát, 2022-ben már nyolc géppel rendelkeztünk, és egy-két hónappal ezelőtt érkezett két új géplánc. A Magyar Közút így már tíz saját géplánccal tud nagyfelületű burkolatjavításokat (Egy útszakasz rossz állapotú részeinek javítása lokálisan, de nagyobb felületen: például egy 10 kilométeres bekötőút, 500 méteres szakaszán.- a Szerk.) és teljes útfelújításokat (Hosszabb, egybefüggő szakaszokon, akár több kilométer hosszú javítások- a Szerk.) végezni. A jövő évben újabb két géplánc érkezése várható”
– tájékoztatott a vezető.
A forrásokra és megrendelésállományra térve a vezérigazgató-helyettes kifejtette:
„2020-ban 7 milliárd forintot kaptunk nagyfelületű burkolatjavításra, és másfél milliárd forintot gépbeszerzésre, melyből a meglévő eszközeink mellé vásároltunk technológiát: elsősorban finishereket és 10 tonnás hengereket, valamint az ezek szállításához szükséges pótkocsival rendelkező nyergesvontatókat.”
A vállalat 2021-ben már 11 milliárd forintból végezhette a nagyfelületű burkolatjavításokat, és egyéb kapacitásait is növelte: a gépláncokhoz bitumen emulziós szóróeszközt vásároltak, továbbá egy-egy finishert, négy úthengert, valamint a nehézgép-szállító nyergesvontatókat. 2022-ben ezeket az eszközöket már aszfaltmaró technológiával is kiegészítették, és az idei évben 16,5 milliárd forintot használhatnak fel nagyfelületű javításokra.
„Nagy segítség volt ez a társaságnak, mert az alap üzemeltetési és fenntartási forrásaink mellé kaptuk ezeket az összegeket. Azokon a helyeken, ahol elvégeztük a nagyfelületű burkolatjavításokat, útfelújításokat, oda az alap üzemeltetési, fenntartási forrásunkból nem kellett költeni kátyúzásra, folyamatos repedés kiöntésre, egyéb eső utáni azonnali javításokra, és az itt megspórolt összegeket egyéb útszakaszokra tudtuk fordítani. Az üzemeltetésre és fenntartásra szánt forrásainkból sokkal nagyobb mennyiségű egyéb javítást tudtunk így elvégezni, tehát a társaságnál a szolgáltatási színvonal emiatt folyamatosan, látványosan növekedett az elmúlt három évben.”
„Túlnőttünk azon, hogy kizárólag nagyfelületű burkolatjavításokon dolgozzunk, egyre több helyen teljes útfelújításokat végzünk, ami azt jelenti, hogy 4-5 kilométer hosszú szakaszon dolgoznak a gépláncaink”
– avatott be a szakember.
A Falusi Útalapnak hatalmas sikere lett. A közútkezelő az első évben 724 kilométer út járhatóságát tette megfelelővé, ezt követően 774 kilométer, míg idén tervezetten 844 kilométer út korlátozás nélküli járhatóságát, megfelelő szintű használatát tűzte ki célul.
A gépek üzemeltetéséhez elengedhetetlen a megfelelő képzettségű és szaktudású humánerőforrás. A gépláncokon egyszerre hat-hét fő dolgozik, a jelenlegi 10 gépes állománynál ez körülbelül 60-70 főt jelent.
„Büszkék vagyunk arra, hogy az összes gépláncon dolgozó kezelőt a meglévő munkatársaink közül választottuk ki, és a saját, tapasztaltabb kollégáik képezték ki őket. Ez számukra a szakmai előmenetel mellett további motivációt is jelent: egy kátyúzó, útüzemeltető, útkarbantartó kollégából gépkezelő lett, aki büszke az elért sikerére, és arra, hogy ilyen gépeken dolgozhat, akárcsak egy kivitelező vállalatnál.”
A társaság akkreditált felnőttképzési intézmény, a hatósági vizsgák és az OKJ képzések külső cégeknél történnek. A külső képzések gépcsoportokra érvényesek, a belsők gépspecifikusak, és kifejezetten arra az eszközre szólnak, melyeket a dolgozók használnak. Az elméleti képzést a művezetők, mérnökségi vezetők és gépészek adják, a gyakorlati oktatásban részt vesznek azok a szakmunkások és üzemeltetők, akik megfelelő tudással rendelkeznek a gép használatára.
A gépek karbantartásáról Mikesz Csaba úgy tájékoztatott, hogy tekintettel a friss beszerzésre a garanciális időszak még érvényes. Az időszakos javításokat, karbantartásokat szakszervizekben végzik, a napi karbantartásokat azonban a közútkezelő saját kollégái hajtják végre, a gép aktuális tartózkodási helyén.
„Kollégáink a sajátjuknak tekintik ezeket a gépláncokat, büszkék rá, hogy ilyen eszközökkel dolgozhatnak, úgyhogy nagyon jó kezekben vannak, és jó karbantartást kapnak ezek a munkagépek.”
A vezető szakember a gépek teljesítményébe is beavatott, mely aszfalt tonnafelhasználásban mérhető.
Több tényező befolyásolja a napi tonnafelhasználást: nagyfelületű burkolatjavítások során kisebb szakaszokon avatkoznak be, emiatt folyamatos átállásokra van szükség, itt rendszerint 250-300 tonnát dolgoznak be naponta. A teljes útfelújítások során a napi bedolgozás meghaladhatja a 700-750 tonnát is. A bedolgozás mennyiségét természetesen az út szélessége is meghatározza.
„2020-ban 126 ezer tonna, 2021-ben 225 ezer tonna meleg aszfaltot dolgoztunk be. 2022-ben 307 ezer tonnát terveztünk, és jelenleg 75 százalékán állunk a teljesítményünknek, úgyhogy bízunk benne, hogy az idei évben is rekord mennyiségű meleg aszfaltot dolgozhatunk be saját géplánccal”
– mondta el a vezérigazgató-helyettes.
A gépek koordinálását az üzemeltetési igazgató vezetésével az Üzemeltetési Igazgatóság kollégái végzik. Ők tudják, hogy hol, milyen hosszú útszakaszokat kell korszerűsíteni, milyen mennyiségű napi bedolgozást lehet elérni. Ezek alapján ütemezik be, hogy a finishernek melyik napon, hol kell dolgoznia.
Ez egy gördülő ütemterv, melyet befolyásol az időjárás, az esetleges gépmeghibásodás, vagy egyéb előre nem látható események. A bázismérnökségek folyamatosan kapják a naprakész ütemtervet, és ha az ellátási láncban probléma merül fel, akkor azonnal intézkedni tudnak.
„Ezeknek az eszközöknek folyamatos üzem szükséges. Számunkra az a legdrágább, ha a gépek állnak, és nem termelnek, épp ezért a munkaszervezés nagyfokú koordinációt igényel.”
Ahogy interjúnk elején is írtunk a közútkezelő jelenleg tíz géplánccal rendelkezik, Mikesz Csaba úgy tájékoztatott, hogy a napokban született meg a támogatási szerződés a Miniszterelnökséggel az újabb két géplánc beszerzésére vonatkozóan, így jövőre tizenkettő géplánccal végezhetik a közúthálózat korszerűsítését.
„A vállalatot utak üzemeltetésére és fenntartására hozták létre, így jellemzően azokat a munkákat végezzük, amivel viszonylag gyorsabban lehet haladni. Ez elsősorban a kopóréteg cseréje, és nem a teljes szerkezeti útfelújítás. A társaság felépítéséből adódóan ez utóbbihoz munkaerő állományunk sincs, és annyi idő sem áll a rendelkezésünkre, hogy hidakat javítsunk, kiemelt szegélyt építsünk, közműkiváltásokat végezzünk. A nagyfelületű burkolatjavításnál az egyszerű fenntarthatóságra törekszünk, a sokkal mélyebb szintű javítások a Magyar Falu Program külső kivitelező által végzett részéből valósulnak meg.”
A projektek és szakaszok kiválasztása során kiemelt szempont, hogy lehetőség szerint egy már meglévő felújításhoz kapcsolódjanak.
„A cél, hogy üzemeltetési szempontból is minél hosszabb szakaszok tudjanak egy stratégia mentén, belátható időn belül megújulni”
– emelte ki a vezérigazgató-helyettes.
Mikesz Csaba elmondta, hogy a közlekedőktől rengeteg pozitív visszajelzés érkezik.
„A helyi lakosok korábban rengeteget bosszankodtak, hogy egy 2 kilométeres bekötőút 200 méteres szakaszán korlátozottan tudnak csak haladni, az út ködben és sötétben veszélyes lehet. Legtöbbször ezek a kis szakaszok nehezítették meg a mindennapjaikat. A kezdetben tett javítások hozták meg a program teljes sikerét. Láttuk, hogy mit értünk el a kis beavatkozásokkal, láttuk, hogy ez működik, és csinálni kell; a siker hozta meg a további lendületet.”
„A Magyar Közút életében korábban ekkora mértékű saját vállalati burkolatjavítás nem történt, és az is szinte példa nélküli, hogy ekkora sikere legyen egy útfelújítási programnak. Vezérigazgató úrral együtt nagyon büszke vagyok rá, hogy ezt elértük: saját állományból kiképzett emberekkel, saját eszközökkel gyakorlatilag három év alatt értük el ezt a hatalmas eredményt.”
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Folytatják a Csengery utca fejlesztését.