Különleges kihívások mentén halad előre a fővárosi agglomeráció árvízvédelmi projektje

Kulcsfontosságú árvízvédelmi fejlesztés zajlik a Budapest III. kerülete és Budakalász közigazgatási határát képező Barát-patak torkolatánál, amelyről lapunk legutóbb egy sajtóbejárás alkalmával tudósított, ezúttal pedig az építőipari szereplők segítségével tájékozódunk a részletekről. A KEHOP keretében megvalósuló projektre az Országos Vízügyi Főigazgatóság (konzorciumvezető) és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (konzorciumi tag) nyerte el a támogatást.

A Dunán és a patakon levonuló árvizet is tudja majd kezelni

A konzorciumvezető OVF korábban nyilvánosságra hozott adatai szerint a torkolatot és környezetét fejlesztő projekt fő célja a szélsőséges időjárási helyzetek kezelése által az árvízvédelmi biztonság növelése. A létrejövő árvízkapu alapvető feladata lesz

• a Duna emelkedő vízszintje esetén a biztonságos árvízi zárás, vagyis a Duna vizének kizárása a patak medréből;
• a Barát-patak vízgyűjtőjére hulló, váratlan nagy csapadékmennyiség levezetése;
• valamint ezen együttes hatások kezelése.

A tavaly márciusban elrajtolt beruházás az Aqua-General Kft. generálkivitelezésében a PM-art deco Kft. alvállalkozói részvételével zajlik, a szerkezetépítési feladatokat a CLC-Construct Kft. látja el. A vasbeton műtárgy valamennyi zsaluzási feladatának tervezését, zsaluanyagok szállítását a MEVA Zsalurendszerek Zrt. végezte el.

Egy üzemi híd is megépül a patak felett, a kerékpárosok is jól járnak

A beruházás fő elemeként egy kétnyílású árvízvédelmi torkolati műtárgy épül meg. Ez az árvízkapu árvíz esetén kizárja a Duna vizét a patak medréből (nem engedi azt visszaduzzadni), ezzel egy időben – a zárt zsilip felett – a patak vizének átemelését is biztosítja a folyóba, a beépített szivattyúk által. Az árvízkapu a mértékadó árvízszint (MÁSZ) felett 1,5 méterrel épül ki.

A projekt kapcsolatot teremt a budakalászi és a pünkösdfürdői árvízvédelmi védvonalak között, a Budakalászi- és a Csillaghegyi-öblözet egységes védelme érdekében.

A projekthez tartozó főbb elemek a torkolati műtárgy megépítésén túl:

• a torkolati műtárggyal egybeépített szivattyútelepek létesítése (nyílásonként 2+4 darab beépített szivattyúval és 3 darab tartalék szivattyúhellyel);
• a műtárgyon keresztül vezető, 4 méter széles üzemi híd, melyen a kerékpárosoknak is biztosított lesz az átkelés
• automata uszadékfogó gerebek elhelyezése a műtárgy felvízi oldalán;
• a patak felvizén egy lapvízmérce, a patak alvízi oldalán egy távjelzős vízmérce létesítése.

Különös figyelmet kell szentelni a betontechnológiára

A projekt építőipari részleteiről a lapunk a MEVA Zsalurendszerek Zrt., valamint a CLC-Construct Kft. szakembereitől tájékozódott.

Az előbbi cég beszámolója azt emelte ki, hogy a négy egységből felépülő műtárgy projektjében – amelyből a középső műtárgyrész képezi az építmény szívét – a legnagyobb kihívást a nem megszokott építési mód, a vasbeton szerkezet geometriája és a szerkezetek mérete jelenti.

„Különös figyelmet kell szentelni a betontechnológiára és az építés közbeni technológiák betartására” –hangsúlyozta Oberrecht Kálmán, a MEVA Zrt. mérnök szaktanácsadó kollégája.

A MEVA Zrt. összegzése alapján a projektben felhasznált zsalurendszerek az alábbiak voltak:

• Mammut falzsaluzat,
• Circo körpillér zsalu az íves végű terelőfalakhoz,
• MevaFlex födémzsaluzat,
• mobil vasszerelő állványzat.

A műtárgy szerkezeteire a háromdimenziós zsaluzási terveket Kecskeméti Gábor, a MEVA Zrt. technológus mérnöke készítette el REVIT 3D tervezőprogrammal.

A MEVA Zrt. beszámolója mindezeken túl a projekt szereplői közötti jó kapcsolat fontosságát emelte ki: „Összességében jól vizsgázott a MEVA Zrt. tervező csapata a CLC-Construct Kft. szakembereivel kiváló együttműködésben.”

Középpontban a garantált vízzáróság

A CLC-Construct Kft. részéről nyilatkozó Jambrik Bencétől megtudtuk, a szerkezetépítő vállalat tavaly augusztus elején kezdte el a darualap építését és a szerelőbetonozást. „Feladatunk a négy alegységből összeálló, komplett műtárgy szerkezetépítése, továbbá a meglévő pünkösdfürdői árvízvédelmi védvonalba bekötő szárnyfalak megépítése” – árulta el a projektvezető. Hozzátette, a munkák során tudnak meríteni a korábbi tapasztalataikból, miután a váci szennyvíztisztító telep fejlesztésénél is építettek már hasonló műtárgyakat.

A projekt legfőbb elemeire kitérve úgy fogalmazott: a vasbeton-szerkezet geometriája és méretei miatt folyamatos kihívásokkal álltak szemben. A MEVA Zrt. által adott információkat megerősítve Jambrik Bence is a nem megszokott építési mód kihívásait emelte ki.

„A munkák során hangsúlyosan kellett kezelnünk a technológiák tartását és a munkahézag képzését, hogy a szerkezet vízzárósága garantált legyen.”

A műtárgy víztartási próbája is különleges kihívást jelent

További érdekességként jelölte meg a projektvezető a közbenső födém alatti falak készítését. „Ezek bonyolult geometriáját sok, a helyszínen gyártott kizárással, betéttel és speciális zsalurendszerekkel tudjuk megoldani. Emellett a 6-8 méter magas falak állóvasait toldás nélkül kellett beszerelnünk, így a falakat szimpla zsaluzattal, munkaállványról tudtuk építeni.”

Extra körülményt teremt a beruházásban, hogy a műtárgy a patak medrében épül szádlemezes munkatér határolással: „Emiatt az építkezés nehezen megközelíthető, és folyamatos organizálást igényel” – mutatott rá. „Továbbá kihívást jelent a műtárgy víztartási próbája, ugyanis az alsó vízterekben különböző ütemekben kell a traktusokat tesztelni, miközben a felső szinteken folyik a szerkezetépítés.”

Jambrik Bence végezetül a projekt állásáról beszámolva elmondta, az alaplemezek megépültek, a közbenső födémlemez bebetonozása, továbbá a magas terelőfalak nagy része is elkészült. „Hátra van még a földszinti falak egy részének kivitelezése, valamint a zárófödém és a hidak építése. Emellett elkezdődött a műtárgy víztartási próbája is” – zárta szavait a szakember.