Az uniós forrásból finanszírozott programban felújítanak hatvan vízkitermelő kutat a Szentendrei- és a Csepel-szigeten, továbbá megújul a meglévő hálózat egy része is.
Az európai unió húszmilliárd forintos támogatásából részben megújul a főváros ivóvízhálózata - jelentette be Budapest városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese szerdán.
Tüttő Kata a Fővárosi Vízművek budafoki telephelyén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: ez az elmúlt évtizedek legnagyobb ivóvízminőség-javító beruházása Budapesten, ahol még mindig vannak ólomcsövek. Azok cseréje "égető", a program segítségével pedig háromezer ilyen bekötést tudnak kicserélni - fűzte hozzá.
Mint mondta, a programban felújítanak hatvan vízkitermelő kutat a Szentendrei- és a Csepel-szigeten, továbbá megújul a meglévő hálózat egy része is. Az ellátásbiztonság érdekében a Duna alatt összekötik a dél-pesti és a dél-budai hálózatot.
A főpolgármester-helyettes elmondta: Budapesten körülbelül ötezer kilométeres az ivóvízhálózat, ebből évente 80 kilométert kellene megújítani, és évi 80 milliárd forintot kellene elkölteni az ivóvízhálózat rekonstrukciójára. Ismertetése szerint az ötezer kilométerből kétezer kilométernyi "a műszaki élettartama végén" tart, vannak 100 évesnél is idősebb csövek a föld alatt, a hálózat jelentős része pedig 50-90 év közötti.
Azonban - tette hozzá - jelenleg az ivóvízdíj "nulla méter, nulla centiméter" cseréjére nyújt fedezetet, vagyis csak az európai unió támogatásával tud megvalósulni ma csőhálózat-rekonstrukció Budapesten. Kiemelte: ebből a mostani 20 milliárd forintos programból a teljes hálózat megújítása nem valósítható meg, ezért szorgalmazzák, hogy "legyen béke mielőbb" a kormány és az Európai Unió között, mert uniós források nélkül nem valósulhat meg ivóvízhálózat-rekonstrukció ma Magyarországon.
Tüttő Kata jelezte: a budapesti városvezetés a kormány elé terjeszt egy, a főváros újjáépítéséről szóló programot, ami jelentős részben az ivóvízhálózat megújításáról szól.
Két patak mederrendezését valósítaná meg Zalaegerszeg. A Nagypáli-pataknál záportározókat építenének, míg a Ságodi-pataknál egy 900 méteres szakaszon átalakítják a medret, hogy szabályozottan, károkozás nélkül elvezethessék a csapadékvizet.
A projekt jelentős fejlesztés, mellyel javult a Győr-Moson-Sopron vármegyei település környezete és az ott élők életminősége.