A partvédőművek felújítása mellett a természetvédelmi és vízvédelmi beavatkozások is jelentős előrelépést hoztak a SWIETELSKY és a Colas által kivitelezett beruházásban.
Közel jár a befejezéshez a Velencei-tavi partfal komplex felújítása, amely a Colas Alterra Zrt. és a SWIETELSKY Magyarország Kft. kivitelezésében valósul meg. Az április 28-án lezajlott sajtóbejáráson az is kiderült, hogy a KEHOP keretében lebonyolított 14 milliárd forintos projekt zárására június végén kerül sor.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2017 decemberében elrajtolt beruházásáról a mostani eseményen kiderült,
a komplex vízrendezés során 47 helyszínen, 25 kilométer hosszan újultak meg a partvédő művek, történtek áramlásjavító kotrások. További 25 helyszínen történt meg a csapadékvíz elvezető árkok torkolati szakaszainak kotrása. Emellett természetes ívóhelyeket alakítottak ki a halaknak, illetve felújították a hordalékfogó tározókat és a vízügyi létesítményeket.
A lapunkhoz eljuttatott sajtóanyag külön részletezte a projektben megvalósult partvédelmi munkákat. Eszerint a partvédőművek megújítása során az elavult, magassághiányos partfalak átépítése több különböző technológia alkalmazásával történt, igazodva az adott helyszín jellegéhez és az üzemeltetés során felmerülő speciális igényekhez. A sukorói evezőspályán a korábbi függőleges partvédőmű helyett rézsűs partfal épült, amely a hullámokat szinte teljes mértékben elnyeli, így az evezőspálya az átépítést követően már 2019 őszén otthont adhatott a World Rowing Masters Regatta evezősversenynek.
Minden építési helyszínen kiemelt figyelmet kapott a korábban megtelepedett part menti nádas állomány épségének megőrzése, így a védelmüket szem előtt tartva zajlott a kivitelezés. Kilenc helyszínen természetes, ún. „lídós” partszakasz lett kialakítva a tó természetes tisztulásának elősegítése érdekében.
A fentiekhez hasonló hangsúlyt kapott a fejlesztésben a vízvédelem: ennek során a Velencei-hegység meredek lejtőiről bekerült jelentős hordalék kezelése történt meg. A betorkolló vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése, továbbá a természetvédelmi területen elvégzett áramlásjavító kotrások egyaránt hozzájárulnak a vízminőség javulásához.
Ennek jelentőségét többek közt az adja, hogy a szállított és lebegtetett hordalékkal együtt érkező tápanyagok hosszú távon a vízminőség romlását eredményezhetik.
Egy további fő cél volt a beruházás során a természetvédelem. Ennek elemeként a 11 helyszínen elvégzett, áramlásjavító kotrásokkal kialakított mesterséges csatornák az áramlás elől elzárt, lefűződött területek élő vízzel való összekapcsolását biztosítják. A kiemelt mederanyag egy részéből költőszigetek lettek kialakítva a nádas lápi részén, mely számos, tó körül fészkelő madárfajnak nyújt otthont.
A vízfolyások vagy csapadék bevezetések torkolati szakaszainak kis öblei összesen 25 helyszínen tisztultak meg a hulladéktól és a felhalmozódott lágy iszaptól. A halállomány természetes szaporodásának és a honos halfajok visszatelepítésének érdekében kialakított hat természetes ívóhely és két halbölcső segíti elő, hogy a halak szaporodásukhoz természetközeli élőhelyeket találjanak.
Az ívóhely megfelelő vízállás mellett természetes és biztonságos környezetet biztosít a szaporodáshoz, a halbölcsők időszakosan üzemelnek majd, mesterséges vízszinttartás mellett.
A projekt keretében megújult a HIDRO kikötő is. A cél a Velencei-tó egytelen ipari jellegű kikötőjében egy olyan kezelőbázis kialakítása volt, amely lehetővé teszi a kármentesítő és mederkarbantartó gépek, eszközök tárolását, felkészítését és kiszolgálását. Ennek érdekében a HIDRO kikötő területén a függőleges partfalak rekonstrukciója mellett új kikötői- és csarnoképület épült, valamint a portaépület felújítása is megtörtént.
Két patak mederrendezését valósítaná meg Zalaegerszeg. A Nagypáli-pataknál záportározókat építenének, míg a Ságodi-pataknál egy 900 méteres szakaszon átalakítják a medret, hogy szabályozottan, károkozás nélkül elvezethessék a csapadékvizet.
A projekt jelentős fejlesztés, mellyel javult a Győr-Moson-Sopron vármegyei település környezete és az ott élők életminősége.