Biogáz üzem is épül a keletkező szennyvíziszapra, amely a SWIETELSKY Magyarország által felújított telep villamosenergia-igényének jelentős részét biztosítja.
Több, mint negyven éve épült a ceglédi csatornahálózat központi egységét jelentő szennyvíztisztító-telep, amelynek legutóbbi felújítása is jó két évtizede történt. Az eltelt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül a szennyvízkezelés technológiája, így Cegléd szennyvíztisztítója mára elavulttá vált. A közműhálózatba kötött háztartások száma évről évre növekszik, így a telep lakosegyenérték kapacitása sem volt már elegendő. A műtárgyak átalakításával a párhuzamos technológia került kialakításra , egyúttal a szennyvízkezelési technológia korszerűsítése is megvalósult. A Ceglédi telep felújítása és korszerűsítése tehát már igen időszerű, amelyhez a SWIETELSKY Magyarország Kft. és az OMS Hungária Kft. alkotta konzorcium a lehető legmodernebb megoldásokat építette be.
Cegléd szennyvíztisztító-telepének felújítása során az elsődleges cél a tisztítási hatásfok növelése, illetve javítása volt.
A munka elvégzése után – a létesítmény ugyanis szinte teljesen készen áll – a tisztítómű minden tekintetben megfelel az Európai Uniós szabályzásoknak. A Vállalkozó Konzorcium (SWIETELSKY Magyarország Kft. – OMS Hungária Kft.) új műtárgyak építésével, a meglévő műtárgyak átépítésével, illetve rekonstrukciójával; új technológiai, gépészeti berendezések telepítésével, és teljesen új irányítástechnikai, valamint ahhoz tartozó villamos rendszer megtervezésével bízta meg a Green Technológia Kft.-t.
A beruházás fontos eleme továbbá, hogy a helyszínen keletkező iszapon felül a környező települések (pl.: Nagykőrös, Ceglédbercel, Nyársapát vagy Csemő) szennyvíztisztító-telepein keletkező szennyvíziszapok továbbkezelésére is alkalmas lesz, a ceglédi telep így regionális központtá válik.
Amint Török Balázs projektvezetőtől megtudtuk, az alábbi új építésű létesítmények épülhettek fel:
Emellett felújítottak és átépítettek számos elemet, így újult meg a:
Beépített, főbb technológiai berendezések a szennyvízvonal folyamatában:
Már a felsorolásból is látszik, hogy a szennyvíztisztító-telep és a kiegészítő létesítmények (átemelők, biogáz-üzem) át- és megtervezése, illetve megvalósítása rendkívül összetett feladat. „Komoly kihívás elé is állította a projektvezetést, hogy az átépítés alatt a telep tisztítófunkcióját folyamatosan fent kellett tartani ún. „sántaüzemi állapot(ok)ban” – tette hozzá a projektvezető.
„A biológiai műtárgy, illetve a műtárgyba beépített membrántechnológia mondhatni a telep és a tisztítás lelke”
– emelte ki Török Balázs, ami persze önmagában nem elég a megfelelő tisztításhoz. Minden technológiai egység összehangolt működésére van szükség ahhoz, hogy a membránkazettákra olyan összetételű víz kerüljön, amelyből az képes a megfelelő tisztítást üzembiztosan elvégezni. Ha nem megfelelően előkészített víz érkezik a membránokra, az akár idő előtti tönkremenetelüket is okozhatja. Török Balázs a következő szavakkal segített megérteni a rendszer működését:
„Hamarosan kezdődik a labdarúgó EB, mindenki focilázban ég, ezért úgy szemléltetném mindezt: ahhoz, hogy a középcsatár gólt lőjön (ez a membrán), és megnyerje a csapatnak a mérkőzést (hozza a határértéket), szükség van a többi csapatrészre is a támadásépítéshez, illetve az érkező támadások és veszélyek (ami egy szennyvíztelepen a rácsszemét, a homok, a zsír és a foszfor) ellen is védekezni kell. Tehát mielőtt az új biológiai műtárgyra érkezik a víz, a mechanikai tisztítás részeként átfolyik előbb a durva-, majd a finomrácson, a homokfogón, a dobszűrőn és az előülepítőn is.”
Az új biológiai műtárgy tömbösített vasbeton létesítmény, amely különböző funkciójú terekből áll. A telep többi technológiai egységéhez hasonlóan ez is párhuzamos, vagyis két, megegyező vízvonal szerinti sorból áll: egy-egy anaerob, és két-két anoxikus térből. Miután a szennyvíz ezeken végigfolyik, átkerül a szomszédos, kör alakú levegőztető medencébe, amelynek különböző, finombuborékos levegőztetési intenzitású terein áthaladva visszakerül a víz a biológiai műtárgyba, azon belül is a membránreaktorokba.
A membrántechnológia lényege, hogy a szűrendő folyadékot (jelen esetben szennyvizet) az erre a célra alkalmazott szivattyúk vákuum alatt átszívják a membránszálakon.
Az iszap feltapad a membránszálak felületére, a szűrt víz pedig a membránszálak belsejében tisztított vízként elfolyik a befogadó vízfolyás irányába. A membrán felületéről a feltapadt iszapszemcséket az automatikusan vezérelt visszamosó rendszer tisztítja meg; a visszamosásból keletkezett csurgalékvíz pedig a csurgalékvíz-átemelő érintésével a technológiai sor elejére kerül.
„A ceglédi szennyvíztisztító telepen alkalmazott ZEEWEED 500 EV-TX12 LEAP típusú membrán Magyarországon először kerül beépítésre, ezáltal a gyártó a ceglédi szennyvíztisztító telepet referencia telepként kezeli” – mesélte, kiemelve:
„A membránszűrés a víztisztítás csúcstechnológiája, az alkalmazott típus szűrési mérete 0,04 μm (mikrométer), tehát valahol a vírusok szintjén mozog a szűrési képessége. Összehasonlításképpen, a koronavírus(ok) „mérete” 0,05 és 0,14 μm közötti.”
Magyarországon először alkalmaznak itt együtt membrántechnológiát és biogáz-üzemet.
Az üzem a telepen keletkező, illetve a beszállított szennyvíziszapból állít elő felhasználható biogázt, a gáz – amelyből villamosenergiát állítanak elő a telepített gázmotorok – termelődése során keletkező hőt pedig hőcserélők segítségével a telepi kezelőépületek fűtésére használhatja az üzemeltető. Az így előállított villamosenergia a telepi berendezések szükségleteinek egy részét elégíti ki.
Ezzel azonban nem ér véget a fenntarthatóságot célzó tevékenység, hiszen a folyamat végén keletkező, 20-25 %-os szárazanyagtartalmú víztelenített iszap kitűnő alapanyaga a komposztálásnak is.
A SZABADICS romániai leányvállalatának ezúttal egy északkelet-erdélyi régiót érintő fejlesztését mutatjuk be.
Magyarország és Szlovákia vízipara szorosan összekapcsolódik, a Pureco főtámogatásával platformhoz jutó közös gondolkodás pedig kiváló üzleti lehetőségeket is hozhat.