A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János-díjjal tüntette ki Tihanyt. A településen a közelmúltban megújult többek között a hajóállomás, a Kálvária, és a Mádl Ferenc tér is.
Idén 35. alkalommal adományozták oda a Hild János-díjat: a Magyar Urbanisztikai Társaság a helyi értékek megőrzése mellett megvalósított színvonalas fejlesztés, a településüzemeltetésben és a környezeti értékek védelmében kifejtett közösségi részvétel miatt döntött Tihany díjazása mellett. Tihany most először indult a díjért – a pályázó önkormányzatoknak legalább nyolc éve dokumentáltan tudatos, célszerű stratégia alapján kell tervezniük és megvalósítaniuk fejlesztéseiket.
A neves szakmai elismerés évente legfeljebb három pályázónak adható: külön kerülnek elbírálásra a 2000 fő alatti, a 2000-20.000 fő közötti, és a 20.000 fő feletti lakosságszámú települések pályázatai. Tihany a kétezer lélekszám alatti települések között bizonyult idén a legjobbnak. Ahogy korábban megírtuk, a legnagyobb népességű kategóriában idén Józsefváros volt a győztes.
„Nagy dicsőség számunkra az elismerés, hiszen ez azt jelenti, hogy az elmúlt években valóban dinamikusan fejlődött a település. A Mádl Ferenc tér kialakítása, a Borsos Miklós tér átépítése, a Pisky sétány felújítása, a Kálvária restaurálása, a közterek és a zöldfelületek megújítása, a Hajóállomás környékének rendezése, a kerékpárút építése, úgy tűnik, a szakmai zsűrit is meggyőzte” - vélekedett Tósoki Imre polgármester, aki augusztus végén Kecskeméten, az Országos Főépítészi Konferencián veszi majd át a díjat. „Bíztatást kaptunk ezzel, hogy folytassuk a település átgondolt fejlesztését. Emellett a díj nyilván marketing szempontból is hasznos lehet” – tette hozzá a polgármester.
Veszprém megyéből eddig Ajka, Pápa, Tapolca, Balatonfüred és Paloznak kapta meg az elismerést.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.