A pécsi rendezvényen dr. Perényi László Mihály főszervezővel beszélgettünk az építőipar helyzetéről, valamint az expo és az oktatás kapcsolatáról.
Az eredetileg Épületgépész Szaknapok elnevezésű, majd a pécsi Pollack Mihály Műszaki Kar után Pollack Expóra keresztelt dél-dunántúli építőipari konferencia és kiállítás február 23-24. között zajlott a pécsi Expo Centerben. A rendezvény épületgépészeti, villamos-informatikai és mérnöki-építőipari szekciókból áll. Az expóról és a mérnökképzésről az építőipari szekció vezetőjét, dr. Perényi László Mihályt kérdeztük, aki a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának docense, s egyben a rendezvény egyik főszervezője.
A helyzet véleményem szerint javul. Az utóbbi két évben olyan kiállítók is visszatértek hozzánk, akik korábban kimaradtak, illetve újak is becsatlakoznak. A forgalmazók mellett elsősorban anyaggyártók jönnek bemutatni a termékeiket. Tapasztalataim szerint az anyaggyártók eladási mennyisége emelkedőben van, ezt abból gondolom, hogy megint van keretük az ilyen jellegű rendezvényeken való részvételre. Úgy látszik van értelme eljönni, s a konkurenciával így is felvenni a harcot.
Vannak ismert és kevésbé ismert technológiák. Naponta érkeznek be újak az országba, ez számunkra is nehezen nyomon követhető. Természetesen az internet világában mindenre rátalálhatnak az emberek, ennek ellenére mi az oktatásban azon az állásponton vagyunk, hogy olyan technológiákat emeljünk be, melyek „katedra érettek”, azaz van róluk tapasztalat. Most is van egy kiállítónk, aki egy olyan új építési rendszert mutat be, mely Magyarországon nem annyira ismert (én magam sem ismertem), ezért nem is elterjedt. Magyarországon a téglából való építkezés a gyakori, a könnyűszerkezetes építkezés kevésbé, ezért próbálják a gyártók ezeket a technológiákat is népszerűsíteni az expón.
Örök dilemma, hogy mit tanítsunk a hallgatóknak. Az iparral folyamatosan keressük a kapcsolatot, szondázzuk, hogy mire van éppen szükségük és próbálunk annak megfelelni. Ugyanakkor igyekszünk megőrizni az általunk fontosnak tartott oktatási elveket. Az építész képzésben újabb módosításra, korrekcióra került sor: a BSc képzés egy fél évvel rövidebb lesz, ez a félév pedig hozzáadódik az MSc képzéshez. A BSc képzés gyakorlatorientált, míg az MSc elméleti – mi is ennek megfelelően próbáljuk felépíteni. Próbálunk olyan új módszereket bevezetni, melyeket más európai vagy tengerentúli egyetemektől lesünk el. A képzés második felétől a fő tantárgyakban ugyanazzal az épülettel foglalkoznak majd a hallgatók. Ez egyfajta komplexitást tanít nekik, és érdekesebb is számukra.
Változó. Jelenleg elég nagy mérnökhiány van. Nagyon nehéz embert találni akár a kivitelezésben, akár a tervezésben. Egyre több a munka, ehhez a cégeknek bővülniük kell. Az iparnak olyan emberek kellenek, akiknek van gyakorlati tapasztalata. Ebben nehezen tudjuk őket kielégíteni, hiszen a gyakorlati képzés nálunk eddig szakmai gyakorlatok formájában tudott megvalósulni. A duális képzés rendszere ezen igény magasabb szintű kielégítését szolgálja. Az építész képzésben is számos partnerünk van, akik az ebben a képzési formában tanuló hallgatóinkat fogadják.
A régióban dolgozó szakmabeliek azért jönnek el, hogy hírt kapjanak a legújabb tendenciákról, aktuális fejleményekről, megismerjék a kiállításon résztvevő gyártók ajánlásait. Az expón az új jogszabályokkal kapcsolatban is szerezhetők értelmező ismeretek, és a kutatók is bemutatják eredményeiket, melyekből mindenki tanulhat. Ez jó lehetőség új kapcsolatok kialakítására: a kiállítást sokan arra használják, hogy megismerjék azokat, akikkel későbbi feladatok során érdemes lehet együtt dolgozni.
A hallgatók egy része segítőként dolgozik az expón. Minden céghez kerül egy-egy hallgató, aki az expo egész ideje alatt a kiállító rendelkezésére áll: bepakol, kipakol, helyettesít. Erre a feladatra önként jelentkeznek, tehát alapvetően motiváltak. A többiek – mivel az expo ideje alatt nincs tanítás – egy bizonyos számú előadás meghallgatására kötelezettek, melyek kapcsolódnak az aktuális feladataikhoz.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.