Négy darab száztonnás hidraulikus nyomó 3,6 méteres mozgatásokkal tolja a helyére a hidat, amit a parton épített fel a Hódút és a Strabag.
A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. pénteken nyilvános fotózást szervezett a sajtó számára a Győr mellett épülő Mosoni-Duna-hídnál. A város keleti elkerülőjéhez (813-as út) készülő, 395 méter hosszú, kosárfüles ívhíd acélszerkezetét a parton kialakított szerelőtéren készítették el.
Október közepén a kivitelező Hódút-Strabag konzorcium elkezdte az acélszerkezet helyére tolását.
A hidat a pillérek és jármok felett sínekből kiépített betolópályákon, hat darab szerelőtéri csúszkával tolják a helyére. A mindössze 3,6 méteres mozgatásokkal kivitelezett tolást négy darab száztonnás hidraulikus nyomó végzi, a folyamat 15-20 napig tart.
A betoláshoz a mederbe négy darab segédjárom kerül, míg a híd eleje egy betolócsőrt kap. Egy-egy 3,6 méteres tolás végén a hidat egy sajtó megemeli, ekkor a tehermentesült csúszkát visszahúzzák 3,6 méterrel, végül a csúszkára visszaengedik a hidat.
Az új Mosoni-Duna-híd híd kétszer egy forgalmi sávval, kerékpárúttal és járdával jön létre. A mederhídnak 180 méteres nyílása lesz, jobbról és balról egy-egy feszített, vasbetongerenda-tartós ártéri híd kapcsolódik hozzá.
Az ívhíd 2000 tonna acélból készül, a szereléshez, betoláshoz szükséges szerkezetek súlya meghaladja az 1200 tonnát. Az építkezésnél összesen bedolgozandó vasbeton mennyisége megközelíti a 4300 köbmétert, 108 gerenda alkotja a felszerkezetet.
A híd a Győrt keletről elkerülő 813-as főút harmadik ütemében épül meg, aminek kivitelezését az idei év elején kezdte meg a Hódút Kft. és a Strabag konzorciuma. Az összesen 13,4 km hosszú győri elkerülő első két ütemét már korábban átadták. A 813-as az M1-es autópályát fogja összekötni a szlovákiai Nagymegyer felé vezető 14-es főúttal, ezzel napi ötezer járműtől mentesíti Győrt.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.