Idén először I. Magyar Közlekedési Konferencia (42. Útügyi Napok és 8. Nemzeti Közlekedési Napok) néven rendezték meg az utas szakma legnagyobb találkozóját október 18-tól 20-ig Egerben. A konferencia magába foglalja az út- és vasútépítés legfontosabb aktualitásait, ahol az útfelújítással és útpályaszerkezettel kapcsolatos szekciót vezetett a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke. Az előadások során több téma is előkerült, melyek az egész ágazat számára meghatározó fontosságúak lehetnek, ezekről beszélgettünk Lehel Zoltánnal.
„1993-ban végeztem a műszaki egyetemen, de még 1992-ben láttam először a magyar úthálózat 2030-ig tartó fejlesztéséről szóló térképtervezetet. Akkor optimista voltam, azt gondoltam, jó szakmát választottam” - vezette fel a beszélgetést Lehel Zoltán. Hozzátette: a megvalósítás kezdeti időszakában csak reménykedni tudott, hogy a térképre felrajzolt vonalak valósággá válnak, mert a haladás lassú volt. Azonban az utóbbi évek felgyorsított ütemű autópályaépítési programja és a megyei jogú városok bekapcsolása az autópályahálózatba ismét jó kedvvel tölti el, reméli, hogy meg fog valósulni az elképzelés.
Változni fog a szakma fókusza
Mindemellett fel kell készülni arra is, hogy 2022-re a jelenlegi útépítési roham le fog lassulni - emelte ki. Öt év múlva az országos közúti hálózat 32 ezer kilométeres, az önkormányzati úthálózat mintegy 180 ezer kilométeres lesz. Ide számolva a közúti forgalomnak megnyitott 6 ezer kilométeres magánutakat is „összesen mintegy 220 ezer kilométernyi útról van szó, melyet üzemeltetni kell, fent kell tartani, illetve néha rekonstrukciót, rehabilitációt kell rajta végezni” - mondta el a szakember, aki hangsúlyozta, hogy szerinte érdemes a bő időszakban készülni a későbbi esetleges szűkre.
A régi eszközök is hasznosak lehetnek
„Vannak rég elfeledett felújítási technikák, amiket elő kellene venni” - fejtette ki ezzel kapcsolatban Lehel Zoltán, aki szerint az útfelújításra koncentrálva érdemes az egy- és kétrétegű felületi bevonattal, a slurry-seal típusú technikával és a burkolatmegerősítéssel is foglalkozni az elkövetkező években.
A rekonstrukció témáját érintve két előadást is tartottak a szekcióban a remix eljárásról, mely során a felmart útburkolatot keverik újra különböző módokon, majd újra felhasználják az út javításához. Kettinger Ottó, a Magyar Közút Zrt. vezető főmérnöke is megosztotta szaktudását a helyszíni hideg remixről.
Budapesten csak összehangoltan érdemes az aszfalthoz nyúlni
Az útfelújítás témája a városfejlesztést is érinti, ennek kapcsán beszélt a szekcióban az élhető városokról Németh Mónika, a Budapest Közút Zrt. igazgatója. Lehel Zoltán a tömegközlekedésben használt utakat felügyelő vállalattal való együttműködést is fontosnak tartja minden érintett számára: szerinte akkor működik jól a fővárosban egy útfejlesztés, ha a Budapesti Közút, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Magyar Közút és a kerületek is egyeztetnek a rekonstrukciók időzítéséről.
„Budapesti lakosként mondom, hogy szeretném elérni a teherautók kiszorítását a Hungária-körgyűrűn kívülre, amint az M0-s elkészül” – tette hozzá a vállalati vezető. Ezen felül fontosnak tartja azt is, hogy az agglomerációból bejáró lakosok olyan fontos tömegközlekedési csomópontoknál hagyhassák autóikat, mint az Örs vezér tere, ahonnan már könnyebben elérhetnék munkahelyüket.
Az útépítés hagyományait őrzik
Az először megrendezett, de a patinás múltú Útügyi Napokat is magába foglaló konferencián számos témát említettek, mint ahogyan az innovációs főmérnök által vezetett szekció előadásaiból is látszik. „Egy ilyen esemény azért fontos, hogy találkozhasson egymással mindenki az állami, verseny- és egyetemi szférákból és megbeszélhesse az elkövetkező évet” - mondta el befejezésül Lehel Zoltán.
Szabó Ákos
Galéria
Hírlevél
Ajánló
Aktuális
WEST HUNGÁRIA BAU Kft.interjúépítőipar
Akinek a pályája végig követte az egyik legnagyobb magyar építőipari cég fejlődését
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Mi épül?
BYD-gyárautópályavasútfejlesztésútépítés
Szeged Európa vezető ipari centrumai közé tör a BYD-gyár építkezésével, ehhez méltó beruházáscsomaggal erősít a város
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.