Egyre több lábon állva is ragaszkodik a gyökereihez a Penta

A Penta Általános Építőipari Kft. logóját a budapestiek gyakran láthatják szerte a városban, a stilizált piros P betű gyakran jelenti azt, hogy éppen utakat, közműveket építenek, tartanak karban a környéken. A vállalat munkája két véglet közé esik: ők élesztettek újjá több patinás teret a fővárosban és a környező településeken, viszont van, amikor 6 méteres mélységben a föld alatt dolgoznak azon, hogy működjenek a csatornák és egyéb közművek. A cég ügyvezetőjével, Pánczél Ottó Péterrel beszélgettünk.

 

Jelentős erőforrásokkal készül a jövőre a Penta

Az 1990. december 6-án alapított Penta magánszemélyek kezdeményezéseként jött létre, nem pedig egy állami vállalat utódja. A gödöllői központú mélyépítő vállalat egyre inkább a jövőbe néz, ennek pedig fontos eleme a Közép-Magyarországon való jelenlét.

„Azt szeretnénk, ha itthon, főleg szűkebb környezetünkben találnánk olyan munkákat, amit a szaktudásunkkal és eszközeinkkel el tudunk végezni”

– mondta el az ügyvezető.

 

 

Sem emberi, sem gépi erőforrásban nem szűkölködik a cég: éves átlaglétszámuk 240-245 ember között mozog, hosszútávú együttműködéseik alapján további 100-150 embernek adnak tartósan munkát. A társaságnak Gödön van a központi telephelye, autó-, gépszerelő és lakatosműhellyel, itt van a gépparkjának bázisa is. Emellett szintén Gödön hoztak létre egy 160 tonna/óra kapacitású aszfaltkeverő telepet is.

 

Az útépítés felé fordulnak

Ez az a bázis, amely természetes működési területté teszi a régiót a Pentának – derült ki Pánczél Péter szavaiból. „Az aszfalt egy speciális anyag, körülbelül 100 kilométerre lehet elvinni, persze ez az időjárástól is függ”  – fejtette ki a vezető annak kapcsán, hogy a vállalat nemrég belekezdett egy nagyobb útépítési projektbe is. Ez fontos lépés a csatornaépítésben és városi út-, illetve köztérfejlesztésekben gyakran dolgozó vállalatnak.

 

A szóban forgó fejlesztésben a Penta a HE-DO Kft.-vel és a KM Építő Kft.-vel közösen dolgozik Mogyoródon egy autópálya csomópont kialakításán, a mintegy 5 milliárd forintos projektben bevetik a nemrég kibővített gépparkjukat is. A beruházásban egy új 2x1 sávos, másfél kilométer hosszú külterületi utat, körforgalmakat, autópálya felüljárót alakítanak ki, ami Mogyoródnak és a környék településeinek is észrevehetően javítja a közlekedési viszonyait, életkörüményeit.

 

A fő tevékenység a vízhez kötődik

Az utóbbi években jelentőset léptek az útépítés felé, azonban az elmúlt 27 évben a munkáik legjelentősebb részét a csatornaépítések és közműépítések töltötték ki. Az ügyvezető elmondta, szennyvíztisztító telepeket is kialakítanak, jelenleg is várják azt, hogy hatályba lépjen több ilyen jellegű projekt, főleg az északkelet-magyarországi régióban.

 

Emellett a Penta szívesen emlékezik vissza a vizes vb-n végzett közműves munkájára is: „A Sade Magyarország Kft-vel együtt a Margit-sziget teljes csatornázását elvégeztük, az egyesített csatornázás szétválasztása mellett útépítésre is sor került” – fejtette ki Pánczél Péter, megemlítve francia tulajdonú mélyépítő partnerüket is. Szintén a vizes vb kapcsán végezte el a cég a pesti alsó rakpart déli szakaszának teljes körű felújítását is, amire hasonlóan pozitívan emlékszik a vezető.

 

Amire a legbüszkébbek

A vállalat számára a vízi közműfejlesztések mellett a városi útfelújítási és köztérrekonstrukciós programok is nagyon fontosak: az ügyvezető Tata és Eger főtereit, valamint a fővárosi Ferenciek tere komplex átalakítását, illetve a Váci utca új szakaszát és a Ráday utca felújítását is azok között a projektek között említette, melyekre a Penta nagyon büszke.

 

A tatai munkálatokat külön kiemelte. „Ez egy gyönyörű projekt, ugyanaz a tervező, Török Péter elképzelései alapján készült el, aki a Nemzeti Színház környékét is megálmodta” – fejtette ki Pánczél Ottó Péter.

„Itt rendkívül kevés idő állt a rendelkezésünkre, sokan azt gondolták, hogy nem lehet ezt a munkát elvégezni rövid határidőre, de mi megoldottuk.”

„Ezeket a munkákat említi az ember, amikor azt kérdezik, mire a legbüszkébb, de nem szabad elfelejteni azokat a projekteket sem, ahol 6 méter mélyen, nagyon nehéz körülmények között építünk meg egy csatornát” – mutatott rá azokra a különbségekre Pánczél Péter, melyek a díszterek burkolatait kialakító és közben a csatornázást is elvállaló Penta két jelentős működési területét jellemzik.

 

 

A csatornázáskor is figyelni kell a múltra

A felszín alatt végzett munka kapcsán az ügyvezető  rávilágított a fővárosi és a vidéki munkálatok közötti jelentős különbségre is. „Pest belvárosában például számtalan terület van, ahol nagyon nehéz bármilyen közművet elhelyezni” – hívta fel a figyelmet a történelmi városrész évszázados használatából fakadó problémákra.

„A nyilvántartás itt minden korban más volt és az ember találkozhat elhagyott vezetékkel is. Egy olyan csatornánál nehéz megítélni, hogy használatban van-e, amiben láthatóan szennyvíz, vagy csapadék folyt, bármikor feléledhet” – fejtette ki. „Van, hogy nem sikerül kideríteni, melyik közmű szolgáltatóé az adott csatorna” – mutatott rá a helyzet kihívásaira Pánczél Péter.

„Megvan ennek a szépsége egyébként, egy olyan csatornára, amit eleink építettek békebeli, faragott kövekből gyakran öröm ránézni”

– említette meg, újra felhívva a figyelmet a Penta munkásságában többször megjelenő kontrasztokra.

 

A távhő és a távközlés is célkeresztben

A jövőbe nézve is mindkét irányban előre akar lépni a vállalat, illetve egy jelenleg kisebb jelentőségű harmadik üzletágukat is tovább akarják fejleszteni. A Penta a távközlésben is érdekelt, a ’90-es években nagyon sok távközlési alépítményt épített és jelenleg az Invitel hálózatának jelnetős hányadát a vállalat üzemelteti.

„Amikor ez a projekt kifutott a csapat együtt maradt, üzemeltetési feladatokat is ellátunk” – mondta az ügyvezető, majd kitért arra, hogy szeretnének részt venni a 30 Mbit/s sebességű netelérést országszerte kiépítő Szupergyors Internet Programban is kivitelezőként.

 

Ahogyan itt is a meglevő tapasztalatát és emberállományát fejleszti tovább a cég, úgy a csatornázásban és a közterület rekonstrukcióknál is erre látják a továbblépési lehetőséget. A távhő is csőben jut el rendeltetési helyére – mutatott rá Pánczél Péter.

„A távhő vezeték nyilván más, mint a csatornázásban használtak, de ez tanulható, a különbséget a szakembereink el tudják sajátítani”

– fejtette ki és rámutatott, hogy mivel a cég régóta a piacon van, tudják kezelni a nehézségeket is. „Nem gond, ha talajvízre akadunk, rengeteg vákuumgépházunk van, megvan a szakértelem is.” A vállalatnak már most is van távhő vezeték építési projektje, Dorogon dolgoznak félig a város, félig a Richter Gedeon gyógyszergyár területén.

 

Előrelátás a betontechnológiában

A Penta az új ágazatok mellett az innovatív megoldások felé is nyitott: a Ferenciek terén dolgoztak, amikor egy másik, most is jó munkalehetőségeket adó gépet megvásároltak. A városi munkák gyakori problémájára, a zajkeltésre és az elégedetlen lakosok megnyugtatására találtak megoldást azzal, hogy a helyenként 80 centimétert is elérő falat végül nem a megszokott, jelentős hangterheléssel járó eszközök használatával bontották el.

 

A vállalat egy innovatív megoldást választott beruházott egy modern, jelentős költségű, de a későbbiekben is hasznos gyémántköteles betonvágóra, amellyel csökkenteni tudták a zajterhelést. Emellett régi, elhasználódott betonfelületek felújítására is létrehoztak egy csapatot, megfelelő gépekkel és eszközökkel, továbbá betoncsiszolási munkákban is otthon vannak.

 

A saját régiójukban gondolkoznak

A cég sok lábon akar állni, ugyanakkor alapvetően a közép-magyarországi otthonában kíván dolgozni amennyire a piac ezt lehetővé teszi. Itt van a legtöbb projektjük és a jövőben is egyre jobban szeretnék megerősíteni jelenlétüket a régióban. „Nem olyan régen csatlakoztunk az Európai Unióhoz, a mi uniós álmunk az, hogy mint ahogyan a hozzánk hasonló cégek nyugaton, egy 50-100 kilométeres körön belül meg tudjunk élni” – fejtette ki az ügyvezető.

A Penta részt is vesz fővárosi agglomerációs otthonának, Gödöllőnek a társadalmi életében, a vállalat a helyi röplabdacsapat névadó szponzora.

„Egyszerűen azt érezzük, hogy ahol élünk, ott a környezetünknek jó segíteni”

– mondta el ezzel kapcsolatban az ügyvezető. Hozzátette: amikor megválasztották klubelnöknek, akkor nem látta még, hogy mekkora felelősséget jelent ez. „De az alaphozzáállása minden Pentásnak az, hogy ha bármilyen feladattal találkozunk, akkor azt megpróbáljuk a legjobban megoldani.”

 

25 kolléga 25 éve egy helyen

A céghez 1998 áprilisában művezetőként érkezett Pánczél Péter több pozícióban is dolgozott a Pentánál. „Gyakran kellett cserélni a névjegyet” – mondta el az ügyvezető, aki korábban többek között a Penta termelési igazgatója is volt. A vállalatra így jól rálát, hiszen több szintről tapasztalhatta a működését.

 

„A cég 1990 óta létezik, amikor 2015-ben a 25 éves évfordulón megálltunk, hogy visszanézzünk akkor pont 25 olyan kolléga volt ott, aki az alapítás óta nálunk dolgozik” – fejtette ki Pánczél. „Olyanokból már közel 100 van, akik 15 éve itt vannak, ez egy 250 fős cégnél nagyon komoly dolog” – tette hozzá. Az ügyvezető úgy gondolja, hogy azért is tudták jól átvészelni az elmúlt idők építőipari hullámvölgyét, mert „az együt töltött időnek, az összeszokottságnak meglátszik az eredménye". „Vannak dolgok, amit kicsit máshogy, jobban csinálunk” – foglalta össze.

Szabó Ákos