A Terrán Generon felületére olyan speciális módon vannak integrálva a napcellák, hogy a tetőcserepek felhelyezése és megjelenése szinte megegyezik a hagyományos termékkel.
A Terrán Tetőcserépgyártó Kft. folytatta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös innovációjának fejlesztését - derült ki kedden Budapesten, az építőipari gyártó éves sajtótájékoztatóján, amit a Zwack Unicum Nyrt. látogatóközpontjában tartottak. A tetőcserépre integrált napelem immár Terrán Generon néven fut, és a sajtóeseményen elhangzottak szerint idén már elkezdik bevezetni a piacra, áprilisban pedig a Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon ismertetik meg a szélesebb közönséggel.
„A napelemes tetőcserép különlegességét az adja, hogy a napcellák olyan speciális módon vannak az egyedi tetőcserepek felületére integrálva, hogy azok felhelyezése és megjelenése szinte megegyezik a hagyományos tetőcserepekkel" - árulta el Gódi Attila, ügyvezető igazgató.
"Mindezt úgy, hogy a tető eredeti védelmi funkciója a teljes tetőfelületen tökéletesen biztosított.
A fejlesztés célja egy esztétikus, környezetbarát, kompromisszumok nélküli, energiatermelő tetőrendszer megalkotása volt. A speciális tetőcserép tekintetében 1 modul teljesítménye 15 Watt, vagyis mintegy 6 négyzetméteren termel 1 kW energiát. Egy normál családi ház tetőfelülete 200-250 négyzetméter, és ahhoz, hogy a család teljes villamosenergia-igényét fedezni tudják, a Terrán Generon szolárcseréppel a tetőfelület 15-20 százalékát, vagyis mintegy 20-40 négyzetmétert kell lefedni.
A termék máris hatalmas elismerésben részesült, ugyanis a cég a Generonhoz kapcsolódóan átvehette a neves Construma Nagydíjat - a Terrán történetében már harmadszor.
A Terrán Közép-Európa vezető tetőcserép márkája, 100 %-os magyar tulajdonban lévő építőipari vállalat. A cég jelenleg négy gyárral rendelkezik a régióban: kettő található Magyarországon Bólyban és Kunszentmiklóson, a harmadik gyár Szlovákiában Farkasdon, illetve a negyedik Romániában Aranyosgyéresen. A Terrrán a négy országban összesen mintegy 400 főt foglalkoztat.
A tavalyi évben a Terrán bevétele megközelítette a 14 milliárd forintot, ebből a hazai forgalom 8 milliárdot tett ki - mondta el Policsek Ferenc kereskedelmi igazgató az eseményen. Azt is hozzátette, hogy a Terrán közel 33 %-os piaci részesedésével 2018-ban is megőrizte, sőt növelte piacvezető pozícióját Magyarországon a tetőfedőanyag-gyártók között, és 60 millió tetőcserepet gyártott le egy év alatt.
Kiderült az is, hogy a cég elkövetkező időszakra vonatkozó tervei közt szerepel, hogy piaci részesedésüket 40 %-ra bővítsék, és ezzel megerősítsék helyzetüket és stabilitásukat a piacon.
Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy a Terrán idei tervei közt szerepel egy új, 10 hektáros telephely kialakítása a Bólyi Ipari Parkban, valamint új gyáregységgel bővítik a meglévő üzemüket Kunszentmiklóson. Hozzátette azt is, hogy ahogy a gyártók piacán - így náluk is - nagy kihívást jelent a folyamatos alapanyaghiány, és ennek leküzdésére a tavalyi évben a dél-pesti bányák területén, Kiskunlacháza mellett vásároltak egy kitermelőhelyet. Ez nagy előrelépést jelent, hiszen a Terrán évente mintegy 300 ezer tonna alapanyagot használ fel.
A cégben bekövetkező létszámbővülés miatt szükség volt új telephelyre is, így a tavalyi évben egy felújított irodaházba költöztek be Pécsen. A vállalat munkáját, szintén 2018-tól KUKA-robotok is segítik.
A cég a folyamatos fejlődés és fenntarthatóság szolgálatában áll, ennek jegyében 2018 őszén napelemparkot hoztak létre a Baranya megyei Bólyban - ezzel kívánják biztosítani cserépgyártó üzemük teljes villamosenergia-ellátását.
A vállalat 15 éve dolgozik Erdélyben, ennek hatására két évvel ezelőtt vásároltak egy barnamezős ipari területet Aranyosgyéresen, Kolozsvártól 40 kilométerre délre, ahol létrehozták negyedik gyárukat. Mára már szinte kizárólag ebből a gyárból látják el a romániai vásárlói igények legnagyobb részét.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.