Felpörög a Digitális Falu Program

 

Hogy mennyire átfogó folyamatot kezel az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt működő intézmény, azt az is jelzi, hogy a Digitális Jólét Programban (DJP) tíz fölött van az érintett ágazatokra koncentráló divíziók száma. A DJP-ért is felelős Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJN Kft.) ügyvezető-helyettesével, Balla Attilával a szervezet fővárosi irodájában beszélgettünk.

Személyes elhivatottság is motiválja a falvak fejlesztésében

A Digitális Jólét Programot 2015-ben indította el a kormány, elsősorban azzal a céllal, hogy a digitális jóléthez szükséges alapinfrastruktúrát mindenki számára megteremtse. Az elmúlt hét évben ugyanakkor a program jóval szélesebb szerepkörhöz jutott, amit az is jelez, hogy azóta megjelent a Digitális Jólét Program 2.0, majd a DJP 2030 is.

„Ma már ott tartunk, hogy számos ágazatnak saját digitális stratégiája van, tavaly decemberben például Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának intézkedési terve jelent meg”

– árulta el Balla Attila. Ugyanakkor hozzátette, minden egyes ágazatra igaz az a vezérmondat, hogy a digitalizáció az, ami a jövőt formálja. Ez teljesül az építőipartól kezdve az oktatáson át a térségfejlesztésig vagy településfejlesztésig.

"A Digitális Falu Program előzményeként a Gyopáros Alpár, kormánybiztos nevével fémjelzett Magyar Falu Program sikere elvitathatatlan. Magyarország egészséges település-fejlesztése szempontjából kiemelten fontos a vidék és a fenntartható, jó minőségű vidéki élet megteremtése." Ezért amellett, hogy tovább folytatódik a Magyar Falu Program, a Digitális Jólét Programmal együttműködve elindul a kistelepülések vonzerejének és élhetőségének javítását digitális, illetve okos megoldásokkal hatékonyan segítő Digitális Falu Program (DFP), mely egyben az interjúnk fő témáját is képezte.

Magyarországon közel 3200 település van, ebből 5000 fő alatti lakossága több mint 2800-nak van, melyekben összesen több mint 3 millióan laknak. "Ebből a szempontból mondhatjuk, hogy Magyarország meghatározó részéről beszélünk, ami a nagyvárosokkal megegyező jelentőséggel bír." Balla Attila ugyanakkor nem titkolja, hogy személyes elhivatottság is motiválja, amikor a DFP megvalósulásán dolgozik, hiszen maga is egy békési kistelepülésről származik.

Van egy félreértés, amit érdemes tisztázni

Lapunk az építőiparban azt tapasztalta, hogy a digitalizáció megítélése vegyes: amellett, hogy sokan már a minimális alapkövetelményként tekintenek rá, tapasztalható vele szemben ellenállás is. Balla Attila elismeri, a DJP számára a mai napig egy kiemelt feladat, hogy a digitalizáció legkülönbözőbb szintjén álló egyének, szervezetek és települések esetén fejlessze a digitális kompetenciát, és növelje a hajlandóságot a digitális megújulásra. Ez egy állandó attitűdje a DJP-nek: szemléletet formál, társadalmasít, és teszi ezt mindig az ágazati stratégiák mentén.

A mindennapi tapasztalatok ugyanakkor nem feltétlenül ellenállásról tanúskodnak, a települési döntéshozók inkább a fontossági sorrendet kérdőjelezik meg. „A falvakat bekötő DFP során sokszor kapunk olyan visszajelzést, hogy alapvetően örülnek az általunk felkínált lehetőségnek, de számukra nem ez most a legégetőbb szükséglet, hanem például a járdák megépítése.”

Hozzáteszi, ez a hozzáállás egy félreértésből adódik: a DJP nem digitális kütyüket akar vidékre telepíteni, hanem abban akar segíteni, hogy a meglévő erőforrásokat a digitalizáció eszközei hogyan tudják hatékonyan segíteni. Ezt egy példával is érzékelteti: ha a lassan minden falut elérő kisbuszokat, hálózat szinten digitális alapon összehangolják a lakossági igényekkel, akkor egyszerre több család munkába járási problémáit tudják kezelni. Mindezt szembeállítva a nehézkesen fenntartható és magas környezeti ártalommal működő távolsági közlekedéssel.

Ingyenes országos képzéssel teremtenek közös nyelvet

Balla Attila arról is beszélt, hogy a Digitális Falu Program jelentőségét nagymértékben növeli, hogy az elkövetkező években az EU által elfogadott Közös Agrárpolitika (KAP) mentén a magyar vidék kapja a legtöbb fejlesztési forrást, összesen 4265 milliárd forintot, ami jelentős hatással lesz az alapinfrastruktúrára. Ehhez azonban meg kell szüntetni a fejekben a képzavart, paradigmaváltásra van szükség a települési döntéshozóknál, aminek érdekében komoly előkészítést végeztek az elmúlt két évben. Ennek során kilenc alintézkedés által a magyar vidéket jellemző minden egyes problémakört megpróbálták feltárni, ami digitálisan fejleszthető. A csomag szerkezetét az alábbi ábra érzékelteti.

 

Az intézkedés nulladik lépéseként idén januárban minden magyarországi önkormányzat számára elérhetővé tettek egy ingyenes képzést. A digitális térségfejlesztési referens képzésbe már közel 1300 magyarországi és határon túli magyar település regisztrált 1 hónap alatt, amely érdeklődés visszajelezte, hogy az alapvető felkészülést nem máshol, mint a humánerőforrás és kompetenciafejlesztés tekintetében kellett elkezdeni – árulta el Balla Attila.

Országos hálózat épül ki a referensekből és az önkéntesekből

A képzés elvégzését követően mindenki számára világossá válnak az intézkedések, digitális rendszerek előnyei: többek közt az, hogy ezek a rendszerek egymásra épülve egymással integritásban állnak és kommunikálnak, így tovább növelve a magyar falvak megtartó erejét és az ott élők életszínvonalát, illetve erősítve a vidéki életforma hagyományos előnyeit, egyúttal hozzájárulva a vidéki települések komfortjának növeléséhez is.

A végzett hallgatók számára egy hálózatot hoznak létre, és folyamatosan fejlesztik őket, ennek részeként negyedévente Digitális Iránytű elnevezésű fórumokat szerveznek. Mindez azért is jelentős, mert keletkezik egy köldökzsinór a DJP szakmaisága és az adott település között.

A munkát segíti a DJP Pontok évek óta működő hálózata is, ami által 1173 településen, 1415 Digitális Jólét Program Ponton, mintegy 2116 DJP mentor munkájának köszönhetően országszerte vannak olyan képzett emberek, akik digitális segítségnyújtást végeznek. „A fejlesztések végrehajtásába egy-egy településen az ottani hallgatónk és az ottani önkéntesünk fog leginkább bekapcsolódni.” Balla Attila úgy látja, tavaszra jutnak el arra a szintre, hogy a hálózatnak köszönhetően elkezdhetnek foglalkozni a tényleges fejlesztésekkel.

A pénzt csak úgy érdemes elkölteni, ha pontosan tudjuk, hogy mire szánjuk

Az ezután következő lépcső a Digitális Település Index végrehajtása lesz. Ez nem rangsort állít a települések között, hanem digitális érettségét méri a településnek a folyamatba való becsatlakozás állapotában. Ez az index megmutatja az alapinfrastruktúra fejlettségi szintjét, illetve a hozzá tartozó humán erőforrást. Balla Attila az index jelentőségére is rámutat: azt tapasztalták, hogy bármennyi pénzt el lehet költeni egy település fejlesztésére, ha az nem a megfelelő szakmaiság és humán erőforrás bevonásával történik, valamint nincs meg a valós igények felmérése, akkor nem hatékony megoldások születnek.

Egy további fontos eszköze a települések felmérésének az úgynevezett Településszonda. Ez egy sokkal mélyrehatóbb vizsgálat, akár részvételi kutatásnak is lehetne nevezhetni, kvalitatív és kvantitatív módszerekkel megy végbe. A Településszonda során a döntéshozókat és a lakosságot egyaránt megkérdezik, továbbá feldolgozzák a helyi fejlesztési stratégiákat, és egyeztetnek a civilekkel, vállalkozókkal. Ennek alapján elkészül egy digitális településfejlesztést tartalmazó cselekvési terv, amely már komplex és gyakorlati megvalósításokat és szolgáltatásokat is tartalmaz.

Ezzel a piactérrel a magyar kkv-k és a magyar falvak is jól járnak

A stratégia végrehajtásához szükséges szakembereket, eszközöket és megoldásokat az Okos Város Piactérről ajánlják a településnek, ami szintén egy fontos eleme a kilenc lábon álló, fent leírt Digitális Falu Programnak. A vezető szavaiból az is kiderül, hogy az Okos Város Piactér egy minőségbiztosított platform, ahová olyan termékek és szolgáltatások kerülnek be, melyek pénzügyi, társadalmi, műszaki és jogi validáción esnek át.

A vizsgálat során megfelelt termékek és szolgáltatások megkapják az Okos Város Piactér védjegyét. A folyamatnak köszönhetően a kistelepülések megbízható eszközöket tudnak beszerezni, eközben segítik a magyar kkv-k piacra jutását. Nagyon sok olyan digitális megoldás van már Magyarországon, ami nem csak itthon számít nívós terméknek, hanem külföldön is. Ezek térhódítását is segíti a Digitális Falu Program.

Egyetlen okosmegoldás óriási kapacitásokat szabadíthat fel

A fent leírt eszközrendszer akár egy építőipari beruházást is tud támogatni egy kistelepülésen. Ha például egy ipari park létrehozása mellett dönt a település, akkor kérhet egy előzetes tanulmányt arról, hogy milyen jellegű digitális technológia illeszthető be a projektbe, ami a fenntarthatóságot, az üzemeltetést, a személy- és vagyonvédelmet vagy az energetikai hatékonyságot támogatja – árulta el a DJN Kft. ügyvezető-helyettese.

A digitalizáció lehetőségeit gyakorlatilag mindenféle beruházás vagy már meglévő folyamat esetében is érdemes átgondolni akár egy településnek, akár egy piaci szereplőnek. „Épp nemrég értesültem arról, hogy egy magyarországi bányában bevezetendő okos hídmérleggel – mely mesterséges intelligencia alapon végez több feladatot – naponta 1 óra 40 percet fognak nyerni a mérlegelésnél. Ez például óriási kapacitásokat szabadít fel.”

Az illegális hulladékégetésnek és hulladéklerakásnak is leáldozik a napja a digitalizációval

Balla Attila hangsúlyozza, a digitális településfejlesztés az építőipari hulladékok körére is kitekint. Az integrált hulladékgazdálkodásra, igazítva a körkörös gazdaság folyamatához, külön erőforrásokat szentelnek. Példaként felhozza, nemrég keresték meg egy olyan, Ausztráliában már alkalmazott eljárással, amely az erőművek által kibocsátott hamuból okos hőszigetelő téglát készít.

Szintén a környezeti tudatosság növelését szolgálja a digitalizáció, amikor a levegőszennyezettség mérését modernizálja. Ha megfelelő szinten kiépülnek a mérőhelyek a településeken, szankcionálhatóvá válnak az olyan illegális hulladékégetések, melyek élesen ütköznek a társadalmi és népegészségügyi érdekekkel. De ugyanez vonatkozik az illegális hulladéklerakásra, aminek a nyomon követését szintén hatékonyabbá fogja tenni a digitalizáció.

Hiábavaló a digitalizáció, ha kihagyjuk belőle az embert!

 

 

A különböző célok számbavétele közben egy általános alapelvet is megfogalmaz az ügyvezető helyettes. „Bármilyen modern digitális megoldásokról is beszélünk, ha kihagyjuk belőle az embert, akkor hibázunk. Minden ilyen fejlesztés indikátora és célja is az kell legyen, hogy az emberi közösségeknek, az épített, valamint a természeti környezetünknek is jobb legyen. Ez a digitális térségfejlesztésre rávetítve azt jelenti, hogy ha én elköltözök egy kistelepülésre, akkor ott is ugyanazok a mindennapi életfeltételeim legyenek, mint a nagyvárosban. Tehát a vidéki életminőség javítása az elsődleges célunk, ezáltal megállítva az országon belüli migrációt, illetve a vidéki elnéptelenedést.”

Sosem eszközökben gondolkodnak, hanem rendszerben, működő szolgáltatásokban

A fogalmak tisztázása is egy fontos lépés Balla Attila szerint a DFP végrehajtásakor. Miután van néhány fogalom, ami kicsit erodálódott az elmúlt években, az ügyvezető-helyettes mindig okos településekről és hozzá kapcsolódóan okos szolgáltatásokról beszél első sorban. Ebben egyszerre van benne a fent említett emberközpontúság, a fenntarthatóság és a társadalmi jólét új szintre emelése.

Ez az oka annak, hogy egy-egy fejlesztés esetében sosem eszközökben gondolkodnak, hanem szolgáltatásokban és integrált rendszerekben. Ahogyan Balla Attila fogalmazott, mit sem ér az, ha valaki beszerez egy vagyonvédelmi kamerarendszert, és a felvételt „VHS-kazettán” kell elvinnie oda, ahol feldolgozzák. A szintükön ehhez kapcsolódik egy helyzetfelismerő automatizmus, ami a felvételek esetén eldönti, hogy a rögzített mozgás jelent-e veszélyt, és ha igen, eljuttatja a felvételt az intézkedésre feljogosított humán erőforrásnak. Ez ismét egy olyan példa, ahol meglévő erőforrásokat optimalizálnak, ehhez azonban a különböző rendszerek összehangolása szükséges.

Több dologhoz is ez lehet a kulcs: térinformatika

Hogy a fent leírt lehetőségek kiaknázhatóvá váljanak, egy további fontos területen kell szintet lépni, ez pedig nem más, mint a térinformatika. Balla Attila hangsúlyozza, nem fordulhat elő, hogy két év múlva, amikor egy komplex térség fejlesztéséről lesz szó, 13 térképszelvényt kell majd pauszpapíron egymásra rakosgatni, hogy meg lehessen állapítani, pontosan hol is fut egy adott csatorna. Hozzáteszi, a térinformatika nem csak az építőipar, de a közigazgatás folyamatait is hatékonyabbá teszi. Egy házépítésnél az építésügyi osztály feladatait, köztük például az engedélyeztetést is pontosítja, hatékonyabbá teszi.

Ugyanakkor egy másik példát is felhoz: a nagykovácsi pilot projektükben térinformatikai alapon határozzák meg – a BME térinformatikai tanszékével együttműködve - , hogy hova kerüljenek a levegőszennyezettségi szondák.

Egy kisvárosi önkormányzat 4 milliót is nyerhet az okosmérőkkel

Bár a folyamatok során a DJP-nek, mint agilis fejlesztőnek meghatározó szerepe van az általa nyújtott eszközök és stratégiák okán, de legalább ekkora felelőssége van a kivitelezői oldalnak. „Lehet, hogy a megszokott és a digitális megoldás között nincs árban különbség, de ekkor beléphet a kivitelező részéről a ’nem tudom/nem akarom/nincs kompetenciám’ elem. Márpedig az előremutató, digitális megoldásoknak számos hozadéka lehet az épített környezet és annak fenntarthatósága kapcsán.”

Példaként egy pilot projekt által bizonyított hozadékot mutat be: egy közepes nagyságú városban a víz-, gáz- és áramszolgáltatás okosmérőinek az elhelyezése nagyságrendileg évi 4-5 millió forintos megtakarítást hoz csak az önkormányzat intézményeiben.

Mintaterület épül, ahol egyszerre minden okosmegoldás elérhető lesz

A pilot projektek nagy hangsúlyt kapnak a DJP-ben: minden intézkedés vonatkozásában lefutnak ilyen fejlesztések. Ezek alapján tudnak módszertant közvetíteni a települések felé. A településszonda végrehajtásával kapcsolatban 10 helyszínen pilotoltak már, illetve a tokaji térségben már térségi szinten szondáznak. Mindez azért fontos, hogy a stratégiák helyéről végre átléphessenek a cselekvésbe, és lássák, hogy milyen véleményeket kapnak a települések vezetőitől, lakóitól.

A folyamat következő lépcsőfokát is megfogalmazza, amit lehetőleg már idén szeretnének elérni. Céljuk, hogy Magyarországon szülessen egy olyan közterület és akár középület, ahol az általuk minőségbiztosított és leghatékonyabbnak tartott megoldásokat teljes egészében beépítik. Itt minden ma elérhető okos megoldás elérhető és megtekinthető lesz.

A beszélgetés végén Balla Attila úgy összegez, a DJP által még számos területhez kapcsolódnak – náluk van többek közt a már említett digitális agárstratégia, a drónszabályozás, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vagy az 5G bevezetése – de nem véletlenül választotta témaként a vidékfejlesztést: „Az Okos Város Tudásközpontban nekünk elsőként a magyar vidéket kell támogatni és vonzóvá tenni a digitalizáció által, ez ma a legfontosabb feladatunk!”