Újabb nagyszabású projekt ért célba a Városligetben: ma nyílik meg a Néprajzi Múzeum - galéria

Május 23-án, hétfőn látványos kiállításokkal nyitja meg kapuit a Néprajzi Múzeum új épülete – derült ki a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult épületet a  ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. kivitelezte. A fejlesztésben az Óbuda Group a Főber Zrt.-vel konzorciumban a projektmenedzsment, a műszaki ellenőrzés és a költségmenedzsment feladatait látta el.

A Ferencz Marcel (NAPUR Architect) által tervezett ház az intézmény történetének első olyan otthona, melyet néprajzi múzeumi célra alakítottak ki, ezzel a Városligetben, az egykori Felvonulási tér helyén Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépülete jött létre, ahol a korábbi – Kossuth téri - kiállítóhelyhez képest háromszor nagyobb tér áll rendelkezésre a páratlanul gazdag gyűjtemény bemutatására.

„A ház tervezőjeként szeretnék köszönetet mondani, hiszen mint tudjuk egy építész egy hatalmas gondolatfolyamnak, csak egy lácszeme. Köszönet a kivitelezőnek a ZÁÉV-Magyar Építő konzorciumnak, akik mindenben készségesek voltak és köszönet illeti azt a mérnök gárdát is, aki mögöttem dolgozott, akikkel energiát nem kímélve ezt a remek csapatmunkát végre tudtuk hajtani. A ház a természet egy kiragadott eleme szeretne lenni. Igazodni ahhoz a nagy egészhez, amit a természet részeként az építészet képvisel. Egy mesterséges gondolat, mégis egy természetbe-ágyazódás veszi körbe” – nyilatkozta Ferencz Marcel.

A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző, látványos új épület különlegessége a közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítése, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg, illetve a több mint 7.000 négyzetméteres tetőkertje, mely legmagasabb pontján gyönyörű panorámát nyújt.

 

A projekt jelenleg Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztése

A nemzetközi ingatlanszakma egyik legnagyobb presztízsű megmérettetésén, a londoni International Property Awardson 2018-ban már a tervei alapján a világ legjobb középületének választották a Néprajzi Múzeumot, és egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették.

„Olyasmi történik most, ami valódi történelmi mérföldkőnek számít. A nemzeti közgyűjteménynek a Szépművészeti múzeum óta nem épült méltó hely. Ennek a tökéletesen megtervezett épületnek a magálmodója Ferencz Marcel, akinek szívében és fejében megvalósult ez a zseniális létesítmény, és aki tervével az anonim szavazáson egyhangúlag utasított maga mögé számos neves külföldi építészt is” - mondta Baán László, a projekt miniszteri biztosa.

„A Néprajzi Múzeum új épületének átadása nemcsak a gyűjtemény történetében számít mérföldkőnek, hanem a Liget Budapest projekt megvalósításának is fontos állomása. A projekt jelenleg Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztése, amely a Városliget átfogó megújítását, benne a park kulturális intézményhálózatának és nemzeti közgyűjteményeink fejlesztését tűzte ki célul” – tette hozzá.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte: „Az, hogy a világ tervezőirodáinak rendkívül erős mezőnyében egy magyar terv bizonyult a legjobbnak, a kortárs hazai építészet egyik legnagyobb, világraszóló sikere.”

 

„Hazatérhet” a 250 ezer darabot számláló gyűjtemény

A Városligetben való megjelenés korszakos változás a Néprajzi Múzeum számára, hiszen a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki.

Most a múzeum a korábbi kiállítóterek többszörösével lel új, és kifejezetten a számára épített otthonra a Városligetben, ahová tulajdonképpen hazatér: a nagyközönség számára 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

„Mindezen hányattatás ellenére a múzeum gyűjteménye és társadalmi – tudományos tevékenysége lendületesen erősödött, gyarapodott. A következetes gyűjtő és feldolgozó munka eredményeként mára a budapesti Néprajzi Múzeum új épülete és gyűjteményei alapján is a régió nagy néprajzi múzeumai között szerepel, s végre az értékeihez méltó helyszínen működhet” – fejtette ki Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

 

Az ikonikus forma mögött különleges műszaki megoldások rejlenek

A földszinten az épület két, dombszerűen emelkedő épületrészre válik szét, amelyek között az ’56-os emlékmű és a körülötte lévő hatalmas tér helyezkedik el, melyek közvetlenül kapcsolatban vannak az épület belső tereivel. A múzeum két íves szárnya a „közösségi” és „múzeumszakmai” funkciók mentén vált szét.

A „közösségi” funkciók közé sorolható a rendezvényterem, a múzeumpedagógiai terek (workshop, gyermek- és ifjúsági kiállítás), a látogatóközpont, a múzeumi bolt és az étterem. A „múzeumszakmai” funkciók alapvetően a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze, így itt a könyvtár, az archívum, a múzeumi dolgozók irodái és a műtárgykezelés kapott helyet.

Az épület ikonikus formája mögött különleges műszaki megoldásokat is felvonultat, íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja. Ez a megoldás nem csak Magyarországon, de egész Európában is ritkaságnak számít középületekben

 

A létesítményt körülölelő pixeleket egy speciális robot helyezte be

Az épület látványos védjegye a két, egymásba fonódó domboldalt idéző, parkosított tetőkertet körülölelő üvegfüggöny, melyre egy egyedi és karakteres, közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszter szerkezetű fémrács-hálót feszítettek körbe.

A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsszerkezetekbe, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítenek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze.

Az épület másik jellegzetessége a hatalmas, gyakorlatilag a Városliget zöld kiterjesztéseként funkcionáló tetőkertje, ahol több mint 3.000 köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el az épület domboldalain, melyekbe növényeket és fákat ültettek. Virágos és hagymás évelőkből mintegy 1.500, lombos cserjékből 7 db, örökzöldből közel 100 db, díszfűből mintegy 700 példányt ültettek el. Összességében 7.300 négyzetméternyi parkfelületet alakítottak ki az épület tetőívén, amely hangulatos közösségi térként várja a látogatókat, legmagasabb pontján pedig lenyűgöző panorámát nyújt a Városligetre és a fővárosra.

Az épület mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet, ahol a modern muzeológiai ajánlásoknak megfelelően, a természetes fénytől védett helyen alakították ki a világszínvonalú kiállítótereket.