Így lehet világszínvonalú stadiont építeni – hármas interjú a NAS projektjéről

Jelentős fordulóponthoz érkezett a ZÁÉV Építő Zrt.-Magyar Építő Zrt. konzorcium generálkivitelezésében, illetve a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. beruházásában épülő Nemzeti Atlétikai Stadion (NAS) építési projektje. Lapunk egy hármas interjú segítségével mutatja be a páratlan megoldásokkal lezajlott tetőfedés érdekességeit, a teljes projekt leghangsúlyosabb részeire is kitérve. Az egyik legjelentősebb most zajló budapesti építési beruházásról a stadion melletti konténervárosban beszélgettünk

• Árvai Péterrel, a ZÁÉV Zrt. projektvezetőjével;
• Győry Csaba Dáviddal, a Magyar Építő Zrt. projektvezető-helyettesével;
• és Varga Tamással, a tetőfedéssel megbízott alvállalkozó, Graboplan Kft. ügyvezető igazgatójával.

 

Sorsdöntő fontosságú volt, hogy az acélszerkezet hajszálpontosan készüljön el

Az interjú aktualitását az adta, hogy befejeződött a lelátó feletti tető fedése, ennek megfelelően elsőként Varga Tamást kérdeztük.

A szakember hangsúlyozta, a mintegy 21 ezer négyzetméternyi stadiontető esetében egy milliméter pontossággal előre gyártott szerkezetről beszélünk, amelynek elemei kisebb mérettel készülnek, mint amekkora a végleges méretük.

„A tetőfedéshez használt építési panelek legyártásakor minden egyes elem más mérettel és más geometriával készült. Mindegyik elem felkerült a drótkötélszerkezetre, és rögzítés után egyenként kifeszítettük ezeket a helyükre.”

Varga Tamás kiemelte, ez a tetőmembrán a méretét megnövelő szétfeszítés után nyeri el teljes teherbírását: „Ezáltal elbírja a havat, a szelet és az időjárás viszontagságait és akár járni is lehet rajta.” Hozzátette, ezeket a paneleket a szerelés előtt másfél évvel elkezdték gyártani. „Emiatt nagyon fontos volt, hogy az acélszerkezet és a drótkötélszerkezet olyan feszültségállapottal és geometriával bírjon, amivel mi másfél évvel ezelőtt számoltunk.” Szavaiból az is kiderült, a szintén előregyártott drótkötélszerkezetnél is kalkulálni kellett az anyag nyúlásával, amelynek mértékét pontos számításokkal előre meghatározták.   

Rengeteg társszakma dolgozott a membránt kivitelezőkkel egy térben és időben

Árvai Péter hozzáfűzte, hogy olyan kábelmembrán-szerkezetet építettek, amely jelen pillanatban csomóponti és technológiai megoldásait tekintve egyedi Európában. „A projekt kiemelt egysége volt ezen munkafolyamat, mert minden épületnek a tető egyfajta koronája és meghatározó része – fogalmazott a projektvezető. Ez a projektegység rendkívül szakmaspecifikus feladat volt, amely megannyi előkészítést és egyeztetést igényelt.

„A Graboplan Kft. a telephelyén 1:1-es arányú csomóponti modelleket épített, ahol a fedési részleteket finomítva jutottunk el a műszakilag és esztétikailag is legmegfelelőbb fedéshez, a tervező Napur Architect Kft. megelégedettségére.”

A fentiekhez természetesen számos egyeztetésre volt szükség: a ZÁÉV Zrt.-Magyar Építő Zrt. konzorcium többek közt gyárlátogatást tartott: „Megvizsgáltuk az anyagokat, ezt követően rengeteg alkalommal kooperáltunk a Graboplan Kft. szakembereivel” – árulta el Árvai Péter. „A megbeszélések alkalmával lépésről-lépésre, fázisokra bontva terveztük meg a munkafolyamatokat, tekintettel a megannyi társszakma azonos időben és térben végzett tevékenységeire. Biztonság- és egészségvédelmi szempontokat figyelembe véve külön tervet kellett kidolgoznunk ezen területre az egymás mellett és alatt zajló munkavégzésre való tekintettel.”

40 méteres gyalogos főkapu, valamint 15 méteres gépjárműforgalmat biztosító bejárat is létesül a HÉV-vonalán

Győry Csaba Dávid ugyancsak a szervezés fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy paralel zajlottak a nagy volumenű munkák. „Mind az acél- és kábelszerkezet kialakításáért felelős KÉSZ Csoport, mind a tetőfedést végző Graboplan Kft. nehézgépekkel oldotta meg a munkavégzést” – mutatott rá a projektvezető-helyettes. „Ráadásul alpinistákat vontak be a speciális munkavégzésbe, mindezeket térben és időben organizálni kellett.”

Hozzátette, a beközlekedést 40 méteres rámpás aluljárón keresztül kellett biztosítani. „Mindemellett süllyesztenünk is kellett a tereket, hogy az extra hosszúságú, túlméretes szállítmányokat fogadni tudjuk.”

Arra is kitért, hogy a stadion megközelíthetősége érdekében több infrastrukturális fejlesztés is történt, megoldva az aréna mellett futó H7-es csepeli HÉV vasútvonalának keresztezését. Ahogy az lapunkban is megjelent, a Rákóczi hídtól délre, a stadion főkapujánál épült egy 40 méter fesztávú új vasúti híd, ez alatt alakították ki a jelenlegi beközlekedési utat. „Mindenféle anyagmozgatás ezen keresztül valósul meg” – ismertette a projektvezető-helyettes. Utóbbi átjáró a jövőben a stadion gyalogos főbejárataként fog funkcionálni. Továbbá létre hoztak egy 14,5 méter fesztávú vasúti hidat, az ez alatt kialakított Kvassay aluljáró biztosítja majd a jövőben gépjárműforgalmat a Nemzeti Atlétikai Stadion területére.

Az organizációt az is jelentősen befolyásolta, hogy a Rákóczi híd és a stadion közötti területen rengeteg közmű- és térburkolatépítési munkát végzett a konzorcium. „Ezen a területen helyezkedik el két nagyobb méretű talajszondamező is, ezek fúrási munkáival is össze kellett hangolnunk a logisztikát.” Számos irodai és helyszíni kooperációt igényelt az is, hogy a stadion építési munkáival párhuzamosan a küzdőtérre tervezett sportpályaelemek kiépítése is megindulhasson.

Jónéhány mérföldkövet a tervezettnél hamarabb értek el

A projekten belüli határidők témáját is érintve Győry Csaba Dávid külön köszönetet mondott a résztvevő szakembereknek és cégeknek azért, hogy mindenki rugalmas hozzáállással segítette az időjárás – többek közt a rendkívüli szél – miatt kiesett napok pótlását. Fentiekhez csatlakozva Árvai Péter úgy fogalmazott,

a projekt egyik sajátossága, hogy a kezdetektől fogva heti szinten volt - és a mai napig van - olyan mérföldkő, amelynek helye az ütemtervben „kőbe vésett”.

„Nekünk az idő a legjobb barátunk és egyben a legnagyobb ellenségünk. A stadion koszinusz hiperbolikusz (kosárgörbe) alakját és a rendelkezésre álló időt alapul véve szerveztük a különböző munkafolyamatokat negyedekre osztva, az óramutató járásával megegyező, illetve ellentétes haladási irányokban. A membránfeszítési, zárófödémbetonozási, építményszigetelési, rétegrend-építési és egyéb folyamatok alá-fölé rendelése térben és időben így zajlottak.”

Mindezeket figyelembe véve Árvai Péter büszkeséggel tekint arra a tényre, hogy a tetőfedés határideje és még számos mérföldkő a tervezettnél korábbi dátummal sikeresen teljesült. „Feszített ütemezés, valamint rendkívüli munkatempó eredménye, hogy most itt tartunk” – fogalmazott a projektvezető, külön köszönetet mondva minden közreműködő kollégának.

A kábelszerkezet pókhálóját a pályán állították össze

A különleges kihívásokkal járó projekt adataival szembesülve arra is rákérdeztünk, hogy milyen korábbi tapasztalatokra tudtak támaszkodni a résztvevő cégek. A magyar tulajdonban lévő, ugyanakkor az összes kontinensen referenciákkal bíró Graboplan Kft. részéről számottevő rutin segítette a munkát:

„Nekem és a Graboplannak ez már a huszonkettedik stadiontetőnk, amit világszerte építettünk Oroszországtól kezdve Dél-Koreán és az Egyesült Államokon át Skandináviáig”

– adott választ az ügyvezető.

Varga Tamás ugyanakkor kiemelte, a feszített drótkötélszerkezet és a membrán együttes alkalmazása olyan építési technológiát jelent, ami eleve nehézséggel jár. „A tartószerkezetet alkotó gyűrű megépítése után ugyanis a pályát nem lehet használni az egyik legértékesebb időszakban, mivel ott a kábelszerkezet pókhálóját kell összeállítani. A különböző gyárakban előregyártott drótkötélhálót a földön szükséges összeszerelni: ekkor kötözgetik, csavarozzák, csapszegelik. Ezután kezdődik el az emelése, amikor ténylegesen kiderül, hogy mindenki jól számolt-e a tervezésnél.”

Robosztus szerkezet helyett légies külső, mégis ellenálló szerkezet

A szerkezet nagyjából két hét alatt majdnem teljesen a helyére kerül, és ezután kezdődik a feszültségek és a geometria véglegesítése. „Ez egy rendkívül izgalmas szakasz, mert a laborban kimért darabokból egy óriási szilárdsággal bíró pókháló születik. ”Utóbbi érzékeltetésére egy adattal is szolgál: „A külső körgyűrűt alkotó egy méter átmérőjű acélcső, amikor ráterhelik ezeket a drótkötél húzóerőket, összezsugorodik, és jóval kisebb lesz a kerülete.”

Erre az előkészített szerkezetre teszik még rá a tetőfedők a membránokat, és ekkor még egyet feszítenek a szerkezeten. „Ekkor még inkább összemegy a tető, és ezután alakul ki a végleges megálmodott formája, ami a Nemzeti Atlétikai Stadion esetében egy diszkoszt jelent.” A technológia a fenti kihívásokért cserébe számos előnyt biztosít: „Robosztus szerkezet helyett egy légies külsőt ad. Továbbá ellenálló felületet és jelentős fényáteresztő képességet biztosít; emellett nagy fesztávra ad lehetőséget.”

Mindezeken túl azzal is számolni kell, hogy amikor terhelést kap, akkor a tető valamennyit mozog a drótkötélháló adottságai miatt. „Figyelnünk kell arra, hogy egy esetleges lefele elmozdulásnál is jófelé lejtsen, legyen rendben a vízkivezetése.

Ez az apróságnak tűnő dolog egyben egy nagy előny is, hiszen ez a tető nagyon sok igénybevételt úgymond ki tud mozogni magából, és nem reped úgy, mint a merev szerkezetek.”

A Dunáról is látható látványos korona egyedi eleme lesz a fővárosnak

Érdekességként elmondta, a berlini stadion megújult tetőszerkezete ugyanebből az anyagból épült meg, szintén a Graboplan Kft. munkájával. „Szintén a mi cégünk kivitelezte Berlinben a szabadtéri színpad és a nemzetközi nagykönyvtár tetőszerkezetét, akárcsak a repülőtér parkolóházának tetőszerkezetét.”

A Napur Architect Kft. elképzelését dicsérve Varga Tamás hangsúlyozta, az atlétikát megidéző diszkosz alakzat Budapest számos pontjáról látható, és egyedisége egyértelműen a magyar fővároshoz köti majd a Nemzeti Atlétikai Stadiont. „Óhatatlanul is meghatározza a főváros látképét és nagyon széppé is teszi azt. A Dunáról nézve ez egy csodálatos korona, valóban büszke lehet rá az ember.” 

48 darab 70 tonnás gyémántelem készült a stadionhoz

Az előzetes tapasztalatokra a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. szakemberénél is rákérdeztünk. Árvai Péter azt hangsúlyozta, nem az első projekt alkalmával dolgozik együtt a két nagymúltú magyar építőipari vállalat és nem az első stadionprojektjükben vesznek részt. A Graboplannal immáron a harmadik alkalommal működnek együtt. Természetesen meghatározó fejlesztés volt szintén a két konzorciumi tag generálkivitelezésében megépült Puskás Aréna, ugyanakkor az a körülmény is fontos, hogy a két világszínvonalú létesítmény eltérő funkcióval bír. „A Puskás Aréna futballstadion, a mostani projekt pedig a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgál - a kettő egészen más.”

A projekt volumenét érzékeltetve Árvai Péter elmondta, egyenként 70 tonnás gyémántelemek alkotják a merevacél-szerkezetet. „Ezekből a 28 méter magas elemekből 48 darab került összeszerelésre, melyeket egy 750 tonnás lánctalpas daru emelt pozíciójukba. A lelátó felett 37 métert feszít át a kötélszerkezet, hogy a 13 dilatációs egységre tagolt stadiont membránnal lefedje. Hasonló nagyságrendekkel bír, a több dilatációt átfogó, 100 méter hosszú, hatsávos beltéri futópálya, valamint a felette elhelyezkedő feszített födémzóna”.

További érdekes számadat, hogy a kivitelező konzorciumot közel 50 fős mérnökcsapat alkotja, míg napi szinten az építkezésen az adott technológiai folyamattól függően 400-500 fő végzi elhivatott munkáját.

„Rengeteg helyen dolgoztunk már a világban, de ilyen jó helyszínen még nem voltunk”

A beszélgetésünkből kiderült, augusztus végére a tetőn az összes membrán a helyére került. A tetőn immár a mezők lezárása zajlik, ezek több mint 70 százaléka össze van már zárva. Így a terveknek megfelelően a tetőfedés szeptember végére teljesen lezárul. A Graboplan Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, kulcsfontosságú volt, hogy a stadion felső szintje, ahová a drótkötélszerkezetet fel kellett deponálni és összeszerelni, remek minőségben, időben elkészült, és minden szempontból jól használható volt.

„Ez rengeteget dobott az egész projekten. Ezen a ponton azt is meg kell jegyeznem, hogy tetőkivitelezőként rengeteg helyen dolgoztunk már a világban, de ilyen jó helyszínen még nem voltunk. A kéréseinket maximálisan figyelembe vették, megkaptuk a tiszteletet és a bizalmat – igen, így lehet magas szinten építkezni!

Varga Tamás hozzátette, sok esetben nem építkezni nehéz, hanem a szükséges együttműködést megteremteni. „Ez a része ebben a projektben nagyon jól működött.” Rámutatott, a másfél éven keresztül tartó folyamatos egyeztetéseken a legapróbb részletekig megismerték egymás munkáját, így mindenki tisztában volt azzal, hogy egy-egy projektelem miért fontos a projekt sikere szempontjából.

A VITUKI torony robbantása és az árvízvédelmi vonal kiépítése is a beruházás része volt

Árvai Péter hozzáfűzte, hogy „zsebkendőnyi méretű, vízcsepp alakú” az építési terület, ahol rengeteg egymásra épülő folyamatot kellett megszervezni: „Amellett, hogy egy világszínvonalú stadiont építünk, hét további projektelemet kell magvalósítanunk.” Példaként említette az árvízvédelmi munkákat, amely során közel egy kilométernyi védvonalat kellett megépíteni a projekt indításaként, ahol „az épületet változó 11-13 m mélységű résfalakkal határoltuk. Emlékezetes feladat volt az 57 méteres 18 emelet magas VITUKI torony robbantása, illetve a fővészkiömlő kiváltása 161 fm szakaszon. Ezt követően kezdődhetett a mérföldkövekkel teletűzdelt kivitelezési munka, amely egészen különlegessé és sajátossá teszi ezt a projektet.”    

Izgalmas feladat volt a dilatációkhoz tartozó toronydaruk összehangolása is, úgy, hogy a monolit vasbeton szerkezetépítés azonos időben és egymástól függetlenül is gőzerővel haladjon. További különleges kihívás volt az úgynevezett „SZ1 jelű bebetonozandó szerelvény” milliméter pontos elhelyezése és betonozása.

Győry Csaba Dávid az organizációhoz hozzátette, a hatékony szervezés érdekében a munkafolyamatok és a határidők szempontjából külön kezelik a stadionhoz tartozó belső területet, valamint a HÉV és a Duna közötti és a HÉV-en túli külső területeket. Ez külön projektvezetést is jelent.

Egy világszínvonalú és sajátos megoldással sikerült reagálni

Egy kihívással járó projektelemre Varga Tamás is felhívta a figyelmet: az utolsó pillanatban dőlt el, hogy a betonozás technológiájánál csuklós vagy befogott oszlopokat alkalmazzanak. „Bár a tervekben még az utóbbi szerepelt, de végül a drótköteles membránszerkezethez jobban illő csuklós csomópontokat alkalmaztak. Ezt a konzorciumnak villámgyorsan le kellett reagálni, és ezt meg is tette, ami előtt le a kalappal: másfajta betonozás, másfajta vasalási terv, másfajta alépítmény vált szükségessé.”

Árvai Péter hozzátette, ezen koncepció kidolgozása nagyon komoly mérnöki munkát képviselt, melynek eredménye egy kézzelfoghatóan filigrán és rendkívüli megoldás. „A stadion statikailag vegyes szerkezetű, így monolit- és előregyártott vasbetont, merevacél elemeket, valamint acélkábeleket tartalmaz. A cölöpalapozás csoportjait összefogó talpgerendák részét képező fejtömbökre állított nagyméretű kapszulapillérek az üzemi szint feletti födémbe csatlakoznak. A fogadószerkezet meghatározó egységét képező – a közönségforgalmi szint térburkolatában megjelenő - 'zongorazömökre' nyírófogakkal csatlakoztattuk a több mint 3 tonnás csapvilla-talpszerelvényeket. Ezt követően 'házasítottuk' a kapcsolatot a gyémántelemekkel. Ahogy említettem, célunk egy világszínvonalú és sajátos megoldás alkotása." 

Már az épületgépészeten van a fókusz a Nemzeti Atlétikai Stadion munkálataiban

Ahogy az fentebb is kiderült, a projektben két vasúti hidat is kiviteleztek a HÉV vonalán, ezeket már korábban átadták. A beruházás harmadik hídja a Csepel szigetre átvezető úgynevezett Robinson híd, amely a szigeten létrejövő bemelegítő pályákhoz teremt majd kapcsolatot. Ennek a hídnak a kivitelezését a konzorcium alvállalkozójaként a Hídépítő Zrt. végzi, míg a híd tervezője a Speciálterv Építőmérnöki Kft. „A hídnál a feszített kábelek már a helyükön vannak, már a pályaszerkezet építése és a korrózióvédelem következik” – árulta el a projektvezető-helyettes. A Csepel-szigeten épülő pályákon szintén az ütemterv szerint halad a konzorcium.

A hátralevő munkákra áttérve Győry Csaba Dávid, projektvezető-helyettes elmondta, a jelenlegi munkafolyamatok középpontjában már az épületgépészet és épületautomatika áll.

„További fontos elem a szárazépítészet, amelynek nagy részét már lefuttattuk. Mivel ebben a szakaszban a létszám megemelkedik a szakipari cégekkel, megint kiemelt feladat lesz az optimális koordináció.” 

Az interjú zárásaként a projektvezető Árvai Péter hangsúlyozta, nagyszerű érzés ezen a projekten dolgozni ilyen kollegákkal és ilyen vállalkozókkal.

„Kiemelkedő a beruházás, mind az épület egyedi mivolta, mind az alkalmazott építéstechnológiák, az organizáció, valamint a felhasznált és beépített anyagok tekintetében. Elég, ha csak a részletesen bemutatott kábelmembrán-szerkezetre gondolunk, amivel eddig csak a tanulmányaim során találkoztam, most pedig egy ilyen szerkezettel megálmodott projektben vehetek részt.

Minden kivitelezés másra hivatott a maga módján, ez az építkezés azonban olyan színvonalat képvisel, ami egészen különleges.” A stadion Budapestre gyakorolt látványát is hangsúlyozva hozzátette, remek dolog ilyen mérvű lenyomatot hagyni Magyarországon.