A jelen innovációi, a jövő kihívásai - a digitális felzárkózás a Proptech fókuszában

A XXI. század egyik legmonumentálisabb építészeti vállalkozása, a NEON projekt (épület energiahatékonysági program) képviselője is előadott az ingatlan- és építőipar éves kiemelt rendezvényén, a Proptech Innovation NOW konferencián. A Budapest Music Centerben május 16-án zajlott eseményen több mint 70 nemzetközi és hazai szakmai előadó prezentációját mintegy 270 résztvevő hallgatta végig - olvasható a Buildext oldalán.

 

AR, VR, BIM, AI

A konferencia látogatói három teremben hallgathattak előadásokat, vagy vehettek részt workshopokon, a rendezvényközpont halljában pedig különféle cégek demózták legkorszerűbb megoldásaikat.

“Már nem terveket, hanem virtuális épületeket építünk, amelyeket ki tudunk vinni az építkezésre vagy be tudunk vonni az üzemeltetésbe egy közönséges telefon kameráján keresztül” – mondta Livják Csaba, a Buildext Kft. alapítója és ügyvezetője, kezében egy tablettel, amelyen a Dalux szoftverfejlesztő cég webes projektplatformjának kiterjesztett valóság alkalmazása futott.

Három kattintás után másodpercek alatt töltötte a Budapest Music Center földszintjének alaprajzát, a tervezett belsőépítészetet, majd a látogató pozíciójához mérten a telefon kameráján keresztül mutatta meg a falban futó rendszereket.

 

 

A tervezés ma már túlmutat a rajzokon

Ez már az építőipar digitalizációjának egy következő fázisa. A tervezők már nem csak a design-ért felelnek, hanem digitális integrátorként felépítik az épületek digitális másolatát a virtuális térben, webes projektplatformot kapcsolnak rá, ami lehetővé teszi, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen a kommunikáció, az információelérés és a változáskövetés a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés alatt.

A tervező már nem csak a tervek leszállításáig felel a “rajzok” elkészítéséért, hanem digitális integrátorként az épület élettartama alatt életben tartja az épület információ modelljét. A tervezés alatt felépíti, a kivitelezés alatt követi a benne bekövetkezett változásokat és feltölti információval, majd a következő 20 évben gondoskodik róla, hogy up-to date maradjon.

Ez az alapgondolat és erre kapcsolódik rá végtelen sok új szolgáltatás, lehetőség, szinergia, kezdve a papíralapú tervek helyett a telefonos AR megoldásoktól a VR és kevert valóság szemüvegeken át, a szimulációkon keresztül, a IoT szenzor integráción át a digitális iker technológiákig.

 

Az eredmény egy új világ

A kiterjesztett valóság alkalmazásával a létesítmények építése hónapokkal rövidül le, a konfliktusok száma töredékére csökken, az építési és üzemeltetési költség pedig 20-30%-kal lesz kevesebb.

Szemléletes példa volt az egyik prezentáció során egy olyan, hétköznapi módszerekkel szinte megépíthetetlen falszerkezet, ahol az építőmester munkáját egy Hololens kevert valóság szemüveg segítette, amitől a mester egyszerre látta valóságot és hogy mit kell megépítenie.

 

 

Aki lemarad, kimarad

A megoldások léteznek, az infrastruktúra adott, és a digitalizációs megoldások a korai igényfelméréstől a tervezésen át a kivitelezésig kísérik végig a projekteket. Mégis, az előadások egyik visszatérő témája, hogy az ágazati szereplők sokszor idegenkednek az új megoldások bevezetésétől – hol az ehhez szükséges források miatt, hol pedig mert egyszerűen nincs meg a kellő know-how.

“Célom az ingatlanpiac digitális transzformációjának a gyorsítása” - hangsúlyozta nyitóbeszédében a főszervező Kalmár Zoltán, majd hozzátette - “Ez a konferencia egy fontos mérföldkő, hogy az építőipar és az ingatlanpiac közelebb kerüljön egymáshoz”. Négy korábbi konferencia után azt gondolnánk, hogy nehéz új dolgokkal előállni, de Zoltán szerint az ötödik eseményüknek is komoly üzenete, célja van. Mint azt a konferencia mottója, “a jelen innovációi, a jövő kihívásai” is érzékelteti, az innovációk már a jelenben vannak, de meg kell találnunk és tudnunk is kell élni a lehetőségekkel.

 

 

„Más tempóval működnek az iparágak” – fogalmazott Livják Csaba, a BuildEXT ügyvezetője. „Voltam építésvezető.  Látom és jól ismerem az úgynevezett analóg építőipart. De a világ fejlődött és az elmúlt pár évében létrejött egy digitális, sőt egy virtuális építőipar is, ami más országokhoz hasonlóan nálunk is szükségszerűen utat tör magának.” Csaba nem csak a BIM-ben rejlő lehetőségeket taglalta, de a mesterséges intelligencia eszközök előretörésének és gyors adaptálásának előnyeiről is beszélt.

 

Digitális felzárkózás szükséges

A mesterséges intelligencia manapság legalább olyan gyakori buzzword, mint a sokféle értelmet viselő digitalizáció, használata azonban olyan gyorsan változtatja meg az addigi munkamódszereket, hogy úgy tűnik, az egyelőre tétovázó, vagy a bevetésétől akár egyenesen idegenkedő piaci szereplők már most hátrányban vannak. A konferencián szemléletes példákon keresztül mutatták be, milyen gyermekbetegségektől szenved az építőipar, mennyire általános és megoldhatatlan a hagyományos eszközökkel egy bonyolult vagy nagyberuházás megépítése, de szerencsére arra is hoztak példákat, hogy miként lehet jól csinálni.

Ebbe az innovatív és előremutató irányba hat az Állam építőipari digitális stratégiája és a kötelezővé tett BIM beruházási törvény, amelyről később Lánszki Regő államtitkár úr számolt be.

 

 

Az iparágak összefésüléséhez az állami szerepvállalók bevonása is szükséges. A Proptech Innovation Now konferencián Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára előadásában hangsúlyozta: „Magyarországnak fel kell zárkóznia a digitális élmezőnyhöz, és még van hová fejlődni, mert az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexén a huszonhét tagállamból mi a huszonkettedik helyen állunk… Olyan kutatásokra gondolhatunk, amelyek szerint a következő évtizedekben a magyar munkavállalók közel felének állását fogja veszélyeztetni a digitális átállás során létrejövő automatizáció.”

A miniszter hangsúlyozta, hogy bár a lakosság digitális ismeretei sem kiemelkedők hazánkban, az igazi visszatartó erőt a vállalkozások jelentik. A digitális felzárkózás tehát elemi gazdasági érdek.

 

Az előadássorozat egyik legérdekesebb résztvevője Fahad Al Tomaihy, a szaúdi Tayaqan alapítója volt, aki a line projektről, a szaúdi szupervárosról, a sivatagba álmodott, 170 kilométer hosszú, 200 méter széles és 800 m magas okosmetropoliszról, illetve annak valódiságáról beszélt. „Digitális iker formájában már az egész város létezik” – mondta egy hatalmas Unreal Engine logó alatt állva. „Már csak meg kell valósítani. Ezen sok cég dolgozik, ha megnézitek a The Line-t gondozó NEON projekt weblapot, látjátok, hogy egy csomó alprojektre bontottuk szét.”

A The Line célja egy teljesen önfenntartó, zéróemissziós város megépítése, aminek hasznosságát illetően megoszlanak a vélemények. Az viszont biztos, hogy számtalan, eddig csak pedzegetett építési megoldást hozna elérhető távolságba egy ennyire ambiciózus projekt. És bár kétségkívül ez volt az egésznapos rendezvény legdöbbenetesebb produkciója, szerencsére szó sincs arról, hogy a modern építészet vívmányai csak távoli országok szupergazdag vállalkozóinak vagy uralkodóinak érhetők el.

 

A konferenciáról további részletek és fotók a Buildext oldalán érhetők el.