A rossz irányban menekülő védett állatokat egy időre elkábították, végül egy Duna-parti ártéri erdőben engedték őket szabadon.
Nemrég Budapesten megkezdődött a ferencvárosi szivattyútelepről a Dunába vezető, nyolc méter mélyen húzódó záporvízcsatorna felújítása a Penta Kft. kivitelezésében. A gödöllői székhelyű cég szakemberei a munkák során nem mindennapos kihívással találták szemben magukat, a csatornában ugyanis hódokat találtak. A védett állatnak minősülő hódok menekülni próbáltak a munkazaj elől, ám rossz irányt választottak, ezért már nem tudtak önállóan kijutni a folyóhoz.
A Penta szakemberei értesítették a beruházó Fővárosi Csatornázási Műveket (FCSM), majd maguk is részt vettek a két csaknem 20 kilogrammos állat mentésében. Az FCSM a Fővárosi Állat- és Növénykerttől, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságától kért segítséget a hódok gyors kimenekítéséhez.
A sötét csatornába leereszkedő szakemberek rövid időre távolról beléjük lőtt injekcióval kábították el a hódokat. Ekkor arra is kellett figyelni, hogy azokban a percekben, amíg altató nem fejti ki a hatását, az állatok ne menjenek vissza a vízbe, akkor ugyanis a tüdejükbe lélegezhették volna a vizet.
Az állatokat elkábulásuk után egy zsákba helyezték, majd ebben biztonságban a felszínre emelték. Miután mindkettő egészségesnek bizonyult, a nemzeti park munkatársai elszállították, és egy Duna-parti ártéri erdőben visszaeresztették a természetbe az állatokat.
Régebben a Kárpát-medencében teljesen közönséges állatnak számított a hód, a túlzásba vitt vadászata miatt azonban 1865-re kipusztult. 1996 és 2008 között összesen 234 eurázsiai hódot engedtek szabadon Gemencen, a Hanságban, a Tisza mentén és a Drávánál.
A visszatelepítés sikeres volt, ma becslések szerint több mint ezer hód él országszerte. Mára annyira hozzászoktak az ember közelségéhez, hogy a Dunán könnyen találkozhatunk velük, akár a lakott területeken is felbukkannak.
A lezúduló csapadék elvezetését úgy kellett megvalósítani, hogy a vízelvezető rendszer ne vonja el a figyelmet a fő látványosságról, azaz a falba vésett városnevekről.
Egyre összetettebb vízelvezetési koncepcióra és megoldásokra van szükség a mind inkább szélsőséges időjárási körülmények miatt. Az esővíz átmeneti tárolása és ellenőrzött módon történő elvezetése olyan kihívást jelent, amelyhez megbízható partnerre van szükség. Az ACO pontosan az ilyen feladatokhoz fejlesztette ki a Stormbrixx rendszert, amely az igényeknek megfelelően rugalmas és nagy teljesítményű is egyszerre. Több év fejlesztési munka eredményeként a Stormbrixx HD, illetve SD változata minden alkalmazást lefed.
A NIF Zrt. beruházásaiban a kivitelezők a Budapest-Balaton kerékpáros összeköttetés összes szakaszán dolgoznak majd 2021-ben.