Jelentős kapacitásbővítésre készül a Mátrai Erőmű

A magyar villamosenergia-felhasználás 15 százalékát biztosító Mátrai Erőmű Zrt. részletesen ismertette az elkövetkező évekre stratégiáját.

Valaska József, a Visonta mellett működő társaság igazgatóságának elnöke az MTI-nek elmondta, a jelenlegi szénalapú energia termelőegységeiket a 2020-as évek közepére leállítják, és várhatóan egy 500 megawatt teljesítményű egység telepítésével pótolják. Az új blokk már szén-dioxid-leválasztó berendezéssel működik, amely az EU klímapolitikája mellett is lehetővé teszi a hosszútávú, akár a 2050-es évekig való működést. A szén-dioxid-szegény technológia alkalmazásával metánná alakítják át a szén-dioxidot, amelyet betáplálnak a földgázrendszerbe.

 

A kétmilliárdos lignitvagyon 120 évre elegendő

Arra is kitért, a magyar országgyűlés által elfogadott energiapolitikának három alappillére van, ezekre épül a Mátrai Erőmű stratégiája. A pillérek közül a legfontosabb a szénalapú villamosenergia termelés hosszútávú fenntartása. Magyarország egyetlen hosszútávon rendelkezésre álló energetikai nyersanyaga, a Visonta-Bükkábrány-Füzesabony térségében fellehető kétmilliárd tonnányi lignitvagyon. Ebből a jelenlegi technikai eszközökkel egymilliárd tonnát lehet gazdaságosan kitermelni, ez a mostani szénfelhasználást tekintve 120 évre elegendő.

A másik alappillért a megújuló energiatermelés bővítése jelenti. A kelet-magyarországi mezőgazdaság melléktermékeként jelentkező biomasszából évi 500 millió kilowatt elektromos áramot termel a cég. Ezt a jövő évtől 750 millió kilowattra növelik. A napenergia-hasznosítás területén a Visontán és Bükkábrányban építendő naperőmű parkokkal 60 megawattra bővítik a kapacitást 2017-18 során.

 

A napenergia belépése hullámzóvá tette az ellátást

A stratégia harmadik pillérét a Mátrai Erőmű energiatárolási piacra való belépése jelenti, amit a napelemek elterjedéséből fakadó igény indokol. Valaska József kifejtette, amíg a megújuló energiamennyiség nem volt jelentős, a hagyományos erőművek szabályozásával ki lehetett küszöbölni az energiacsúcsokat és -völgyeket. Mostanra azonban Magyarországon is szükségessé vált az energiatároló-kapacitások kiépítése.

Ez megoldható a környezetbe illesztett vizes rendszer kiépítésével, ami egy magasabb és egy alacsonyabb területen lévő tározóban lévő víz kinetikus energiáját használja ki. A másik megoldás a nagyteljesítményű szilárd akkumulátorok alkalmazás, ám ez csupán 6-8 órára tárolja a villamos energiát, míg a vizes tározóval ez akár több napig is tárolható.

 

A német stratégiaváltásnak komoly hatása lesz Közép-Európában

A kapacitásbővítő lépéseket a cégvezető részletesen megindokolta. Elmondása szerint a németországi szubvencionált megújuló villamosenergia-termelés érezhetően torzítja a közép-európai árakat. "Ma ugyan dúskálunk az olcsó villamos energiában, ám ezen állapot mögött nincs tartósan fenntartható közgazdasági háttér, a lassan lecsengő németországi szubvencionált termelés idézte elő" – fogalmazott a szakember. Hozzátette, a fukusimai katasztrófa után Németország az atomenergia-termelés 2022-ig történő leállításáról döntött, ezzel pedig eltűnnek a német energiarendszerben keletkező többletek.

Valaska József figyelmeztetett, a jelenlegi állapot pár éven belül megszűnik, és nem áll majd rendelkezésre az áramellátáshoz szükséges kellő kapacitás Közép-Európában. Ezért helyesnek értékeli a magyar kormányzat új termelőkapacitások létesítését kezdeményező döntését, a paksi atomerőmű és a Mátrai Erőmű várt fejlesztését is. "Azokban az országokban, ahol nem tudják megvédeni a villamosenergia termelőiket, ott a kapacitások leépülnek, az évtized végére pedig kapacitáshiány alakul ki" – mutatott rá az elnök.