A város távfűtő rendszere nagy részben átáll majd a termálvízből nyert energiára egy maximum 10 megawattos ellátórendszer segítségével, amely a gázfelhasználás jelentős hányadát kiváltja.
Mosonmagyaróvár jelenlegi távhőrendszere földgázt használ fűtőanyagként. A hőerőmű létrehozására alakult projektcég többségi tulajdonosa, az EU-FIRE Kft. honlapjának tájékoztatása szerint az állami támogatásból megvalósuló projekt célja, hogy egy új, megújuló geotermikus energiát hasznosító hőközpontot csatlakoztassanak a meglévő elsődleges távhőellátó vezetékhez. A távfűtő rendszert ezáltal nagy részben geotermikus üzeművé alakítják, ellátják az alap hőszükségleteket, csúcsidőben pedig gázkazán tud rásegíteni a rendszerre.
A geotermikus hőközpontot a város dél-nyugati részén tervezik megvalósítani. A létesítmény egy 10 MW maximum kapacitású geotermikus hőellátórendszert, és az összes szükséges kiegészítő berendezéseket foglalja magába. A projekt főbb lépései a következők:
A Közbeszerzési Értesítőben néhány napja jelent meg az ajánlattételi felhívás a kitermelő kút fúrására, melynek mélysége várhatóan 2300 méter lesz, és egy háromezer négyzetméteres területen jön létre. Az ajánlattétel határideje május 19.
Egy átfogó beruházássorozat újabb jelentős eleme valósult meg a WHB kivitelezésében.
„Gyakorlatilag mindent a magyarok találtak ki” – fogalmazta meg Alvin Martin Weinberg, az atomenergetika kiemelkedő tudósa, aki az atomerőművek születéséről nyilatkozva nem sokat túlzott ezzel a kijelentéssel. Az amerikai tudós társszerzője volt a reaktorok alapművének számító „Neutronok láncreakciójának fizikai elmélete” című könyvnek – a másik szerzőt Wigner Jenőnek hívták.