A dán fővárosban már 98 százalékos a távhő aránya, a Főtáv első körben a belvárost fejleszti, a másodikban a környező településeket is megcélozza.
Elkezdődött az egységes budapesti távhőrendszer megteremtése – derült ki a Portfolio konferenciáján a Főtáv Zrt. termékfejlesztési főosztályvezetőjének előadásából. Balog Róbert elmondta,
jelenleg sziget üzemű távhőtermelés folyik Budapesten, ezek összekötésével jön létre a megcélzott rendszer.
A portfolio.hu beszámolójából kiderült, a távhőre valló átállást biztosító projekt egyfajta "kéménymentes belváros" koncepciót valósíthat meg, ami jótékony hatással bír Budapest levegőminőségére.
A további előnyöket ebben jelölte meg a főosztályvezető:
A projekt egyik jelentős állomása lesz, amikor 2018 őszére elkészül az Erzsébet híd alatt húzódó stratégiai tranzitvezeték, amely a tervezett stratégiai körgyűrű fontos eleme lesz. Balog Róbert hangsúlyozta, ezzel párhuzamosan a távhőszolgáltatóknak az elektronikus ügyintézés és a távfelügyeleti rendszer fejlesztése terén is előre kell lépniük.
Az elmúlt időszakban a fogyasztói hőigények több ok miatt is csökkentek. Az energiahatékonysági fejlesztések mellett a klímaválozás is ebbe az irányba hatott. Ezzel együtt a Főtáv tavaly, 30 év után először jelentős, mintegy 30 MW-os piacbővítést tudott végrehajtani, ami nagy eredmény. A Főtáv piacbővülése részeként olyan új ügyfeleket kapcsolnak be a szolgáltatásba, mint a Dagály uszoda és strandfürdő (4,3 + 2,45 MW), a magyar Telekom székháza (4,5 MW), a Miniszterelnöki Hivatal (1,5 MW), a Corvin irodaház (5,05 MW), továbbá számos lakóparkot is. A lakossági szerződéskötések keretében például a 13. kerületi Glória Lakópark, a 11. kerületi Buda Part Projekt vagy a 11. kerületi Elite Park is a Főtáv fogyasztói közé kerül.
A belváros távhőellátásba történő bevonása mellett az agglomerációs települések rendszerhez való hozzákapcsolása is piacbővítési lehetőséget jelent, és ezzel jöhet létre az a nagy rendszer, amely lehetővé teszi a hosszú távú, igazán hatékony üzemelést. „A Főtáv egyértelműen képes átvenni a környező települések hőellátását is” – mondta a főosztályvezető.
A növekvő ügyfélkör kiszolgálására a Főtáv kapacitásbővítést is tervez, ennek keretében nagyobb szerepet szánnának a megújuló energiának (biomassza) és újabb hulladékhasznosítő mű is épülhet. Az átalakulást nehezíti, hogy a távhőrendszerek nagy és drága rendszerek, amelyek hosszú távú befektetést igényelnek. Ezek csak akkor lesznek hatékonyak, ha olcsó energia és sok fogyasztó kerül be a rendszerbe.
Ezzel együtt Nyugat-Európa számos nagyvárosában már evidencia a távhő, Bécsben például szabályok tiltják a másfajta ellátás kiépítését a távhő rendszere mellett. Koppenhágában pedig a távhő súlya már 98 százalékos a város hőellátásában.
Tiszaújvárosban végez zöld beruházást a Mol Petrolkémia.
Az MVM Hálózat több mint 200 kilométeres szakaszon fejleszti áramhálózatát, ennek a projektsorozatnak a részeként feszítették ki a Szentes közelében a Tisza felett 50 méteres magasságban átívelő távvezetéket is.